+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Illés Gergő
2019. november 24. vasárnap, 20:01
Az erdélyi szász elnök második fordulós győzelméhez nem fért kétség, a kérdés az volt, mennyivel veri meg szociáldemokrata ellenfelét, a nemrég megbuktatott miniszterelnököt. A válasz: nagyon, több, mint harminc százalékponttal.

Közel sem hozott olyan kiélezett eredményt az idei román elnökválasztás második fordulója, mint öt évvel ezelőtt: az erdélyi szász származású jobbközép

 

Klaus Johannis eddigi államelnök nagyon simán, a 21 órás exit pollok szerint a szavazatok 66,5 százalékát megszerezve verte meg ellenfelét,

 

a csupán 33,5 százaléknyi szavazatot gyűjtő Viorica Dăncilă szociáldemokrata színekben induló exminiszterelnököt. (Persze minden román hírcsatorna más és más exit pollt közöl, de Johannist 64,5 és 67 százalék közé mérik, ellenfelét pedig 33-33,5 közé.)

 

Győzelmi beszédében Johannis arról beszélt, hogy a feladata most az lesz, hogy új kormánytöbbséget hozzon létre a demokratikus pártokból, fel is sorolva őket: PNL, USR, PMP és az RMDSZ. Johannis egyúttal a PSD szavazói felé is fordult: mint mondta, nem velük van a problémája, hanem magával a szociáldemokrata párttal, és arra kéri őket, hogy alulról helyezzék nyomás alá a pártvezetést, hogy az vállalható arcokat mutasson fel. A választás estéjén feketébe öltöző Dăncilă arról beszélt, hogy Johannis diadala a széthúzás győzelme, egyben hangsúlyozta: elégedett a párt teljesítményével, hiszen többet kapott most, mint pártja a május végi EP-választáson.

 

Johannis győzelme kis túlzással már az első fordulóban nyilvánvalóvá vált, ahol a regnáló államelnök 37,82 százalékot szerzett, míg a szocdem Viorica Dăncilă ennél több, mint 15 százalékponttal kevesebbet, csupán 22,26 százalékot.

 

A második fordulóra a legnagyobb erdélyi magyar párt, az RMDSZ lelkiismereti szavazásra szólította fel a magyarokat, Tőkés László köre pedig érvénytelen voksolásra, mondván sokan felfigyelnének arra, ha a székelyföldi megyékben (Hargitában és Kovásznában) kiugróan magas, 80 százalék körüli lenne az érvénytelenül leadott szavazatok aránya.

 

HABÁR ROMÁNIÁBAN TILOS LEFOTÓZNI A SZAVAZÓLAPOT, BEFÚJT EGY ÉRVÉNYTELEN VOKSOT A SZÉL AZ AZONNALIHOZ. KELEMEN HUNOR DOES NOT LIKE THIS.

 

A délutáni részvételi adatok szerint viszont pont a magyarok lakta megyékben volt a legalacsonyabb a választási részvétel. Nem úgy a román diaszpórában: a főleg Dél- és Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások közül 900 ezren adták le szavazatukat. Persze a részvételi adatok még így is igen alacsonyak lettek: este 6-ig csupán a szavazásra jogosultak 47 százaléka ment el voksolni, ez 11 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ös értéknél. 

 

De mi Johannis magabiztos győzelmének titka?

 

„A szociáldemokrata PSD nagyon-nagyon rossz teljesítménye.”

 

„Vagyis az, hogy nem volt erős ellenfele az elnökválasztáson. A PSD alapvetően úgy tervezett, hogy a párt előző elnöke, Liviu Dragnea indul az elnökválasztáson, csak aztán bebörtönözték Dragneát. Ezzel lépéshátrányba kerültek a többiekhez képest. Kellett találniuk egy új, életképes elnökjelöltet, aki végül Viorica Dăncilă lett” – kommentálta a hírt Claudiu D. Tufiș, a bukaresti egyetem politológiaprofesszora az Azonnalinak. Tufiș szerint a romániai elnökválasztásokon rendre a szociáldemokraták ellen szavaznak az emberek, ez a mostani jobboldali győzelem is az ilyenkor szokásos forgatókönyv tehát.

 

„Ez volt az eddigi legunalmasabb elnökválasztás. Gyenge jelöltek, víziókat nélkülöző kampány”

 

– foglalta össze az Azonnali kérésére a történteket egy mondatban Christian Binder, Kelet-Európa egyetlen német nyelvű napilapja, a bukaresti Allgemeine Deutsche Zeitung gazdasági újságírója. Johannis győzelmének okát ő sem az elnök teljesítményében, hanem abban látja, hogy az emberek meg akarták büntetni a PSD-t: „Nagyon kevesen szavaztak nagy szenvedéllyel Johannisra még a romániai német kisebbség soraiból is.”

 

MENJ SZAVAZNI! – ÜZENTE BUKARESTBEN AZ IKONIKUS ROMÁN CSOKIMÁRKA, A ROM.

 

Erről beszélt az Azonnalinak Theodor Paleologu történész, a jobboldali Népi Mozgalom Párt – az első fordulóban 5,72 százalékot elért – elnökjelöltje is Bukarestben. Mint mondta, ő is csak azért ment el szavazni a második fordulóban, mert a PSD ellen akart szavazni. Szerinte hamis a kisebbik rosszra való szavazásról szóló narratíva, a konkrét ígéretek nélkül kampányoló Johannis ugyanis nem a „kisebbik rossz”, hanem egy „nagy rossz”, míg a PSD és Viorica Dăncilă – akit Paleologu a bebörtönzött ex-PSD-elnök Dragnea irányvonalának folytatójának tart – egy „mérhetetlenül nagy rossz”.

 

Mi volt itt korábban?

 

Nem mindig volt ennyire sima egy győzelem a román elnökválasztás második fordulójában. Közvetlen példának ott van például a 2014-ös voksolás eredménye, ahol a szociáldemokrata PSD-s (azóta a pártból már kiszakadó) Victor Ponta vívott óriási harcot Klaus Johannissal: az első fordulót akkor még simán Ponta vitte, a másodikban viszont Johannis fordítani tudott, mivel az első forduló többi jelöltjeinek szavazói a második körre inkább a szász jelölt mögé álltak be. Ki is rajzolódott szépen az Osztrák-Magyar Monarchia térképe az eredmények alapján, hiszen míg a Kárpátokon túli területek a posztkommunista-nacionalista PSD-re, addig a nyugatabbi területek Johannisra szavaztak.

 

Még ennél is szorosabb volt a 2009-es elnökválasztás, ahol az Azonnalinak nemrég interjút is adó Traian Băsescu minimális mértékben, csupán hetvenezer szavazattal gyűrte le szociáldemokrata kihívóját. Ehhez képest tehát rendkívül csendes volt az idei választás, főleg, hogy a PSD 2016 és 2019 között tartó kormányzásával teljesen lejáratta magát: míg három éve még domináns erőnek számítottak, és a parlamenti választásokon simán egymaguk is elvitték a szavazatok 45 százalékát, szavazóik arányát idénre körülbelül meg is felezték.

 

Jövő héten az Azonnalin több anyagot is olvashatsz a román politikáról és a románok, valamint a magyarok viszonyáról román nézőpontból, megéri tehát visszanézni az exkluzív bukaresti helyszíni anyagainkért!

 

CÍMLAPFOTÓ: Klaus Johannis / Facebook

ROM-FOTÓ: Bukovics Martin, Bukarest / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás