+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Antal Róbert István
2019. november 30. szombat, 08:02
Miért nem működik rendesen Románia? Miért panaszkodnak a románok? Miért nincs ott jelentősége az ideológiáknak? Mire használják Soros Györgyöt a román szocik? Milyen ember Băsescu? Az egyik legismertebb román értelmiségit kérdeztük minderről Bukarestben.

Az 1973-ban született Theodor Paleologu ismert csokornyakkendős román történész, korábbi kulturális miniszter, konzervatív-liberális politikus, Románia korábbi dániai és izlandi nagykövete. Párizsban filozófiát végzett, politikai filozófiáról szóló doktori disszertációját Carl Schmittről írta. Tanult a Harvardon és Berlinben, tanított bostoni, berlini és koppenhágai egyetemeken. A román politikusok antitípusa az idei elnökválasztáson is megmérettette magát, 5,72 százalékot kapva az első fordulóban. A bukaresti örmény negyedben található kubista családi villában kurzusokat tart filozófiáról, retorikáról és politikáról. Ott találkoztunk vele.

 

+ + +

 

Mit jelent Romániában az a jelző, hogy jobboldali?

 

Ez jó kérdés, igazából senki sem tudja.

 

Mi ennek az oka?

 

A román politikában nem igazán játszanak fontos szerepet az ideológiák.

 

Miért nem?

 

Ennek mentalitásbeli és történelmi okai vannak talán. A román politikai jobboldalon nem mindenki liberális, konzervatív vagy épp kereszténydemokrata. Nincs világos különbség bal és jobb között, mert nincs olyan megszilárdult jobboldal, mint amilyet Németországban vagy Franciaországban látni. A romániai jobboldal 1990 óta mindig is instabil volt: pártok tűntek el, új pártok jelentek meg. A jobboldal választói is csapongóbbak, mint a PSD tábora.

 

Ön történészprofesszor, és elindult a romániai elnökválasztáson, ahol 5,72 százalékot kapott az első fordulóban. De miért indul el egy professzor az elnökválasztáson?

 

Mert így lehetőséged van olyan dolgokat kimondani, amit mások nem mondanak ki. Ez egy különleges alkalom, hogy a számomra fontos dolgokról beszéljek az oktatás, a számunkra szükséges alkotmányos reform, a gazdaság területén. Szerintem sok értékes gondolattal hozzájárultam a közbeszédben zajló vitához. Én voltam a liberális konzervativizmus egyetlen artikulált hangja a kampányban.

 

Mit jelent Romániában a liberális konzervativizmus?

 

Vissza kell mennünk a konzervatív pártok első világháború előtti örökségéhez és a klasszikus liberalizmushoz: a klasszikus liberális állásponthoz az állam és a gazdaság közötti kapcsolatról, a szabadságjogok fontosságáról. A klasszikus liberalizmus elsősorban a szabadságjogokról szól. Szerintem egy elnöknek meg kell értenie nem csak Románia, de Európa kulturális örökségét is. Sajnos ma a mérsékelt politika nem túl népszerű, nézzük csak a felemelkedő populistákat. Épp ezért úgy gondolom, hogy magát a mérsékeltséget is egy központi értékként kellene kezelni. Szabadság és mérsékeltség.

 

Van egy barátom a Princeton Egyetemen, Jan-Werner Müller, akinek magyar a felesége. Müller csodálatos könyvet írt a populizmusról: ez az egyetlen komoly kísérlet a populizmus lényegének a meghatározására. Ez pedig annak a látszata, hogy valaki az embereket, a valódi embereket képviseli. Ez pedig a mérsékeltség és a plurális liberális demokrácia tagadása.

 

Hogyan került ön, egy híres bojár család sarja a politikába?

 

A családunkban már a 19. század óta, sőt, már azt megelőzően hagyomány volt, hogy bevonódunk a politikába. Az első Paleologu Leszbosz szigetéről jött a 18. század végén az Ypsilanti család tanácsadójaként. Ők Románia és Görögország történelmében is fontos szerepet játszottak. Az egyik Ypsilanti a függetlenségi háború vezetője volt 1821-ben. Innentől kezdve a Paleologu család minden főbb tagja foglalkozott a politikával. Gheorghe Gh. Mârzescu valószínűleg politikai szempontból a családunk legfontosabb tagja, ő Ion I. C. Brătianu korábbi miniszterelnök jobbkeze volt.

 

Az apai dédapám, Mihail Paleologu vezető konzervatív politikus volt, volt főügyész is a 19. század végén, és legfelsőbb bíró is. A nagyapám már inkább baloldali volt: parlamenti képviselő és államtitkár is volt a Nemzeti Parasztpárt két kormányában is. Ő a párt balszárnyát képviselte. Az apám, Alexandru Paleologu pedig börtönben volt 1959-től 1962-ig, a nyolcvanas években pedig disszidált. Ő az egyik legfontosabb író volt a huszadik század második felében. Most újra kiadjuk a könyveit, amik máig nagyon népszerűek. Hogy mit jelentett disszidensnek lenni Romániában a nyolcvanas években, az egy másik kérdés, azt azonban nagyon fontosnak tartom, hogy

 

a Ceaușescu-éra kemény éveiben összetartottak a románok és a magyarok is, mert megvolt a közös ellenség. Ezt sosem lenne szabad elfelejtenünk.

 

Monarchistának tartja magát?

 

Kicsit máshogy mondanám. Nemzeti méltóságunk kérdése, hogy tiszteletet mutassunk Románia monarchista hagyományai felé. I. Károly, Ferdinánd, II. Károly, és persze Mihály király: mély tisztelettel viseltetek mindannyiuk iránt. Azt javasoltam, hogy legyen egy őszinte vitánk az államformáról, mert eddig ilyen nem volt: köztársaságot akarunk-e, vagy alkotmányos monarchiát, ami a kommunista rezsim előtt volt? Elnökként ezt a vitát lefolytattam volna. És ha van elég ember, aki népszavazást akar erről, akkor azt meg kellene szerveznünk. Ez nem jelenti azt, hogy ki akarnék kényszeríteni egy ilyen változást. Az embereknek kell erről dönteniük.

 

Ha a monarchia nyerne, csak a Hohenzollern-Sigmaringen-család jöhetne szóba, vagy Erdély és a Bánság miatt akár a Habsburgok is?

 

Ez bonyolult, hiszen a Romániát irányító Hohenzollern-Sigmaringenek nemrég hivatalosan is megszakítottak minden kapcsolatot a Hohenzollern-család főágával. Nem vagyok biztos abban, hogy ez jó döntés volt részükről, mert a királyi ház régi törvényei szerint olyan közel kell maradni a Hohenzollern-házhoz, amennyire csak lehet.

 

 

De mondom, a többség valószínűleg inkább elnököt akar, akit a választók többsége megválasztott. Ezért szerintem a francia mintát kellene követnünk. A jelenlegi alkotmány inkoherens és ellentmondásos: eszerint ugyanis az állandó válság állapotában vagyunk. Trockij állandó forradalomról beszélt, nálunk állandó válság van. Az elmúlt húsz évben ugyanis folyamatosan konfliktusok voltak az elnök és a miniszterelnök közt. Emil Constantinescu vs Radu Vasile, Băsescu vs Tăriceanu, a két felelősségre vonási eljárás Băsescu ellen, aztán a konfliktusok Băsescu és Ponta, majd Ponta és Johannis között, majd Johannis és a legutóbbi PSD-s miniszterelnökök között. Szóval nem folytathatjuk így, folytonos válságban.

 

Egykamarás parlamentet is szeretne?

 

Nem feltétlenül, de a 2009-es népszavazás eredményét mindenképp tiszteletben kéne tartani: akkor a túlnyomó többség a parlamenti képviselők számának a csökkentése mellett szavazott. Túl sok, 467 tagja van a parlamentnek, és ennek egyáltalán semmi értelme. 300-320 elég lenne, ettől még ők lehetnek kettő, vagy egy kamarában is. Viszont ha megtartjuk a kettőt, akkor a hatásköreiket el kellene különíteni, mert most ugyanazt csinálja a két kamara, emiatt a jogalkotási folyamat nagyon lassú. Ennek pedig az a rossz hatása, hogy ürügyet ad a kormánynak a sürgősségi rendeletek kiadására, amit visszaélésszerűen használnak. Például az oktatási törvénnyel vagy a munka törvénykönyvével is ez történt: ilyen lényeges területeket sürgősségi rendeletekkel szabályoztak.

 

Széles jobboldali koalíció megteremtését tűzte ki célul. Mely pártoknak kéne ebben benne lenniük? A PNL, az USR és a PMP várja ebbe az RMDSZ-t is?

 

Természetesen. Az RMDSZ-nek a mi oldalunkon kellene lennie, ahogy az a kilecvenes években is volt.

 

Dehát ott vannak, segítettek a PSD-kormány elleni bizalmatlansági indítványnál és az Orban-kormány megszavazásánál is.

 

Igen, de ezt sohasem tudhatod náluk biztosan. Meg tudom érteni, hogy kötnek bizonyos kompromisszumokat bizonyos célok eléréséért, de a PSD-vel kötött megegyezés túl sok volt. Olyan RMDSZ-re lenne szükség, amely egyértelműen az Európai Néppárt tagjaként cselekszik. Most ugyanis nem ezt teszi. Ha azt tenné, természetes szövetségesünk lenne. Javasolnám nekik, hogy a következő elnökválasztáson több más párttal együtt egy elnökjelöltet támogassunk – az elnökválasztáson valódi szerepet játszani csak így lehet.

 

Mindannyian tudjuk, hogy Kelemen Hunor sosem fog 5 százaléknál több szavazatot kapni egy elnökválasztáson. Miért ne állnának be tehát egy valódi változást hozó koalícióba?

 

Ez a vita Magyarországon is folyik, miután a Momentum nevű liberális párt elnöke, Fekete-Győr András a Dan Barna melletti voksolásra buzdította az erdélyi magyarokat. Rengeteg kritikát is kapott ezért, miszerint nem teheti meg, hogy magyarként román jelöltre való szavazásra buzdítson, ha egyszer van magyar elnökjelölt is.

 

Ezt a fajta etnikai gondolkodást meg kell haladnunk mindenki érdekében, a Romániában élő magyarokat ugyanis ugyanúgy érinti minden probléma, ami Romániában történik, mint a románokat. Problémáik 95 százalékától a románok is szenvednek, talán 5 százaléknyira tehetőek a speciális problémák. Korrupció, rossz egészségügy, gyenge oktatás, demográfiai krízis – utóbbi talán még drámaibb módon fenyegeti a magyarokat, mint a románokat. Nem tagadom, hogy vannak speciális problémái a magyaroknak, de az RMDSZ-nek legalábbis meg kellene fontolnia, hogy részévé válik a romániai jobboldali pártok koalíciójának.

 

Visszatérve az USR-re: nincs világos politikai identitásuk, ők egy egészséges mozgalom valami ellen. Az elnökválasztási kampányban is csak a PSD ellen beszéltek. De nem nyerhetsz úgy választást, hogy csak arról beszélsz, mit ellenzel. Mik az értékeid? Mi fontos neked? Ellenzed a korrupciót? Ez kevés. Mi történjen a gazdaságban? Milyen legyen az oktatás? Az, hogy jobb legyen, nem elég, nyilván mindenki azt akarja, hogy jobb legyen. Mondják el azt is, hogy hogyan képzelik ezt el. Az elnökválasztási kampányban egyedül én beszéltem konkrét javaslatokról az oktatás területén.

 

Ha már a romániai pártok identitásáról beszélünk: az ortodox, nacionalista, helyenként egykori szélsőjobboldali politikusokat felvonultató PSD baloldali?

 

A PSD kétarcú párt: egyrészt megszavazták az Európai Parlamentben az abortuszt megkönnyíteni akaró, végül elbukott Estrela-jelentést, másrészt támogatták itthon a család fogalmának megváltoztatását célul kitűző referendumot. Anything goes. A PSD számos témában baloldali irányvonalat visz – például a gazdaságban, ahol ennek katasztrofális következményei lettek –, ezt némi tradicionalista, nacionalista és kifejezetten populista felhangokkal keverve.

 

Amit Jan-Werner Müller ír a populistákról, nagyon jól illik a PSD-re:

 

a PSD-sek úgy állítják be magukat, mintha csak ők képviselnék autentikusan a románokat. „Mi vagyunk az egyetlenek, akik megvédik Romániát!” Az Európai Unió ellen, a multinacionális cégek ellen, Soros György ellen.

 

Soros az egyik legkedveltebb mumus: sosem az igazi, hús-vér Soros Györgyről van ilyenkor szó – akinek én enyhén szólva sem vagyok rajongója –, hanem arról a negatív mítoszról, amit a személye köré felépítettek például Magyarországon.

 

Vagy Izraelben, Ausztriában és az Egyesült Államokban.

 

Soros Györgyöt kritizálni szerintem kifejezetten rendben van. De az nincs, amikor már nem az igazi Sorosról van szó, hanem erről a negatív mítoszról.

 

Nekünk úgy tűnik, hogy régebben a PSD próbált olyan politikusokat előtérbe lenni, akik legalább 2-3 nyelvet beszélnek. De most már nem.

 

Igen, Adrian Năstase alatt tényleg ez volt a helyzet. Năstase nagyon érdekes figura: olyan, mint Dr. Jekyll és Mr. Hyde. Két arca van. Az egyik az ördögi, a másik az intelligens. Mindig támogatta, hogy kompetens emberek kerüljenek pozícióba. Ami most van, amit Dragnea csinált, az katasztrófa a pártnak személyzeti szempontból. Az a filozófiája, hogy senkiken keresztül uralkodik.

 

Lehet a PSD-ből olyan autoriter párt, mint amilyen a Fidesz?

 

Már most olyan.

 

Még a kifejezetten gyengének tartott Viorica Dăncilă alatt is?

 

Nem igaz, hogy ne vállalt volna fel konfliktusokat. Valójában ő a konfliktusok embere volt. Ő Dragnea örököse: azt folytatta, amit elődje elkezdett, még ha nem is volt annyira ellentmondásos a személye, mint Dragneáé.

 

Milyen elnökválasztási eredmény mentette volna meg a PSD élén Dăncilăt?

 

Ha 40 százalék fölött teljesített volna, a párt megmentőjét látták volna benne. De ez sem biztos, a PSD-ben hagyomány kinyírni a pártelnököket. Ez történt Adrian Năstase, Mircea Geoană, Victor Ponta és még Liviu Dragnea esetében is.

 

 

Van esélye visszatérni Pontának?

 

Meg fogja próbálni. A terve nyilvánvalóan az, hogy pár éven belül újra ő vezesse a PSD-t. Remélem, nem sikerül neki. De

 

mennyire ironikus már, hogy 2014-ben csak azért szavaztunk Johannisra az elnökválasztáson, hogy megszabaduljunk Pontától, erre 2019-ben ő a királycsináló a parlamentben!

 

Fogadnék arra, hogy megpróbálja majd megbuktatni az Orban-kormányt a hátralévő időben.

 

Ha már Orban: a zágrábi Néppárt-kongresszuson arról beszélt egy vicces beszédben az új román jobboldali kormányfő, hogy ő nem Viktor, hanem Ludovic Orban...

 

Vicces volt ugyan, de az a beszéd semmiről nem szólt.

 

Hogyan fogadna a román közvélemény egy Orbán Viktorhoz hasonló karizmatikus, erőskező, autoriter vezetőt?

 

Jelen pillanatban nincs ilyen kockázat.

 

Egy ilyen politikus kockázat vagy inkább esély Románia számára?

 

Önök többet tudnak Orbánról, mint én, nem szívesen kritizálnám őt egy magyarországi lapban. Én kedveltem őt a kilencvenes években, ma már óvatosabb vagyok vele. Az EU-ban ő aratja a legnagyobb választási győzelmeket, a Fidesz eredményeit mások megközelíteni sem tudták az idei EP-választáson. Nem kívánnék ilyen típusú vezetést Románia élén: minden bizonnyal kiváló képességei vannak, de az a fajta jobboldal, amit én kívánatosnak tartok, ennél sokkal mérsékeltebb.

 

Milyen ez a mérsékelt jobboldal? Olyan, mint most az Európai Néppárt?

 

Azért az Európai Néppárt elég széles világnézetileg, Alain Juppétól Orbán Viktorig tart, habár ő nem tudom, tag lesz-e még.

 

Donald Tusk, az új Néppárt-elnök vonala az, amit kívánatosnak tart?

 

Igen, már csak azért is, mert számos olyan kérdés felmerült az utóbbi években, amikor jóval koherensebb összeurópai álláspontra van szükség. Kelet-Európának fenntartásai vannak a masszív bevándorlással szemben, és ezt osztom én is. Holott ezzel a problémával nekünk is szembe kell majd néznünk, mert Romániában egyre több munkahelyet nem tölt be senki, így szükségünk lesz bevándorlókra. Csak nagyon óvatosnak kell lennünk. Nem szabad megismételnünk azokat a hibákat, amiket Nyugat-Európában elkövettek.

 

A párhuzamos társadalmak kialakulására gondol?

 

Igen. Sok éven át éltem Franciaországban és Németországban. Nem akarom Romániában viszontlátni azt a fajta társadalmi töredezettséget, amit ott láttam.

 

A székelyföldi magyarság nem alkot párhuzamos társadalmat a románnal?

 

De, épp ezért ez a véleményem. Önöket nyilván a Hargita és Kovászna megyei régió jobban érdekli, de magában a román társadalomban is óriási a töredezettség. Nem igazán beszélünk egymással.

 

Milyen olyan célokat lehetne kitűzni a román társadalom elé, ami összehozza őket? A NATO- és az EU-csatlakozás ilyen volt, a Moldovával való egyesülés, amit a PMP szorgalmaz a leghangosabban, lehetne-e ilyen?

 

Lehetne, de nem szólítja meg a társadalom egészét. A céllal egyetértek, szükség van arra, hogy a besszarábiai románok Romániában élhessenek. De ennél többre van szükség: egy tervre, ami a következő 10-20 évre szól egy minimális társadalmi konszenzus alapján. Kontinuitás nélkül nincs fejlődés: ma túl sok törvényünk és szabályozásunk van, mert

 

leginkább annak vagyunk a szakértői, hogy hogyan hozzunk olyan szabályozásokat, amik sehol máshol a világon nem léteznek. És Románia nem csupán egy túlszabályozott ország: ezek a szabályok ráadásul állandóan megváltoznak.

 

Nem csoda, hogy ilyen mértékű a korrupció az országban. Ezért van szükség kontinuitásra, a szabályozások és a bürokratikus folyamatok egyszerűsítésére.

 

A decentralizáció, hogy ne minden Bukarestben dőljön el, nem lehetne megoldás?

 

Ezzel szoktak jönni a magyarok, ami pont arra utal, hogy lényegében az összes problémájuk megegyezik a román lakosság problémáival, hiszen a centralizált bürokrácia ugyanakkora problémaforrás Bákóban vagy Botosánban is. A decentralizációt nem ideológiai, hanem praktikus okokból támogatom: nem tudsz mindent helyben jobban megoldani, de amit igen, azt lehessen: a helyi költségvetési és oktatási ügyeket.

 

 

Mit gondol, mi Klaus Johannis sikerének titka?

 

Miféle siker? Én ilyet nem látok.

 

Már másodszor választották meg Románia államelnökének, azért ez siker.

 

Nagyon kritikusan látom a teljesítményét. 2014-ben egymillió szavazatnyi előnnyel választották meg Victor Pontával szemben, majd két évre rá a 2016-os választáson 45,5 százalékkal nyert a PSD. Ez egy rettenetes ellenszolgáltatás tőle. Szerintem ugyanez fog történni a következő években is, mivel az Orban-kormány rendkívül gyenge és sebezhető.

 

De miért tudott akkor nyerni Johannis másodszorra is?

 

Nem két rossz közül választottunk, nem a „kisebbik rosszat” választottuk meg. A „kisebbik rossz” gondolata mögött ugyanis az a logika van, hogy az egyik jelölt a kettőből egy kicsi rossz csak. De nem. Mind Johannis, mind Dăncilă „nagy rossz”. Csak utóbbi egy mérhetetlenül nagy rossz. El is mondtam nyilvánosan a második forduló előtt, hogy Dăncilă ellen fogok szavazni, tudva, hogy Johannis marad ugyanaz, mint eddig: semmit nem tanult, semmit nem változtatott. Van erre egy saját viccem is:

 

Johannis az első ciklusában nem csinált semmit, a másodikban még többet fog ebből kihozni.

 

Előnyére vagy hátrányára vált Johannisnak, hogy nem vállalta a vitát Dăncilăval?

 

Az, hogy bármiféle vitát visszautasított, szégyen. Egész egyszerűen szégyen. Egy demokráciában elfogadhatatlan ez a fajta viselkedés: a demokrácia és az emberek semmibe vétele. Megválasztották persze ennek ellenére is, de tisztelet nem fogja övezni az elnökségét. Nincs morális legitimitás mögötte. Az embereknek nagyon alacsony elvárásai vannak vele szemben.

 

De miért szavazták akkor meg?

 

Mert Dăncilă ellen szavaztak.

 

És miért szavazták akkor meg 2014-ben?

 

Mert Ponta ellen szavaztak. Mindig valaki ellen szavaznak.

 

De miért nem valamelyik másik elnökjelöltre szavaztak, mondjuk önre?

 

Mert mögötte volt nagy párt. A PNL szerintem nagyot rosszat tett Romániával azzal, hogy Johannist támogatta. Errare humanum est, perseverare autem diabolicum – tévedni emberi dolog, de tévedésben maradni ördögi. Ez a latin mondás írja le a legjobban PNL és Johannis helyzetét. Ne feledjük, hogy amikor a PSD és a PNL intim módon összeborult USL néven, Johannist akarták kinevezni közös miniszterelnöknek. És azt se, hogy a 2009-es elnökválasztáson Johannis a PSD-s Mircea Geoanát támogatta Băsescuval szemben. Szóval miről is beszélünk? Arra viszont szintén emlékeznünk kell, hogy a mostani miniszterelnök, Ludovic Orban ellenezte akkor az USL-t.

 

Önt az elnökválasztáson Basescu pártja, a PMP támogatta. Tagja is a pártnak?

 

Nem, támogattak engem az elnökválasztáson, de nem vagyok tagja a pártnak, csak két hétig voltam az még 2014-ben. Segíteni fogom őket az önkormányzati és a parlamenti választásokon is, de nem vagyok párttag. Ha elnök akarsz lenni, kell, hogy egy széles koalíció támogasson. A PMP-nek egy ilyen széles koalíció részévé kell válnia: ez a következő célom, hogy ebben segítsem őket. A jobboldalnak is szüksége van a PMP-re, amire a választók 6 százaléka szavaz. 6 százalékot pedig nem lehet negligálni.

 

Milyen egy tipikus PMP-szavazó? Értelmiségiek, katonák, vagy kik szavaznak a pártra?

 

Mindenféle ember. Van a német kifejezés a kétféle párttípusra: van a Klassenpartei, azaz a rétegpárt, és a Volkspartei, a néppárt. A PMP egy Volkspartei, csak kicsi, mert az ország számos részén nincs igazán jelen: Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Nagyváradon és a többi nagyvárosban például nagyon jó eredményeket értem el, de a vidékibb területeken nem.

 

Mi a véleménye Traian Băsescuról?

 

Sok mindenben nem osztom a véleményét, rengeteg vitánk van. De ezzel nincs gond, ez teljesen normális. Szerintem egyébként ezért is állt be az elnökjelöltségem mögé a pártjával: mert pontosan tudta, hogy nem egy bólogatójános vagyok. Ha valamiben nem értettem vele egyet, nyilvánosan vagy magánbeszélgetésben megmondtam neki. Engem nagyon ellenálló anyagból faragtak, ahogy az egy francia mondásban szerepel.

 

 

Azért kérdezzük, mert találkoztunk a zágrábi az EPP-kongresszuson Traian Băsescuval, és megkérdeztük arról a híres mondásáról, hogy Románia a Tiszáig tart. Faképnél hagyott bennünket, amikor azt is meg akartuk volna tudni, hogy ha így lenne, akkor még nagyobb magyar kisebbség lenne Romániában, és Băsescu akkor hogyan integrálná őket.

 

Hallottam az interjújukról. (Nevet.) Ez azonban egy idézet, méghozzá egy vicc, amolyan Băsescu-féle ironikus vicc. Ne vegyék komolyan! Beszéltünk az interjú után, és nevetve mesélte.

 

Velünk is barátságos volt, de azért mosolyogva leprovokatőrözött bennünket.

 

Fontos, hogy az Azonnali olvasói is tudják, hogy Băsescunak hatalmas humorérzéke van,

 

és ez egy vicc volt, egy többrétegű vicc. Mihai Eminescu (híres román költő, nagyjából a románok Petőfije – a szerk.) egyik nacionalista költeményére utal, amely nagyon népszerű, de nem a Doina Eminescu legjobb verse. Szóval a versre utalva poénkodott.

 

Van-e vörös vonal a jobboldal és a szélsőjobboldal között Romániában?

 

A szélsőjobb ma jóformán nem létezik politikai erőként. De például a Nagy-Románia Párt szélsőjobbos párt volt, vagy sem?

 

Nekünk úgy tűnik, hogy igen.

 

Nehéz megmondani. Volt néhány szélsőjobbos tulajdonsága, de nem volt egészen az, hiszen nagyon kötődött a Ceaușescu-rezsimhez is. Sok politikai ügyben kifejezetten baloldali volt.

 

Akkor egy wannabe néppárt volt.

 

Egy populista mozgalom volt, erőszakos, szélsőjobboldali tulajdonságokkal. Most nincs olyan erős pártunk, amire rá lehetne mondani, hogy szélsőjobboldali. De vannak szélsőjobboldali csoportok, amelyek mindent összeesküvés-elméletekkel magyaráznak: ezek mindenhol megtalálhatók, de nem szerveződnek mozgalommá vagy párttá. Ami érdekes, hogy

 

a román nacionalizmus olyan siránkozó fajta.

 

Csakúgy, mint a magyar.

 

Igen. De Magyarország egy nagyhatalom volt, Románia meg sosem volt az.

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia volt nagyhatalom legfeljebb.

 

Igen. De azon belül is Magyarország egy nagy királyság volt, amely aztán területeket veszített. De a román nacionalista panaszkodás abból áll, hogy mi mindig mások áldozatai voltunk, más országok kizsákmányoltak minket, szóval össze kell tartanunk a külföldiek ellenében. Mindez tehát a történelemből ered, abból, hogy Románia sosem képviselt túl nagy hatalmat. A román állam, ahogy ma létezik a térképen, egy új dolog, százéves.

 

Az EPP-kongresszuson a nemrég megbuktatott moldáv miniszterelnökkel, Maia Sanduval is interjúztunk, és azt mondta, hogy ő személyesen támogatja Románia egyesülését Moldovával. Ha ez megtörténne, az inkább pozitív, vagy inkább negatív hatással lenne Romániára? Hiszen akkor egy nagyon szegény országot kellene integrálniuk.

 

Igen, és ez nagyon nehéz lenne. De ha megnézzük,

 

Románia az egyetlen ország Európában, amely még mindig a Molotov–Ribbentrop-paktum hatálya alatt van, amennyiben a Szovjetunió által bekebelezett Besszarábia máig külön ország.

 

Felelősséggel kell viselkednünk: adunk ösztöndíjakat a besszarábiai román diákoknak, segítjük őket gazdaságilag, bekapcsoljuk az elektromos hálózatunkba. Ezeket a dolgokat meg kell tennünk a Moldovai Köztársaságért.

 

Meg ott a tervezett Egyesülés-autópálya, ami Erdélyt kötné össze Moldvával abban a reményben, hogy továbbépítik Chișinăuig.

 

Igen, bár Romániában sincsenek igazán autópályáink. (Nevet.) Mindenesetre bármi is történik, segítenünk kell nekik, szolidaritást kell mutatnunk feléjük. Ugyanakkor nem akarunk bajkeverők lenni.

 

Ez egy geopolitikai konfliktuszóna, ott van Transznyisztria is.

 

Igen, ez egy hosszú történet. Szerintem a román diplomácia az elmúlt években nem teljesített valami jól ott. Vlad Plahotniuc támogatása egyáltalán nem volt jó ötlet.

 

Amikor kampányolt az elnökválasztáson, ellátogatott magyarlakta területekre is?

 

Nem. Nem volt rá időm. Meg szeretném csinálni tényleg valamikor a jövőben. Persze régen jártam Hargitában, Kovásznában, nagyon szerettem. Amit nagyon szeretek az ottani magyarokban, hogy összetartanak.

 

Évekkel ezelőtt véletlenszerűen elmentem egy kulturális eseményre egy faluban, valahol Meggyes környékén. Azt láttam, hogy különböző társadalmi rétegekből jövő emberek együtt vettek részt ezen a rendezvényen. Ott találkoztam Kelemen Attilával (RMDSZ-es politikus – a szerk.) és más magyar értelmiségiekkel. És parasztokkal is. Mind ott voltak együtt. Ez olyasmi, amit tisztelnünk kell, és érdemes lenne átvennünk. Băsescu annak idején minden hónapban elment Hargitába és Kovásznába. Szerintem jól tette.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért van műanyagból a volt főpolgármester karácsonyfája? Tarlós István az Azonnali karácsonyi körkérdésében!

A pártelnök azért lemondásával megvárja, amíg a katasztrofális választási eredménnyel záró Labour rendezi sorait.

Mit jelent, ha valaki küld neked egy tüzet? És ha barackot? Ha padlizsánt? Mit jelent a szív? És az, ha egy majom befogja a szemét? 16 kérdés, hajrá!

Csütörtök van, választanak a britek, eldőlhet a szigetország sorsa. Egy gendersemleges pingvin tegnap megjósolta, hogy Corbyn nyer, de mit mondasz te?

Életében először tesz újévi fogadalmat Ferencváros független polgármestere. Hogy mégis mi lesz az, azt az Azonnalinak árulta el.

A budapesti bazilika előtti karácsonyi vásár olyan közönségszavazáson lett a legjobb, ahol már a jelöltséghez tízezer eurót kell kipengetni. Orbán azért büszkélkedik vele.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Végre megtelik élettel az egyik legszebb budapesti vásárcsarnok. December 14.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás