+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Illés Gergő
2019. november 24. vasárnap, 20:01
Az erdélyi szász elnök második fordulós győzelméhez nem fért kétség, a kérdés az volt, mennyivel veri meg szociáldemokrata ellenfelét, a nemrég megbuktatott miniszterelnököt. A válasz: nagyon, több, mint harminc százalékponttal.

Közel sem hozott olyan kiélezett eredményt az idei román elnökválasztás második fordulója, mint öt évvel ezelőtt: az erdélyi szász származású jobbközép

 

Klaus Johannis eddigi államelnök nagyon simán, a 21 órás exit pollok szerint a szavazatok 66,5 százalékát megszerezve verte meg ellenfelét,

 

a csupán 33,5 százaléknyi szavazatot gyűjtő Viorica Dăncilă szociáldemokrata színekben induló exminiszterelnököt. (Persze minden román hírcsatorna más és más exit pollt közöl, de Johannist 64,5 és 67 százalék közé mérik, ellenfelét pedig 33-33,5 közé.)

 

Győzelmi beszédében Johannis arról beszélt, hogy a feladata most az lesz, hogy új kormánytöbbséget hozzon létre a demokratikus pártokból, fel is sorolva őket: PNL, USR, PMP és az RMDSZ. Johannis egyúttal a PSD szavazói felé is fordult: mint mondta, nem velük van a problémája, hanem magával a szociáldemokrata párttal, és arra kéri őket, hogy alulról helyezzék nyomás alá a pártvezetést, hogy az vállalható arcokat mutasson fel. A választás estéjén feketébe öltöző Dăncilă arról beszélt, hogy Johannis diadala a széthúzás győzelme, egyben hangsúlyozta: elégedett a párt teljesítményével, hiszen többet kapott most, mint pártja a május végi EP-választáson.

 

Johannis győzelme kis túlzással már az első fordulóban nyilvánvalóvá vált, ahol a regnáló államelnök 37,82 százalékot szerzett, míg a szocdem Viorica Dăncilă ennél több, mint 15 százalékponttal kevesebbet, csupán 22,26 százalékot.

 

A második fordulóra a legnagyobb erdélyi magyar párt, az RMDSZ lelkiismereti szavazásra szólította fel a magyarokat, Tőkés László köre pedig érvénytelen voksolásra, mondván sokan felfigyelnének arra, ha a székelyföldi megyékben (Hargitában és Kovásznában) kiugróan magas, 80 százalék körüli lenne az érvénytelenül leadott szavazatok aránya.

 

HABÁR ROMÁNIÁBAN TILOS LEFOTÓZNI A SZAVAZÓLAPOT, BEFÚJT EGY ÉRVÉNYTELEN VOKSOT A SZÉL AZ AZONNALIHOZ. KELEMEN HUNOR DOES NOT LIKE THIS.

 

A délutáni részvételi adatok szerint viszont pont a magyarok lakta megyékben volt a legalacsonyabb a választási részvétel. Nem úgy a román diaszpórában: a főleg Dél- és Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások közül 900 ezren adták le szavazatukat. Persze a részvételi adatok még így is igen alacsonyak lettek: este 6-ig csupán a szavazásra jogosultak 47 százaléka ment el voksolni, ez 11 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ös értéknél. 

 

De mi Johannis magabiztos győzelmének titka?

 

„A szociáldemokrata PSD nagyon-nagyon rossz teljesítménye.”

 

„Vagyis az, hogy nem volt erős ellenfele az elnökválasztáson. A PSD alapvetően úgy tervezett, hogy a párt előző elnöke, Liviu Dragnea indul az elnökválasztáson, csak aztán bebörtönözték Dragneát. Ezzel lépéshátrányba kerültek a többiekhez képest. Kellett találniuk egy új, életképes elnökjelöltet, aki végül Viorica Dăncilă lett” – kommentálta a hírt Claudiu D. Tufiș, a bukaresti egyetem politológiaprofesszora az Azonnalinak. Tufiș szerint a romániai elnökválasztásokon rendre a szociáldemokraták ellen szavaznak az emberek, ez a mostani jobboldali győzelem is az ilyenkor szokásos forgatókönyv tehát.

 

„Ez volt az eddigi legunalmasabb elnökválasztás. Gyenge jelöltek, víziókat nélkülöző kampány”

 

– foglalta össze az Azonnali kérésére a történteket egy mondatban Christian Binder, Kelet-Európa egyetlen német nyelvű napilapja, a bukaresti Allgemeine Deutsche Zeitung gazdasági újságírója. Johannis győzelmének okát ő sem az elnök teljesítményében, hanem abban látja, hogy az emberek meg akarták büntetni a PSD-t: „Nagyon kevesen szavaztak nagy szenvedéllyel Johannisra még a romániai német kisebbség soraiból is.”

 

MENJ SZAVAZNI! – ÜZENTE BUKARESTBEN AZ IKONIKUS ROMÁN CSOKIMÁRKA, A ROM.

 

Erről beszélt az Azonnalinak Theodor Paleologu történész, a jobboldali Népi Mozgalom Párt – az első fordulóban 5,72 százalékot elért – elnökjelöltje is Bukarestben. Mint mondta, ő is csak azért ment el szavazni a második fordulóban, mert a PSD ellen akart szavazni. Szerinte hamis a kisebbik rosszra való szavazásról szóló narratíva, a konkrét ígéretek nélkül kampányoló Johannis ugyanis nem a „kisebbik rossz”, hanem egy „nagy rossz”, míg a PSD és Viorica Dăncilă – akit Paleologu a bebörtönzött ex-PSD-elnök Dragnea irányvonalának folytatójának tart – egy „mérhetetlenül nagy rossz”.

 

Mi volt itt korábban?

 

Nem mindig volt ennyire sima egy győzelem a román elnökválasztás második fordulójában. Közvetlen példának ott van például a 2014-ös voksolás eredménye, ahol a szociáldemokrata PSD-s (azóta a pártból már kiszakadó) Victor Ponta vívott óriási harcot Klaus Johannissal: az első fordulót akkor még simán Ponta vitte, a másodikban viszont Johannis fordítani tudott, mivel az első forduló többi jelöltjeinek szavazói a második körre inkább a szász jelölt mögé álltak be. Ki is rajzolódott szépen az Osztrák-Magyar Monarchia térképe az eredmények alapján, hiszen míg a Kárpátokon túli területek a posztkommunista-nacionalista PSD-re, addig a nyugatabbi területek Johannisra szavaztak.

 

Még ennél is szorosabb volt a 2009-es elnökválasztás, ahol az Azonnalinak nemrég interjút is adó Traian Băsescu minimális mértékben, csupán hetvenezer szavazattal gyűrte le szociáldemokrata kihívóját. Ehhez képest tehát rendkívül csendes volt az idei választás, főleg, hogy a PSD 2016 és 2019 között tartó kormányzásával teljesen lejáratta magát: míg három éve még domináns erőnek számítottak, és a parlamenti választásokon simán egymaguk is elvitték a szavazatok 45 százalékát, szavazóik arányát idénre körülbelül meg is felezték.

 

Jövő héten az Azonnalin több anyagot is olvashatsz a román politikáról és a románok, valamint a magyarok viszonyáról román nézőpontból, megéri tehát visszanézni az exkluzív bukaresti helyszíni anyagainkért!

 

CÍMLAPFOTÓ: Klaus Johannis / Facebook

ROM-FOTÓ: Bukovics Martin, Bukarest / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.

Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás