+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Illés Gergő
2019. november 24. vasárnap, 20:01
Az erdélyi szász elnök második fordulós győzelméhez nem fért kétség, a kérdés az volt, mennyivel veri meg szociáldemokrata ellenfelét, a nemrég megbuktatott miniszterelnököt. A válasz: nagyon, több, mint harminc százalékponttal.

Közel sem hozott olyan kiélezett eredményt az idei román elnökválasztás második fordulója, mint öt évvel ezelőtt: az erdélyi szász származású jobbközép

 

Klaus Johannis eddigi államelnök nagyon simán, a 21 órás exit pollok szerint a szavazatok 66,5 százalékát megszerezve verte meg ellenfelét,

 

a csupán 33,5 százaléknyi szavazatot gyűjtő Viorica Dăncilă szociáldemokrata színekben induló exminiszterelnököt. (Persze minden román hírcsatorna más és más exit pollt közöl, de Johannist 64,5 és 67 százalék közé mérik, ellenfelét pedig 33-33,5 közé.)

 

Győzelmi beszédében Johannis arról beszélt, hogy a feladata most az lesz, hogy új kormánytöbbséget hozzon létre a demokratikus pártokból, fel is sorolva őket: PNL, USR, PMP és az RMDSZ. Johannis egyúttal a PSD szavazói felé is fordult: mint mondta, nem velük van a problémája, hanem magával a szociáldemokrata párttal, és arra kéri őket, hogy alulról helyezzék nyomás alá a pártvezetést, hogy az vállalható arcokat mutasson fel. A választás estéjén feketébe öltöző Dăncilă arról beszélt, hogy Johannis diadala a széthúzás győzelme, egyben hangsúlyozta: elégedett a párt teljesítményével, hiszen többet kapott most, mint pártja a május végi EP-választáson.

 

Johannis győzelme kis túlzással már az első fordulóban nyilvánvalóvá vált, ahol a regnáló államelnök 37,82 százalékot szerzett, míg a szocdem Viorica Dăncilă ennél több, mint 15 százalékponttal kevesebbet, csupán 22,26 százalékot.

 

A második fordulóra a legnagyobb erdélyi magyar párt, az RMDSZ lelkiismereti szavazásra szólította fel a magyarokat, Tőkés László köre pedig érvénytelen voksolásra, mondván sokan felfigyelnének arra, ha a székelyföldi megyékben (Hargitában és Kovásznában) kiugróan magas, 80 százalék körüli lenne az érvénytelenül leadott szavazatok aránya.

 

HABÁR ROMÁNIÁBAN TILOS LEFOTÓZNI A SZAVAZÓLAPOT, BEFÚJT EGY ÉRVÉNYTELEN VOKSOT A SZÉL AZ AZONNALIHOZ. KELEMEN HUNOR DOES NOT LIKE THIS.

 

A délutáni részvételi adatok szerint viszont pont a magyarok lakta megyékben volt a legalacsonyabb a választási részvétel. Nem úgy a román diaszpórában: a főleg Dél- és Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások közül 900 ezren adták le szavazatukat. Persze a részvételi adatok még így is igen alacsonyak lettek: este 6-ig csupán a szavazásra jogosultak 47 százaléka ment el voksolni, ez 11 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ös értéknél. 

 

De mi Johannis magabiztos győzelmének titka?

 

„A szociáldemokrata PSD nagyon-nagyon rossz teljesítménye.”

 

„Vagyis az, hogy nem volt erős ellenfele az elnökválasztáson. A PSD alapvetően úgy tervezett, hogy a párt előző elnöke, Liviu Dragnea indul az elnökválasztáson, csak aztán bebörtönözték Dragneát. Ezzel lépéshátrányba kerültek a többiekhez képest. Kellett találniuk egy új, életképes elnökjelöltet, aki végül Viorica Dăncilă lett” – kommentálta a hírt Claudiu D. Tufiș, a bukaresti egyetem politológiaprofesszora az Azonnalinak. Tufiș szerint a romániai elnökválasztásokon rendre a szociáldemokraták ellen szavaznak az emberek, ez a mostani jobboldali győzelem is az ilyenkor szokásos forgatókönyv tehát.

 

„Ez volt az eddigi legunalmasabb elnökválasztás. Gyenge jelöltek, víziókat nélkülöző kampány”

 

– foglalta össze az Azonnali kérésére a történteket egy mondatban Christian Binder, Kelet-Európa egyetlen német nyelvű napilapja, a bukaresti Allgemeine Deutsche Zeitung gazdasági újságírója. Johannis győzelmének okát ő sem az elnök teljesítményében, hanem abban látja, hogy az emberek meg akarták büntetni a PSD-t: „Nagyon kevesen szavaztak nagy szenvedéllyel Johannisra még a romániai német kisebbség soraiból is.”

 

MENJ SZAVAZNI! – ÜZENTE BUKARESTBEN AZ IKONIKUS ROMÁN CSOKIMÁRKA, A ROM.

 

Erről beszélt az Azonnalinak Theodor Paleologu történész, a jobboldali Népi Mozgalom Párt – az első fordulóban 5,72 százalékot elért – elnökjelöltje is Bukarestben. Mint mondta, ő is csak azért ment el szavazni a második fordulóban, mert a PSD ellen akart szavazni. Szerinte hamis a kisebbik rosszra való szavazásról szóló narratíva, a konkrét ígéretek nélkül kampányoló Johannis ugyanis nem a „kisebbik rossz”, hanem egy „nagy rossz”, míg a PSD és Viorica Dăncilă – akit Paleologu a bebörtönzött ex-PSD-elnök Dragnea irányvonalának folytatójának tart – egy „mérhetetlenül nagy rossz”.

 

Mi volt itt korábban?

 

Nem mindig volt ennyire sima egy győzelem a román elnökválasztás második fordulójában. Közvetlen példának ott van például a 2014-ös voksolás eredménye, ahol a szociáldemokrata PSD-s (azóta a pártból már kiszakadó) Victor Ponta vívott óriási harcot Klaus Johannissal: az első fordulót akkor még simán Ponta vitte, a másodikban viszont Johannis fordítani tudott, mivel az első forduló többi jelöltjeinek szavazói a második körre inkább a szász jelölt mögé álltak be. Ki is rajzolódott szépen az Osztrák-Magyar Monarchia térképe az eredmények alapján, hiszen míg a Kárpátokon túli területek a posztkommunista-nacionalista PSD-re, addig a nyugatabbi területek Johannisra szavaztak.

 

Még ennél is szorosabb volt a 2009-es elnökválasztás, ahol az Azonnalinak nemrég interjút is adó Traian Băsescu minimális mértékben, csupán hetvenezer szavazattal gyűrte le szociáldemokrata kihívóját. Ehhez képest tehát rendkívül csendes volt az idei választás, főleg, hogy a PSD 2016 és 2019 között tartó kormányzásával teljesen lejáratta magát: míg három éve még domináns erőnek számítottak, és a parlamenti választásokon simán egymaguk is elvitték a szavazatok 45 százalékát, szavazóik arányát idénre körülbelül meg is felezték.

 

Jövő héten az Azonnalin több anyagot is olvashatsz a román politikáról és a románok, valamint a magyarok viszonyáról román nézőpontból, megéri tehát visszanézni az exkluzív bukaresti helyszíni anyagainkért!

 

CÍMLAPFOTÓ: Klaus Johannis / Facebook

ROM-FOTÓ: Bukovics Martin, Bukarest / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nácik balkáni hadjáratát.

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás