+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Bukovics Martin
2019. november 26. kedd, 09:24
A miniszterelnökként is megbuktatott Viorica Dăncilănak még azt követően sem sikerült magától a lemondásra jutni, hogy kétharmados vereséget szenvedett a vasárnapi román államelnök-választáson.

Meggyőzték arról a vasárnapi romániai államelnök-választás második fordulóján kétharmados vereséget szenvedő Viorica Dăncilăt, hogy mondjon le a PSD éléről – értesült forrásaira hivatkozva a Hotnews.ro hétfőn. Az újság úgy tudja, hogy

 

a PSD befolyásos tagja, Marcel Ciolacu – aki egyébként házelnök is – találkozott Dăncilăval, és ő győzte meg arról, hogy ebben a helyzetben a lemondás az egyetlen értelmes lehetőség.

 

Az erről szóló döntést várhatóan kedden jelentik be hivatalosan, mikor is a PSD vezetősége összeül. A volt miniszterelnök persze nem a hátsó ajtón távozik: források szerint a szociáldemokrata párttól parlamenti mandátumot kap, és ő lesz a nőszervezet elnöke is.

 

A Hotnews forrásai szerint Ciolacu arra számít, ő lesz a PSD ideiglenes elnöke addig, amíg rendkívüli kongresszust tartanak, ahol döntenek az új vezető személyéről. Ciolacu mellett az átmeneti pártvezetésben olyan további befolyásos politikusok lesznek, mint Paul Stănescu, Niculae Bădălău, Lia Olguța Vasilescu és a legfontosabb belső ellenzékinek számító bukaresti főpolgármester, Gabriela Firea.

 

Mi vezetett idáig?

 

A román jobboldali és liberális sajtóban óriási botrány lett Dăncilă egyik, a kampányban tett kijelentéséből, amelyben a javarészt a jobboldali és liberális politikusokat támogató nagyszámú román diaszpórára az „ezek” (ăștia) szóval utalt, azaz tárgyra mutató névmást használt személyes névmás helyett. „Ezek” aztán az elnökválasztás második fordulójában sokkal többen mentek el szavazni, mint az elsőben: 925 ezer, főként dél- és nyugat-európai román vendégmunkás adott le voksot.

 

A diaszpórában élő románok 94 százaléka szavazott le Klaus Johannisra.

 

„EZEK” MEGMUTATTÁK A HARAGJUKAT VIORICA IRÁNT – RAKTA HÉTFŐI CÍMLAPJÁRA A DIASZPÓRA ÓRIÁSI RÉSZVÉTELÉT AZ ÜNNEPLŐ ELNÖK HELYETT AZ EGYIK NAPILAP.

 

Dăncilă vasárnap talpig feketébe öltözve, a választási eredményt kommentáló sajtótájékoztatóján még arról beszélt, hogy az általa elért 34 százalékos eredmény nem olyan rossz, ha azt a PSD idén májusi európai parlamenti választási eredményével hasonlítjuk össze. Az akkor még kormányon lévő párt akkor 22,5 százalékot kapott. Elnökválasztást EP-választással összehasonlítani azonban módszertani nonszensz.

 

Claudiu D. Tufiș bukaresti politológusprofesszor az Azonnalinak a PSD kampányát úgy értékelte, hogy a párt eleve lépéshátrányba került az elnökválasztási kampányban: „A PSD alapvetően úgy tervezett, hogy a párt előző elnöke, Liviu Dragnea indul az elnökválasztáson, csak aztán őt bebörtönözték. Ezzel lépéshátrányba kerültek. Kellett találniuk egy új, életképes elnökjelöltet, aki végül Viorica Dăncilă lett.” A politológus szerint amit lehetett, azt Dăncilă megpróbálta megtenni ebben a szerepben – viszont nem támogatta őt a komplett PSD: „Eléggé látható volt, hogy az eddigiekhez képest a mostani elnökválasztási kampányuk nem volt valami erős, az erőforrásaikkal csínján bántak, és külső tanácsadók segítségét sem kérték.”

 

Arról, hogy pontosan hogyan is kapott ki a miniszterelnökként is megbuktatott Dăncilă az erdélyi szász Klaus Johannis ellenében, itt olvashatjátok az Azonnali bukaresti tudósítását, itt pedig azt, hogy mi lehetett az újraválasztott államelnök sikerének a titka. Ahhoz pedig, hogy mit vár az RMDSZ Johannistól, ide kell kattintani.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Hiába állt össze a Strache-lista, Strache indulása még mindig kétséges, mivel az FPÖ bejelentette: még a választások előtt óvást nyújt be az egész Team Strache ellen.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás