+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 20. péntek, 07:35
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Bár a román államelnök nem kért a közeledésből, mi kíváncsiak voltunk, mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Megkérdezzük őket! Sorozatunk negyedik részében Claudiu D. Tufiș, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának docense válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: „Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel” Bár Klaus Johannis román államelnök gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és kedden jelezte:

 

nem fog részt venni „az EU-n belüli részentitások létrehozásában, amelyek újabb törésvonalakat nyitnának”,

 

az Azonnali ettől függetlenül kíváncsi volt, mit szólnak az ötlethez a romániai értelmiségiek és véleményformálók. Épp ezért megkérdeztünk egy párat közülük, hogy ők hogyan értelmezik Orbán beszédét: eddig az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet, a szociológus Vladimir Ionașt és a televíziós újságíró Lucian Mîndruțăt kérdeztük, most pedig Claudiu D. Tufiș, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának docense válaszol nekünk.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Nem hiszem, hogy Orbán miniszterelnöknek volt valami konkrét terve, mikor a közép-európai régióban való lehetséges együttműködésről beszélt. A beszéd ezen része inkább tűnt egy „mi lenne ha?”; „nem lenne csodálatos, ha?”-típusú felvetésnek. A V4-nek hosszú története van, és nem hiszem, hogy ezt ki lehet terjeszteni addig a pontig, hogy annak Románia is a tagjává váljon.

 

Abban sem vagyok biztos, hogy Románia egyáltalán érdekelt lenne a csatlakozásban. A román külpolitika két fő csapásirányát ugyanis az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal való partnerség adja. A V4-gyel való egyeztetések nem túl gyakoriak, és nem emlékszem rá, hogy Románia valaha is felvetette volna a csatlakozás szándékát.

 

Kiemelném továbbá, hogy

 

Orbán beszédének van egy szarkasztikus olvasata is. Mikor azt mondja, hogy olyan Közép-Európát szeretne, ahol „városainkat autópályák és gyorsvasutak kötik össze”,

 

lehetetlen nem emlékezni arra, hogy Románia az egyik legfejletlenebb ország az EU-n belül autópályák és vasutak tekintetében, ez pedig Románia népessége számára az állandó elégedetlenség forrása.

 

Meg kell még jegyezni, hogy míg Magyarország és Lengyelország viszonya az EU-val az elmúlt években problémás volt, addig a jelenlegi román kormány a demokrácia erőteljes támogatójaként mutatkozik, és a demokratikus elköteleződése miatt az EU-n belül éljenzik is. Ebben a helyzetben nehéz látni, hogy milyen előnyei származnának Romániának a V4-csatlakozásból. Szóval nem gondolom, hogy egy új szövetségi formát kéne találnunk. Másrészt viszont vannak arra utaló jelek, hogy Románia sokkal inkább érdekelt a Három Tenger Kezdeményezésben (TSI).

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Úgy gondolom, a regionális együttműködés fejlesztése szempontjából elengedhetetlen, hogy erős kétoldalú kapcsolatokat építsünk ki a szomszédainkkal. Ezeket viszont az EU kontextusában kell értelmezni. Jelenleg Magyarország aggasztó jeleket mutat a külvilágnak a demokratikus értékek és elvek iránti elkötelezettség tekintetében: az illiberalizmus felé való elmozdulását számos felmérés is kimutatta már. Ott van például a Global State of Democracy Index felmérése, amely 2010 óta számos tekintetben visszaesést mutatott ki a magyar demokrácia szempontjából.

 

Mindenesetre 2020 fontos év lesz Magyarország számára, én arra számítok, hogy a Trianon-évfordulón növekedni fog azon üzenetek száma, amelyet a romániai tisztségviselők esetlegesen negatívan értelmezhetnek. Ugyanakkor a jövő év választási év lesz Romániában, ezek pedig általában visszahozzák a közéleti napirendre a román-magyar kapcsolatok ügyét. Ebben a kontextusban

 

nem hiszem, hogy 2020-ban fejlődni fog a két ország közötti politikai együttműködés.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Nehéz Romániát egyértelműen besorolni egy csoportba, mivel földrajzi és kulturális alapon is lehet szemlélni. Földrajzilag Romániát a legtöbbször Kelet-Európához sorolják, habár vannak olyan érvek is, hogy az ország egyes részei, kifejezetten a déli része a Balkánhoz, másik részei, főleg Erdély pedig Közép-Európához tartozik. Összességében viszont a legtöbb román valószínűleg kelet-európaiként határozná meg magát. Románia három fő hatás, az osztrák-magyar, az orosz és a török hatás középpontjában helyezkedik el.

 

Ez a történelmi helyzet megnehezíti, hogy Románia keleti és déli részeiről úgy gondolkodjunk, hogy azok kulturálisan egyeznek az osztrák-magyar hagyományokkal és kultúrával.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Valóban nem egyértelmű Orbán úr beszéde alapján, hogy csak Erdélyre vagy egész Romániára gondolt. Tudjuk, hogy Magyarország különös jelentőséget tulajdonít Erdélynek az ott élő etnikai magyarok száma miatt. Magyarország pedig az érdekeinek megfelelően cselekszik a régióban. Példának ott áll a magyar kormány Székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházások elnevezésű pályázatsorozata, amely kezdeti szakaszaiban meglehetősen sikeresnek bizonyult, de mióta az új román kormány hivatalba lépett, problémássá vált.

 

Szóval az olyan helyzetek, mint például a fentebb általam is említett példa, azt mutatják, hogy

 

ha Orbán miniszterelnök csupán Erdélyről, és nem egész Romániáról szólt a beszédében, akkor hibát követett el.

 

Mind a Románia és Magyarország közti, mind az országban élő románok és magyarok közti viszony javult az EU-csatlakozás óta, de annyira azért nem, hogy Magyarország úgy érvényesítse az érdekeit Erdélyben, hogy azért ne kapjon utólagos kritikát Románia részéről. Figyelembe véve, hogy Orbán úr milyen tapasztalt politikus, úgy gondolom, hogy Románia egészére gondolt.

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

Január végén szatirikus cikkben képzeltük el, hogyan kezeli majd a hazai média és politika a koronavírus megjelenését. Mivel már benne vagyunk, nézzük meg, miben lett igazunk!

A személyi jövedelemadónk 1 százalékáról május 20-ig rendelkezhetünk, és könnyen segíthetünk belőle a koronavírus elleni harcban: szinte minden kórháznak van alapítványa, ahová adakozhatunk.

Az intenzíven fekvők 45 százaléka pedig 60 év alatti: már csak ezért is érdemes nem csak az időseknek komolyan venni a korlátozásokat.

A határok zárva, a gondozói ágazat létszámhiánya fenyegető. Alsó-Ausztria úgy reagál a kialakult szituációra, hogy Romániából, valamint Bulgáriából hozatja be a szükséges gondozói személyzetet. Repülőn.

Az Ékszer TV munkatársai ráadásul úgy hirdették, hogy 60 ezer forintról árazták le az így is aranyáron mért termékeket.

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás