+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 9. csütörtök, 16:07
Hiába az Európai Bíróság ezzel ellentétes ítélete, a katalán függetlenségi népszavazás miatt elítélt Oriol Junqueras nem veheti fel EP-mandátumát.

Csütörtökön kulcsfontosságú döntést hozott a spanyol Legfelsőbb Bíróság: úgy határozott, hogy Oriol Junqueras, az októberben zendülés és hűtlen kezelés miatt tizenhárom év letöltendő börtönbüntetésre ítélt katalán szeparatista politikus nem szabadulhat a börtönből – tudósít az El País. Junquerast azért ítélték el, mert részt vett a spanyol állam által el nem ismert 2017-es katalán függetlenségi népszavazás megszervezésében, majd azt követően a függetlenség kikiáltásában.

 

Szabadulhat-e valaki az előzetesből, ha már mentelmi joga van?

 

Junqueras börtönbüntetése azért ilyen kényes téma, mert a politikus a tavaly májusi EP-választásokon mandátumot nyert az Európai Parlamentbe, eszerint pedig mentelmi jog vonatkozna rá. A Carles Puigdemont-vezette katalán kormány alelnöke előzetes letartóztatásban ült az EP-választás alatt, ezért jogi vita formálódott abból, hogy vajon honnantól vonatkozik egy megválasztott politikusra a mentelmi jog.

 

A spanyol jogszabályok szerint onnantól lehet valaki EP-képviselő, hogy esküt tesz a spanyol alkotmányra, majd felveszi mandátumát. Junqueras ezt nem tudta megtenni, ugyanis az előzetesből nem engedték el, hogy Brüsszelbe utazhasson, így októberben jogerősen is elítélték. Ezután december végén hozott egy fontos határozatot az Európai Bíróság kimondta, hogy

 

egy megválasztott EP-képviselőre a mentelmi jog az EP-választás eredményeinek véglegesítésének percétől, vagyis június 13-tól fogva vonatkozik.

 

Ebből tehát arra lehetett volna következtetni, hogy Junquerasnak szabadulnia kell, hiszen még előzetesben volt, mikor az eredmények véglegessé váltak. Ugyanakkor mivel előzetes döntéshozatali eljárásról volt szó, ahol az EU bírósága nem dönthet a tagállami bíróságok helyett, az Európai Bíróság a mentelmi jog kérdéséről való végleges döntést a spanyol bíróságokra bízta. Amelyek közül a legmagasabb rendű Legfelsőbb Bíróság most egyértelmű határozatot hozott az ügyben, mondván: nem engedik ki a börtönből a politikust, hogy felvehessen EP-mandátumát.

 

Pedig a spanyol állami jogtanácsos a bírói szervnek küldött levelében épp ennek ellenkezőjét javasolta: a jogtanácsos szerint Junquerast el kellett volna engedni, hogy az felvehesse mandátumát, majd azt javasolta, hogy annak lejártával Junqueras töltse le börtönbüntetését.

 

A helyzetet még pikánsabbá teszi, hogy a katalán függetlenségi népszavazást követően külföldre menekülő kormánytagok – Carles Puigdemont elnök és Toni Comín egészségügyi miniszter –, akiket szintén megválasztottak EP-képviselőnek, a bírósági döntést követően felvehették mandátumaikat. Nem úgy Junqueras, akiről

 

a Legfelsőbb Bíróság csütörtöki döntésében kijelentette: a spanyol jog szerint a politikus letöltendő börtönbüntetése miatt nem lehet EP-képviselő.

 

Van, aki a spanyol jogállamot félti, van, aki szerint megmenekült a demokrácia

 

Quim Torra függetlenségpárti katalán elnök a döntés után úgy nyilatkozott, „a spanyol bíróság nem tesz eleget az európai jogrendszernek”, valamint „Európában növekednek az aggályok Spanyolország demokratikus visszafejlődése miatt”. Az elnök kijelentette:

 

Junquerasnak hétfőn már a többi EP-képviselővel együtt ott kéne lennie az EP strasbourgi plenáris ülésén.

 

Junqueras korábbi főnöke, Carles Puigdemont exelnök „nagyon komoly hibának” nevezte a bírósági döntést, egyúttal hozzátette: a volt alelnök előbb vagy utóbb, de képviselő lesz.

 

Nem úgy a jobbközép Néppárt egyik katalóniai képviselője, aki inkább örült a Legfelsőbb Bíróság ítéletének: Dolors Montserrat szerint Európpa, Spanyolország és a demokrácia is nyert a döntéssel. „Nem ússzák meg azok, akik puccsot hajtottak végre a demokrácia ellen” – tweetelte a politikus.

 

A döntésnek komoly következményei lehetnek a spanyol belpolitikára is: kedden ugyanis a baloldali szocialista PSOE és a szélsőbaloldali Unidas Podemos által alakított koalíciós kormányt pont a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal tartózkodó szavazatainak köszönhetően szavazták meg a spanyol parlament alsóházában. Ha akár egy ERC-s képviselő is nemmel szavazott volna, megbukik Pedro Sánchez kormányalakításának terve. Jóllehet, ha a kormányalakítási szavazást pár nappal később tartják, már más lenne a végeredmény:

 

Oriol Junqueras ugyanis az ERC elnöke, a párt pedig régóta kardoskodik a politikus szabadon bocsátásáért.

 

BORÍTÓKÉP: Oriol Junqueras / Twitter

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás