Információink szerint megelőzte a szavazáson az egykori budavári alpolgármester az országosan ismertebb Hajnal Miklóst és Kerpel-Fronius Gábort.
Úgy tűnik, Orbán Viktor szövetségese az előzetes várakozással szemben nem szoros csatában, hanem végül simán kapott ki.
És mennyire lehet neki hinni?
Nagy csata a szélsőjobbon, hologramokkal kampányoló radikális baloldali jelölt: nekik van esélyük a második fordulóra.
Alexandre Devecchio, a Le Figaro újságírója a magyar választásokról ír, de ha már itt volt, megkérdeztük Orbán Viktor és Emmanuel Macron kapcsolatáról, a francia elnökválasztásokról is.
Nem akármilyen videóban jelentette be a politikus, hogy hamarosan körbeautózza Csehországot. Babiš valószínűleg megcélozza a 2023-as elnökválasztást, az országjárás a kampány kezdete lehet.
A hatalmon lévő Radev újrázna, egyelőre még nem akadt kihívója. Az kérdéses, tartatják-e a voksot egyszerre az ország egyre mélyülő politikai krízise miatt idén harmadjára is megrendezett parlamenti választásokkal.
Hétfő este több mint egy hónappal a perui elnökválasztás második fordulója után a Nemzeti Választási Bizottság hivatalosan is kihirdette a győztest. A perui választók szűk többségének az akaratából ismét egy hívő katolikus, Pedro Castillo Terrones lett az elnök.
Iránt komolyan megviselte a koronavírus-járvány, a gazdaság romokban, a jelenlegi elnök Hasszan Róháni pedig nem tudta azt rendbe tenni. A reformer és mérsékelt jelölteket vallási okokra hivatkozva diszkvalifikálják, de az emberek óriási elégedetlensége ellenére sem várható egy újabb forradalom, hiszen az eddigiek sem hoztak változást. Szakemberekkel elemeztük ki az iráni politika természetét és az elnökválasztás után várható eseményeket.
Azonban Lukasenka elmondta, hogy Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal szerinte visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.