+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. augusztus 30. péntek, 16:56
Kelemen Hunor ismét elindul az elnökségért, és a saját nevéből meg a tiszteletből csinál szlogent.

Kelemen Hunor lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség államfőjelöltje a novemberi elnökválasztáson, döntötte el pénteken Marosvásárhelyen az erdélyi magyar párt illetékes testülete. Kelemen a „Respekt mindenkinek” jelszóval indul. Kelemen Hunor kampányfőnöke Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke lesz, tudatta az Agerpres román nemzeti hírügynökség.

 

Becsületbeli ügy

 

A Kelemen elnökjelöltségét bejelentő rendezvényen a szlogenen túl bemutatták a kampány arculatát is, ami Kelemen Hunor keresztnevére épül, amelyből külön kiemelik a magyarokra utaló HUN, valamint a románokra utaló RO szócskát. A respektet tehát ebben a kontextusban kell érteni. Kelemen mellett az alábbi, az RMDSZ Facebook-oldalán megjelent videó azzal érvel, hogy ő gyorsabban beszél románul, mint Johannis jelenlegi államfő, vagy hogy hogy nem szoktak magyar embert román államelnökként látni a tévében.

 

 

Megkerestük Hegedüs Csillát, az RMDSZ szóvivőjét, aki elmondta, azért indította el a párt Kelemen Hunort az elnökválasztáson, mert szeretnék, ha a kampányban megjelennének az erdélyi magyarság problémái is, ezek képviseletét és megjelenítését ugyanis más párttól nem lehet várni, vagyis

 

ez egy becsületbeli ügy az RMDSZ számára, a magyar kisebbség mobilizálása a lényeg.

 

Az Azonnali kérdésére, miszerint akkor az EP-választási kampányban magyarul is kampányoló centrista-elitellenes USR+PLUS sem képes-e erre, Hegedüs azt mondta, ez egy üzenet, hogy elvárják a románoktól és a román államtól, hogy a centenárium időszakában, az elmúlt másfél évben tapasztalható román nacionalista cselekedetek helyett – székelyzászló-ügy, a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye, Úzvölgye – tiszteletben tartsák az erdélyi magyarság szimbólumait, tereit és múltját. „Mi itt élünk, és közösen kell építkeznünk, erről szól a kampány üzenete” – mondta Hegedüs az Azonnalinak.

 

AZ ELNÖKJELÖLTI KAMPÁNYARCULAT. FOTÓ: RMDSZ / FB

 

Make Romania Respekt Again

 

Külön érdekes, hogy Kelemen a pénteki marosvásárhelyi rendezvényen egy olyan, Make Romania Great Again feliratú baseball sapkát szorongatott, amilyet Donald Trump amerikai elnök Klaus Johannis román államfőnek adott nemrég Washingtonban. (Ennek jelentőségéről a magyar sajtóban elsőként az Azonnali írt.) Annyi különbséggel persze, hogy az RMDSZ-es sapkán a „great” (nagy, nagyszerű) szó át van húzva, és rá van írva az elnökjelölti kampány jelmondata, a „respekt” (tisztelet, tisztelni) szó.

 

Az RMDSZ szóvivője az Azonnalinak ezt azzal indokolta, hogy számukra Románia akkor lesz nagy és nagyszerű, ha tiszteletben tartja saját állampolgárait, az ország törvényeit, és egy olyan jövőképpel rendelkezik végre, ami választ ad olyan kérdésekre is, mint a környezetvédelem és az elvándorlás ügye.

 

KELEMEN HUNOR KAMPÁNYSAPIJA. FOTÓ: RMDSZ / FACEBOOK

 

Nem a premiert látjuk most

 

Kelemen Hunor egyébként elindult már 2009-ben és 2014-ben is a romániai elnökválasztás első fordulójában. Az RMDSZ elnöke legutóbb a 8. helyre futott be 3,47 százalékos eredményével, ami 329 727 szavazatból jött össze – Hegedüs Csilla az Azonnalinak azt mondta, nagyjából ennyit szokott mindig kapni erdélyi magyar politikus az államelnökválasztáson, így nagyjából ennyire lehet számítani most is, hiszen a szavazók ilyenkor jóval haszonelvűebben, az általuk szimpatikusnak tartottak közül a legesélyesebbet választják. Magyar politikus először 1996-ban indult a tisztségért, akkor Frunda György 6,02 százalékot szerzett 761 411 szavazattal.

 

Bár 2014-ben az első fordulót Victor Ponta akkori szociáldemokrata miniszterelnök nyerte 40,44 százalékkal, a 30,37 százalékot kapott Klaus Johannis, a jobboldal jelöltje a második fordulóban, a két legtöbb voksot kapó jelölt küzdelmében – a magyarok lakta megyék nagyarányú támogatásával – fordítani tudott: 54,43 százalék vs. 45,57 százalékra állítva be a végeredményt.

 

Mint arról az Azonnali már nagyon sokszor írt: Johannis idén ősszel újrázni tervez, és nemigen látni olyan jelöltet, aki ebben meg tudná akadályozni a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét. A kormányban egyedül maradt szociáldemokrata PSD kormánypárt az elnökét és miniszterelnökét, Viorica Dăncilăt indítja államelnök-jelöltnek, aki már most előhúzta a feministakártyát, és azzal érvel, azért szavazzanak rá, mert Románia egy család, ő pedig egy nő. A centrista-elitellenes USR+PLUS az USR első emberét, Dan Barnát küldi a harcba, és indul még Mircea Diaconu román színész, korábbi EP-képviselő is – őt a kormánykoalícióból kilépett ALDE nevű kispárt és Victor Ponta jelenlegi pártja, a Pro Romania támogatja.

 

A román elnökválasztás legizgalmasabb kérdése ezért leginkább az, hogy kivel mérkőzik meg a második fordulóban Klaus Johannis.

 

A legfrissebb, azért óvatosan kezelendő közvélemény-kutatás szerint a regnáló, erdélyi szász származású államelnök kihívója az USR-s Dan Barna lenne. De mint a legtöbb romániai közvélemény-kutatásnak, így ennek is megvan az a problémája, hogy olyan indulókat szerepeltet a listán, akik nem indulnak (Călin Popescu-Tăriceanu, Victor Ponta, Eugen Tomac), olyanokat pedig, akik indulnának (Theodor Paleologu, Mircea Diaconu), lehagy róla. Kelemen Hunornak mindenesetre 2,4 százalékos támogatottságot mértek – persze ezt is óvatosan érdemes kezelni, mert az RMDSZ-t többnyire alulmérik a felméréseken.

 

CÍMLAPFOTÓ: RMDSZ / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legnevesebb filmfesztiválon vitte haza az Eufória című sorozat első részében nyújtott teljesítményéért a legjobb pilotnak járó díjat.

Egy új kutatás szerint már napi 78 perc zenehallgatás is elegendő ahhoz, hogy fent tartsuk mentális egészségünket.

A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”.

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás