+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. november 23. szombat, 07:34
Hogyan szavazzon egy erdélyi magyar Úzvölgye után a PSD-s Dăncilăra, vagy a kisebbségi ügyekben nem éppen jeleskedő, regnáló Klaus Johannisra? Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az utóbbira húzza az ikszet vasárnap, és arról is beszél az Azonnalinak, hogy mi a nagyobb bűn: az, hogy Fekete-Győr egy román jelölt mellett kampányolt Erdélyben, vagy az, hogy Medgyessy koccintott december elsején a románokkal. Nagyinterjú a zágrábi EPP-kongresszusról.

Nem hiányzik Önnek a Néppárt kongresszusáról a Fidesz?

 

Hát már hogyne hiányozna.

 

Miért hiányzik?

 

Mert nincsenek itt. Különben nem hiányoznának.

 

De milyen szempontból hiányoznak? Emberileg, szakmailag?

 

Amikor ideig-óráig felfüggesztik a Néppárt egyik tagját, annak nem lehet örülni. Hogyha a Fideszt függesztik fel, annak aztán végképp nem. Abban bíztam, hogy a kongresszus előtt ez az egész lezárul, de mivel még nem született meg a magyar jogállamiságról szóló jelentés, ezért a Fidesz most nincsen itt. Viszont a KDNP itt van, a szlovákiai barátaink, a Magyar Közösség Pártja itt van, a Vajdasági Magyar Szövetség itt van. Úgyhogy mi tartjuk a frontot, és bízunk abban, hogy a februári politikai közgyűlést követően a Fidesz teljes jogú tagként folytatja a munkát az Európai Néppártban.

 

Mit kell azalatt elképzelni, hogy tartják a frontot? Képviselik a Fideszt vagy annak nézeteit, esetleg lobbiznak értük?

 

Nincs erről szó, ez nem téma ezen a kongresszuson, erről nem kell Zágrábban dönteni. Itt vagyunk, és végezzük a munkánkat.

 

A háttérben azért csak téma ez. Csak odamennek az RMDSZ-hez a többi pártból, miszerint önök magyarok, csak tudják, hogy éppen mi van a Fidesszel.

 

Beszéltem erről néhány politikussal. Úgy látom, vannak, akik nagyon szeretnék, hogy a Néppárt ezt hamar lezárja, és visszajöjjön a Fidesz, mert a Néppártot szétfeszíti ez a helyzet.

 

A németek szeretnék ezt?

 

Meg az olaszok a Forza Italia képében, vagy az osztrák ÖVP. És vannak, akik ellenzik a Fidesz tagságát, főleg a hollandok, a finnek, az észak-európai tagpártok. Nem akarom elemezni, hogy ideológiailag ki hol áll, de a Néppártnak nem tenne jót, ha balra tolódna. A baloldal foglalt. Az tenne jót, ha a közép-jobboldal erősödne meg.

 

Akkor önnek beleférne az is, hogy Matteo Salvini Legáját is felvegyék a Néppártba?

 

Nem tudom, nincs ez most napirenden. Amikor napirenden lesz, akkor kell erről beszélni.

 

Az előbb említett Forza Italia, Berlusconi pártja szeretné ezt a hírek szerint.

 

Azt tudom, hogy Salvinit győzködi erről a Forza Italia és mások is az EPP tagpártjai közül. Vannak ilyen próbálkozások. Ahogy a zen bölcs mondta: majd meglátjuk.

 

 

A Lega egy alapvetően északolasz párt, így ismerik Dél-Tirolt is. És Dél-Tirol autonómiája meg kétnyelvűsége kapcsán lehetne Erdéllyel párhuzamot is vonni: a csatlakozásukkal akár még az önök szívügye, a Minority Safepack is sikeresebb lehet.

 

Ó, ez az Északi Liga-történet nem feltétlenül erről szól. Néhány éve voltak regionális választások, és pont akkoriban a csöppet sem északi területen fekvő Szicíliában mondta azt nekem egy taxis, hogy ő a Legára fog szavazni. Ebből is látszik, hogy a Lega regionális pártként indult, de ma már nem erről szól a történet. Majd meglátjuk, mi lesz ebből. Egyébként az elmúlt években sok olyan partnerünk lett a Minority Safepack kapcsán, akiknek egy évtizeddel ezelőtt talán eszükbe sem jutott volna támogatni egy ilyen kezdeményezést. Ilyen értelemben van azért változás.

 

Térjünk át az ön romániai elnökválasztási szereplésére: négyszázalékos eredménnyel lehet elégedettnek lenni?

 

Mindenki, aki elindul egy választáson, azt szeretné, hogy megnyerje, és azzal lenne elégedett.

 

Önnél nem volt erre esély.

 

Én is két lábbal állok a földön: tekintve, hogy 2019-ben még nem volt áttörés, ez a négy százalék egy tisztességes eredmény. A magyar embereknél is a hasznos szavazat elve és logikája működik. 2004 óta tartják külön az elnök- és a parlamenti választást, mindig kisebb a mi szavazatarányunk az előbbin a stratégiai szavazásnak hála. Aztán a parlamentin meg visszahozzuk. Öt évvel ezelőtt is temettek már minket az elnökválasztási eredményünk után, aztán az önkormányzati és a parlamenti választáson már jóval több szavazatot kaptunk.

 

Mindent a saját kontextusában kell értelmezni: a mostani eredménnyel így elégedett vagyok. Nem feltétlen azért, mert én kaptam ennyi szavazatot, hanem mert a magyar közösség egy jelentős része továbbra is fel akarja mutatni az erőt még egy ilyen esélytelen szavazáson is. Ez egy eredmény. Van, akinek nem tetszik, van, akinek tetszik. Nekem tetszik.

 

A második fordulóban kit támogassanak az erdélyi magyarok, Klaus Johannist vagy Viorica Dăncilăt?

 

Azt, akiről úgy gondolják, a leginkább megérdemli a szavazatukat. Bölcsen, lelkiismeretük szerint döntsenek a magyarok. De jó választás nincsen.

 

Az úzvölgyi temetőben történtek után el tudja képzelni, hogy egy erdélyi magyar a PSD-s Dăncilăra szavazzon?

 

Az elmúlt öt év után el tudunk képzelni olyan erdélyi magyart, aki Johannisra szavaz?

 

Ön mégis ezt fogja tenni, mondván arra szavaz, aki bent van az Európai Néppártban, az pedig Klaus Johannis.

 

Persze. Én az Európai Néppárthoz tartozó jelöltet fogom támogatni, és nem csináltam eddig sem titkot ebből. De az 1,2 millió erdélyi magyar sokféleképpen látja a világot, különösen akkor, amikor az ő számára jó választás nincs, de mégiscsak bele akar szólni. Amúgy sem gondolom, hogy az erdélyi magyarokat lehetne egy tömbként kezelni, hogy akkor most ide vagy oda szavazzanak.

 

Tőkés László arra szólította fel a magyarokat, hogy szavazzanak érvénytelenül. Mi erről a véleménye?

 

Semmi. Tőkés László annyi mindent mond, és annyi mindenre szólítja fel a magyarokat, hogy Tőkés Lászlón eligazodni szerintem maga Tőkés László sem tud.

 

Öt évvel ezelőtt azt mondta, hogy a magyarok szavazzanak Johannisra, mert az a jó választás. Most meg azt, hogy ne. Biztos lesznek érvénytelenül szavazók, de nem azért, mert Tőkés László kérte. Tőkés annyi mindent kért az elmúlt harminc évben. Tőkés előtt decemberhez közeledve egy valamiért lehet ma kalapot emelni: az 1989-es szerepéért. Pont. Ezen nem változtat az elmúlt harminc év.

 

Azóta lejtmenetben van a püspök úr?

 

Nem tudom, akik ezzel foglalkoznak, majd megírják. Az biztos, hogy Tőkés lehetne ma is egy Václav Havelhez és Lech Wałęsához hasonló szimbolikus rendszerváltó figura, az akkori szerepével szerzett magának egy akkora erkölcsi tőkét, amit használhatna ma is. Ezt a tőkét Tőkés elhasználta, aprópénzre váltotta. Én így látom, de lehet, nincs igazam. De a decemberi romániai forradalom harmincadik évfordulójához közeledve nem is ezzel foglalkoznék, inkább az akkori Tőkéssel.

 

Nem gondolja, hogy ha mondjuk Hargita és Kovászna megyékben nyolcvan százalék felett lennének az érvénytelen szavazatok – Tőkés felhívásának célja ugye ez – a második fordulóban, az a végeredmény szempontjából lényegében ugyanaz a protest, mint amikor ezekben a megyékben többségében önre szavaztak az első fordulóban?

 

Nem vagyok politikai elemző, nem akarom ezt az ő szemükkel nézni. Öt éve mindenki azt mondta, hogy Székelyföldön alacsony lesz a részvétel az elnökválasztás második fordulójában. Erre nagyobb lett, mint az első fordulóban, és mindenki Johannisra szavazott. Hogy mi fog történni a november 24-i második fordulóban, azt majd akkor meglátjuk. Valószínű, hogy alacsonyabb lesz a részvétel, de sajnos nem tudni, mire gondolnak az emberek. Általában a magyar részvétel a románnal együtt mozog: ha nő a románok részvétele, nő a magyaroké is.

 

Országos viszonylatban most elég erőteljesen igyekeznek mobilizálni az embereket.

 

És mi lesz, ha a magyarok lakta helyeken a nagy részvételnek köszönhetően sok lesz az érvénytelen szavazat? A nemzetközi sajtóban lesz róla egy mínuszos hír, ennyi. A hír nem az lesz, hogy Hargita meg Kovászna megyében hányan szavaztak érvénytelenül, hanem hogy ki lett az elnök. Pont, ennyi.

 

Mit kellene ígérnie a második fordulóban egyik vagy másik elnökjelöltnek, hogy egy erdélyi magyar jó szívvel rá szavazhasson?

 

Hát most már semmit. Eddig nem mondtak semmit, most már mindegy, ez a vonat elment. Eddig csak az erdélyi magyarok szavazatát kérték, a problémáikat nem. Egyik jelölt sem állt elő olyan programmal, amiről gondolni lehetett volna, hogy az identitás megőrzésének intézményes garanciáit legalább fölvillantja.

 

 

Öt éve Klaus Johannis még telefonon meg is köszönte önnek, hogy nem álltak ki mellette. Nem akarnak most kiszúrni Johanisszal, hogy ennek ellenkezőjét teszik?

 

Nem azt köszönte meg, hogy nem álltunk ki mellette, hanem hogy a választóink lelkiismeretére bíztuk, hogy hogyan szavaznak. De nézze, nekünk van egy olyan tapasztalatunk is, hogy aki mellé határozottan odaálltunk, az eddig elveszítette a választást.

 

Talán kicsit szorosabb lenne az eredmény, ha most Johannis mellé állnának.

 

Nem tudom, hogy szorosabb lenne-e. Az biztos, hogy minden jelölt óvatosabb akkor, ha a magyarok szavazatát kéri, vagy ha előzetesen a magyarok támogatását nyilvánvalóan megkapja. 2004-ben és 2009-ben is az volt a tapasztalat, hogy az egyértelmű magyar támogatás nem hoz annyi szavazatot, sőt, a román szavazók egy részét még mintha el is tántorította volna attól, hogy az adott jelöltre szavazzon. A mostani kampányban egyébként megmutatkozott, hogy nincs víziója, jövőképe a jelölteknek. Semmit nem mondtak, sőt, menekültek attól, hogy le kelljen ülniük egymással vitázni. Az elmúlt harminc évben elnökválasztási kampány ilyen alacsonyan még nem repült, mint most.

 

Hogyan reagált a román közvélemény az ön elnökjelölti kampányának szlogenjére, miszerint mindenkinek jár a tisztelet?

 

Nagyon sok jó visszajelzést kaptam a kampány alatt és a választás után is. Egy jól eltalált kampány volt ez, mert 2019-ben a jövő fele fordultunk. Egyrészt olyan értékeket mutattunk fel, amik nélkül nem lehet sikeres társadalmat felépíteni, másrészt a tematizált problémákat – mint az oktatás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a gazdaság, az egészségügy, a többség és a kisebbség viszonya – értették az emberek.

 

Intellektuálisan persze többre vagyunk képesek, de a kampány nem erről szól, ott monoton módon ismételni kell magadat. És ennek köszönhetően eljutottak az üzeneteink az emberekhez. Értékelték azt is, amikor leültünk más elnökjelöltekkel vitázni. Szóval alapvetően pozitívak voltak a visszajelzések, csak szinte mindegyikben visszaköszönt az a mondat, hogy

 

„kár, hogy magyar”. Ez volt az egyetlen hibám román szemszögből nézve.

 

Ha ilyen jó volt a kampány, akkor szám szerint miért kapott kevesebb szavazatot most ön Olténiában és a többi regáti területen, mint az RMDSZ az EP-választáson?

 

Most is kaptunk szavazatokat, olyan helyekről is, ahol egyetlen magyar nem él.

 

De nem annyit, mint az EP-választáson.

 

Mások voltak a körülmények: máshogy mozgósítottunk, más volt a szavazás tétje. Nem szabad ezeket a választásokat egymáshoz hasonlítani. Elnökválasztást elnökválasztáshoz, EP-választást EP-választáshoz kell hasonlítani. Szerettem volna, ha több román szavazatot kapunk, erre lenne szükség. Ezelőtt öt évvel is kaptunk 30-32 ezer szavazatot román vidékről, ahogy most is körülbelül ugyanennyi. Ma nagy probléma, hogy

 

a társadalom egy része könnyen elfogadja, hogy egy magyarnak román pártra, jelöltre szavazni morális, legitim, politikailag korrekt cselekedet, ellenkező esetben viszont morálisan megkérdőjelezhető, politikailag elítélendő, valószínűleg nem is legális.

 

Ez nem akarom minősíteni, hogy micsoda, de elfogadhatatlan. Ez messze van a demokrácia minimumától. A szavazatnak – ha legális – az égvilágon nincsen semmiféle színe, se szaga, sem a moralitás, sem a politika szempontjából. Az is legális, és annak sem kérdőjelezem meg a moralitását és politikai tisztességességét, ha magyar ember román jelöltre szavaz. Ez azért rossz perspektíva a magyar oldalról, mert azt akarja sugallni, hogy „magyarok, ti szavazzatok a románokra, mert az helyes, de ha románok a magyarra szavaznak, az problémás”. Ezt nem tudom elfogadni.

 

El tud képzelni olyan helyzetet, hogy a románok annyira kiábránduljanak a saját politikai elitjükből, hogy az RMDSZ kvázi protestpárt lesz Romániában, amire szavazni érdemes?

 

Ma nem tudok ilyet elképzelni. De nekünk nem is célunk, hogy olyan rossz legyen a helyzet, hogy protestalapon ránk szavazzanak. Először az előítéleteket kéne lebontani, a tiszteletet, a kölcsönös bizalmat kell erősíteni, hogy ne féljünk, hogy ne akarjanak minket asszimilálni, hogy a magyar és a román közösség közelebb kerüljön egymáshoz, és akkor nem protestalapon szavaznának Romániában magyar pártra. Ez a fontos számunkra.

 

Vannak információi arról, hogy Kolozsváron a magyarok mekkora arányban szavaztak önre, és mekkora arányban a városban nagyon erős USR jelöltjére, Dan Barnára?

 

Dan Barna sokkal kevesebb szavazatot kapott, mint az USR az EP-választáson, és mint amennyire számítottak. Ennek megvan a magyarázata, de ezt nem az én dolgom keresni.

 

Dan Barna volt túl gyenge jelölt, vagy Klaus Johannis volt túl erős?

 

Hát nagyon gyenge volt, Johannis meg egyáltalán nem erős jelölt, de sokan úgy matekoztak, hogy mégiscsak egy szász ember. Ha megnézzük települési bontásban az eredményeket, Johannis több magyar szavazatot kapott, mint Barna. Lassan összeomlik az a legenda, hogy a magyarok Dan Barnára szavaznak. Dan Barnáék nem ajánlottak semmit a magyaroknak, csak hogy lépjünk túl az etnikai problémán. Ez a magyarok nagy többsége számára elfogadhatatlanná tette Dan Barnát. Érdekesek azok a közvélemény-kutatások is, amikben a választói preferenciákat mérték fel összevetve az elnökválasztáson leadott voksokkal: sok román PNL-szimpatizáns rám szavazott át.

 

Akkor a voks a Néppártban maradt.

 

Végülis.

 

Magyarországon nagy botrányt váltott ki, hogy a Momentum-elnök Fekete-Győr András Kolozsváron arra buzdította a magyarokat, hogy szavazzanak Dan Barnára. Hazaáruló lett ezáltal Fekete-Győr András?

 

Ő egy akkora hibát követett el, amit a következő években tud szerintem magáról lekaparni. Vagy nem érti ezt a helyzetet, vagy nem érdekli. Én is elmondtam erről a véleményemet. Nem lehet azt üzenni, amit Kádár János üzent Marosvásárhelyen, hogy legyetek románok, és akkor majd minden jó lesz. Azt sem lehet üzenni, amit Horn Gyula üzent Aradon a magyar-román alapszerződés aláírásakor. Ezért mondtam én azt nagy tisztelettel mindenki iránt, hogy mi úgy éreztük magunkat ettől, mintha egyszerre jönne velünk szembe Kádár János és Horn Gyula.

 

Akkor ez csak egy hiba volt, vagy tényleg hazaárulás?

 

Nem minősítek senkit, ezt mindenki megteszi a maga helyén. És azt mondani hogy azért jött, hogy a románokat és a magyarokat összebékítse és meg se kérdezi, hogy erre egyáltalán szükség van-e, vagy hogy milyen értelemben van rá szükség...

 

Az, hogy bennünket, az RMDSZ-t lekorruptozzon, a politikusainkat pedig utolsó alakokként állítja be még a román politikusokkal összevetve is, túl van minden határon.

 

Ezt nem tudom minősíteni. Aztán hogy hazaáruló-e vagy nem, azt mindenki eldönti saját ízlése szerint.

 

Akkor nem mondja, hogy Fekete-Győr András hazaáruló.

 

Nem mondom, hogy az, és nem mondom, hogy nem az. Az biztos, hogy a politikai karrierjén a következő évtizedekben ez őt végig fogja kísérni. A mentalitás nem olyan gyorsan változik, mint az időjárás.

 

A Momentum-elnök egyik válaszában fel is szólította önöket a Markó Béla-féle RMDSZ egyenlő távolságok politikájának újbóli követésére. Mi erre a válasza?

 

Ő nem érti Erdélyt, nem érti az erdélyi politikát, nem ért ebből semmit. Ő Macronékkal, Cioloșékkal ment – akik az ő pártcsaládjába tartoznak –, anélkül hogy végiggondolta ezt. Annak idején volt Markó Béla is az RMDSZ elnökjelöltje, ahogy Frunda György is. Sem a szocik, sem az SZDSZ meg nem engedte magának, hogy román politikusokat támogassanak még akkor sem, ha azok a saját pártcsaládjukba tartoztak. Ők legalább érdeklődtek Erdély iránt, értették a magyar-román viszonyt. Ez a fiatalember ezt nem érti, valószínűleg nem is érdekli.

 

Nézze, Markó Gyurcsánnyal úgy összement annak idején a kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt, hogy Gyurcsány akkor ezért szüntette meg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását. De Markó összeveszett Horn Gyulával és Orbán Viktorral is. Majd Gyurcsánnyal is – ezt persze lehet egyenlő távolságnak is nevezni, de az egyenlő távolságok politikája egy legenda. Markó az erdélyi magyar politikát képviselte a legjobb tudása szerint, ami tiszteletet érdemel.

 

Mi a nagyobb bűn: ha valaki egy román politikus mellett kampányol, mint Fekete-Győr András Dan Barna mellett, vagy ha valaki december elsején román vezetőkkel koccint Budapesten, mint tette azt miniszterelnökként Medgyessy Péter?

 

Egy kategória a kettő.

 

Visszatérve a kampányára: láttam egy hirdetését az egyik székelyföldi napilapban, amiben a programpontok ismertetése helyett mondhatni a népet okította a szelektív hulladékgyűjtés, a vízspórolás és más környezetvédelmi témákban. Így kell kampányolni Erdélyben, vagy egyszerűen csak nem volt még meg a programja, és ehelyett kampányolt ilyen tájékoztató anyagokkal?

 

Azért ez ennél bonyolultabb. Lehet kampányolni a globális felmelegedéssel, csak az nem biztos, hogy érdekli az itteni választókat. Lehet a környezettudatos életmód szükségességéről beszélve kampányolni, ez már érdekli az embereket. A környezetszennyezésről, környezetvédelemről kell nekünk ebben a pillanatban beszélni, mert az rajtunk múlik, és ennek most van foganatja. Ugyanígy beszélhetünk a biodiverzitásról vagy a kihaló császárpingvinekről, de

 

a biodiverzitásról beszélve Székelyföldön a medvét nem tudod megkerülni. Medvével minden nap találkozunk otthon, császárpingvint közülünk kevesen láttak még élőben.

 

Az ember mindig azt tartja a legfontosabbnak, ami az ő bőréhez a legközelebb van.

 

 

Vannak olyan realista-konzervatív nézőpontok, amelyek a globális felmelegedésben inkább esélyt, üzleti lehetőséget látnak. Erdélynek azért nem lenne rossz, ha a szőlő jobban beérnéne, és Csíkszeredában nem kilenc fok lenne májusban. Ezeket el lehetne adni az embereknek, nem?

 

Azért ez nem olyan egyszerű, hogy kivárjuk, hogy Csíkszeredából bortermő vidék legyen.

 

Ha nem is Csíkszeredából, de mondjuk a Szilágyságból.

 

A Szilágyság már most is az. Az biztos, hogy a bortermő vidékeinknek jót tesz a 2-3 Celsius-foknyi felmelegedés, de a Szilágyságot nem az fogja felemelni, ha vörösborból többet fog termelni a fehérbor rovására. És nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy meg tudunk-e állítani olyan globális folyamatokat, melyek végét, következményeit nem látjuk.

 

Teljesen úgy beszél, mint egy zöldpolitikus. Nem akar az RMDSZ lenni Románia zöldpártja? Úgysincs még ilyen.

 

Nem. Viszont óriási kockázat, hogyha ezt a politikát kisajátítja egy politikai oldal. Ezzel a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés ügye polarizálódik a politikai szavazótáborok mentén, eredményes közpolitikát fogsz tudni csinálni, miközben ezek a problémák mindannyiunkat érintenek. Ezért minden pártnak ideológiától függetlenül ezekkel foglalkoznia kell. Kevés dolog van, ami kapcsán konszenzust lehet építeni, ez mindenképpen az.

 

Ha már Erdély, éppen most kezd fuzionálni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP). Mi lesz ez ön szerint? Egy, az RMDSZ-től jobbra álló, új magyar pólust akarnak létrehozni?

 

Nézze, ők most olyan rossz állapotban vannak, hogy hadd ne foglalkozzam én velük.

 

De mégis, mit látunk?

 

De mégse.

 

Akkor nem félnek tőlük.

 

Nem. Ezek a pártok eddig is voltak, ezután is lesznek. Eddig is olyanok voltak az erőviszonyok köztünk, mint most is, és ez lényegesen nem fog változni a jövőben sem. Fontos persze, hogy kétszáz vagy kétszáztíz polgármesterünk lesz-e, de az biztos nem fog előfordulni, hogy nekünk lesz nyolcvan, nekik meg száznegyven vagy több. Ez ki van zárva. Ebben a választási rendszerben Erdélyben 215-220 önkormányzatot lehet megszerezni, ebből ma 215-öt vezetnek magyar emberek. Ebből 200 a miénk, 15 az MPP-é, az EMNP-nél egyelőre nincs semmi. Úgyhogy miről beszéljünk? Ők a saját belső problémáikra most egy buta megoldást találtak, de ez az ő problémájuk, nem a miénk.

 

Az EMNP újraválasztott elnökéről, Csomortányi Istvánról megjelent egy fotó, amin náci karlendítéssel látható. Le kellene mondani Csomortányinak, van még egyáltalán helye az erdélyi közéletben?

 

Ismeri a viccet a székely emberről? A székelynek azt mondja a felesége ötven év házasság után: „Te ötven éve nem mondtad nekem, hogy szeretsz.” Mire a székely: „Ötven éve nyilatkoztam már erről. Azóta semmi se változott.” Ugyanígy semmit se változott a véleményem Csomortányi Istvánról ahhoz képest, amit pár hónappal ezelőtt mondtam. Neki sem akkor nem volt, sem most nincs keresnivalója a politikában.

 

Felreppent a pletyka Magyarországon, hogy a Fidesz ismét átírná a parlamenti választási törvényt, és például elképzelhető, hogy már a határon túli magyaroknak is kialakítanának egyéni választókerületeket. Ha így lenne, az RMDSZ elindulna egy magyar választáson?

 

Ez ma nem kérdés, és mivel nem vagyunk és nem is kívánunk Magyarországon bejegyzett párt lenni, egyelőre nincs ilyen opció. Ez egyébként még a választási törvény korábbi módosításakor felmerült, de aztán nem ezt az utat választották. Nyilván ha egyéni választókerületeket csinálsz Erdélyben, erdélyi embereket kell indítani a Fidesznek is, másnak is. Mindenki spekulál, mindenki találgat. Ahogy a kínai bölcs mondta: „Majd kiderül.”

 

Milyen a viszonyuk most a Fidesszel? Még jobb, intenzívebb, mint korábban volt?

 

Jó. Évek óta jó.

 

Ha a Fidesz kimenne a Néppártból, az RMDSZ követné?

 

Szerintem nem fog kimenni.

 

De ha igen, jó szívvel maradnának a Néppártban?

 

Ahol jól érzem magam, ott jó szívvel maradok. Ez ma nálunk nem kérdés, és februárig nem is kell ezzel foglalkoznunk. Erősen hiszek abban, hogy a Fidesz a Néppártban marad, és a Néppártnak szüksége is van a Fideszre.

 

Mit szól ahhoz, hogy a magyarországi liberális sajtóban az RMDSZ-t mint a Fidesz erdélyi lerakatát, fiókpártját írják le?

 

Ezt felületes, nem átgondolt konklúziónak tartom, nem ismerik az itteni helyzetet, és

 

nyilván magyarországi pártpolitikai nézőpontokból, a Fidesz elutasításából, gyűlöletéből indulnak ki, és aztán mossad, eresszed, kenjed, nem számít.

 

De ez engem nem hat meg, mert butaság, nincs ilyen, nem is ilyen a viszony, és mi se így működünk. A Fidesz 2011 óta, amióta RMDSZ-elnök vagyok, de egyébként korábban sem próbálta nekünk megmondani, hogy merre van az arra az erdélyi politikában. Sose mondták, hogy menjünk be egy kormányba vagy szálljunk onnan ki. Mindig azt mondták: ez a ti dolgotok, ti tudjátok, ti ismeritek, döntéseteket tiszteletben tartjuk.

 

Az RMDSZ-ből korábban kilépett kolozsvári ügyvéd, Eckstein-Kovács Péter nyilatkozta azt nekünk idén májusban, amikor önök még az akkor PSD-ALDE-kormányt támogatták kívülről, hogy az RMDSZ egy híd a PSD és a Fidesz között.

 

Én is mondhatnám, hogy Eckstein-Kovács Péter kicsoda-micsoda, de ez megint egy rossz megközelítés. Ez megint a megközelítés, hogy utálom az RMDSZ-t, a Fideszt és a szociáldemokratákat is, és ezért valahogy egy gyékényre hozom őket. Most erre mit mondjak? Eckstein-Kovács Péter nem a politikai éleslátásáról ismert Erdélyben. Nem kell hídnak lenni: ha két miniszterelnök akar egymással beszélni, akkor ők egymást megtalálják. Mi a románok és a magyarok, illetve Románia és Magyarország között próbáltunk hidat képezni az elmúlt harminc évben.

 

Megtehetné azt az RMDSZ, hogy ne legyen jóban a Fidesszel?

 

Hát volt, amikor nem voltunk jóban, de ez nem célunk. Ha bizonyos kérdéseket hasonlóképpen látunk, akkor azokról egyeztessünk – ez a célunk. Ha meg valamit nem látunk hasonlóképpen, arról beszéljünk, vitázzunk. Ez a normális.

 

Van egy erdélyi magyar érdek. Hogy ezt érvényesíteni lehessen, szükség van szövetségesekre. A magyar kormány évek óta ilyen szövetségesünk, és ez így van rendjén. Pont.

 

A PSD anno nem kereste meg önöket azzal, hogy mégse szavazzák meg az ellenük benyújtott bizalmatlansági indítványt?

 

Ó, hát mindig vannak próbálkozások, hogyne kerestek volna meg.

 

Mit ígértek önöknek cserébe a támogatásukért?

 

Semmit, hát ez a baj.

 

Mit kellett volna ígérnie a PSD-nek?

 

Úzvölgyét meg lehetett volna oldani pillanatok alatt. A miniszterelnök kezében van egy csomó eszköz, amivel egy ilyen illegális történetet lezárhat.

 

 

Úzvölgye rendezéséért cserébe megmentették volna a PSD-kormányt?

 

Egy miniszterelnök, aki nem képes betartatni a törvényt, miért kell kormányt vezessen?

 

De Úzvölgye rendezéséért cserébe sem mentették volna meg a PSD-kormányt?

 

Én mondtam, hogy valamit csináljanak, de ha nem teszik, akkor én mit tudok csinálni?

 

És mit ígért az RMDSZ-nek Ludovic Orban?

 

Tőle azt kértük, hogy ebben az egy esztendőben, amíg ő a miniszterelnök, a parlamentet ne kerülje meg sürgősségi kormányrendeletekkel, például a választási rendszerrel vagy a bíróságokkal kapcsolatban. Ha ezt megtenné, mi már tehetetlenek lennénk. Azt is kértük, hogy a most is törvényben garantált kisebbségi jogokat, valamint a ratifikált nemzetközi megállapodásokat tartsák be, hogy a költségvetést tartsa egyensúlyban az Orban-kormány. Ilyen egyszerű dolgokat kértünk.

 

Magára vonatkozóan Orban azt ígérte, hogy személyesen konzultál velünk, és valóban, az elmúlt időszakban elég gyakran beszéltünk telefonon. Tény, nem volt jó a viszonyunk az elmúlt három évben a liberálisokkal, de nem maga Ludovic Orban, hanem a párttársai támadtak minket sok mindenért. Ez a bizalmat eléggé erodálta a két párt között, és sok munka, hogy ezt újra felépítsük. Egy pártelnökön, miniszterelnökön sok múlik azon, hogy a pártja ilyen vagy olyan módon viselkedjen, és ezt érzi Orban is. Ma még a kölcsönös bizalmatlanság jellemzi a viszonyunkat: mi sem bízunk bennük, ők is még sandán néznek ránk.

 

De mi harminc év alatt egy dolgot bebizonyítottunk: ha mi valakivel valamire kezet fogunk, és a másik fél is betartja a szavát, mi tisztességesen, az utolsó pillanatig tartjuk magunkat az ígéreteinkhez. Ugyanígy, ha valamire azt mondjuk, hogy nem, akkor az nem. Tőlünk senki se kérte, hogy titkos szavazáson döntsünk a Dăncilă-kormány sorsáról, mert tudták a kollegák: nincs lehetőségük másként szavazni, mint amit megmondtunk. Ludovic Orbanéknak megbízható partnerek kellenek, és mi azok leszünk, de ehhez nekik is tenniük kell valamit, hogy visszaálljon a régi viszony, ami például a korábbi közös kormányzáskor még megvolt.

 

A PNL-frakció térdepelve imádkozását a bukaresti parlamentben lévő Avram Iancu-szobor előtt felhozta a tárgyalások során a PNL-nek?

 

Nem tudom, miről van szó, nem emlékszem most erre.

 

Az erdélyi magyar sajtóban nagy felháborodást váltott ki az a 2018. novemberi felvétel, amin a parlamenti PNL-frakció Avram Iancu, az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom elleni erdélyi román felkelést vezető román jogász frissen avatott brüsztje előtt imádkozott térdepelve Bukarestben.

 

Erre nem emlékszem, de ilyen eset rengeteg van.

 

Ha én arra várnék, hogy a román parlamentben olyan politikusok legyenek, akik hátat fordítanak Avram Iancunak, akkor sokáig kéne várnom.

 

A mi történelmünkben van egy csomó személyiség, akiknek a megítélése olyan mértékben különbözik, hogy azokat nem lehet egymáshoz közelíteni. A múltban nem tudunk megegyezni a románokkal, ahogy fordítva sem, a románok sem tudnának velünk, ezért nem is akarok. A múltat nem lehet elosztani, kidekázni.

 

Avram Iancu nekünk az, ami Avram Iancu a magyaroknak – nem fogjuk amiatt tisztelni, mert a románoknak mást jelent. A kérdés az, hogy a jövőről való elképzeléseinket lehet-e egymáshoz közelíteni. A múlt szétválaszt bennünket, a kérdés, hogy a jövő összehoz-e. Abban könnyebb azért a dolgunk.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért van műanyagból a volt főpolgármester karácsonyfája? Tarlós István az Azonnali karácsonyi körkérdésében!

A pártelnök azért lemondásával megvárja, amíg a katasztrofális választási eredménnyel záró Labour rendezi sorait.

Mit jelent, ha valaki küld neked egy tüzet? És ha barackot? Ha padlizsánt? Mit jelent a szív? És az, ha egy majom befogja a szemét? 16 kérdés, hajrá!

Csütörtök van, választanak a britek, eldőlhet a szigetország sorsa. Egy gendersemleges pingvin tegnap megjósolta, hogy Corbyn nyer, de mit mondasz te?

Életében először tesz újévi fogadalmat Ferencváros független polgármestere. Hogy mégis mi lesz az, azt az Azonnalinak árulta el.

A budapesti bazilika előtti karácsonyi vásár olyan közönségszavazáson lett a legjobb, ahol már a jelöltséghez tízezer eurót kell kipengetni. Orbán azért büszkélkedik vele.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Végre megtelik élettel az egyik legszebb budapesti vásárcsarnok. December 14.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás