+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Bukovics Martin
2019. október 28. hétfő, 20:15
Megegyezett már a komplett eddigi ellenzékkel, az RMDSZ-szel és még a korábban a PSD-vel kormányzó liberálisokkal is. Igaz, az abszolút többség még így sincs meg az Orban-kormány mögött a bukaresti parlamentben.

Ügyesen taktikázik a románok Orbanja, az október közepén Klaus Johannis elnöktől kormányalakítási megbízást kapott Ludovic Orban:

 

a jelenlegi állás szerint éppenhogy csak nincsen meg a kormányalakításhoz szükséges többsége.

 

Az előző részek tartalmából

 

A miniszterelnök-cserére azután kerülhet sor, hogy október 10-én a nacionalista-jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetésével, sikeres bizalmatlansági indítvánnyal megbukott a nacionalista-posztkommunista PSD nevű kormánypárt elnöke, Viorica Dăncilă vezette kormány.

 

Az alkotmányos szabályok értelmében ezután az elnök, Klaus Johannis döntése volt, hogy kit jelöl a miniszterelnöki posztra. Johannis végül arra jutott, hogy a következő kormánynak saját politikai közössége, egyben a legnagyobb ellenzéki párt, a PNL köré kell szerveződnie, és a PNL elnökét, Ludovic Orbant jelölte a miniszterelnöki posztra.

 

Ám ahhoz, hogy az Orban-kormány megalakulhasson, a kétkamarás román törvényhozás támogatása is kell. Az alkotmány szerint

 

az alsó- és felsőház együttes ülésen dönt a miniszterelnök-jelölt által benyújtott kormányprogramról, illetve a felálló kabinet névsoráról,

 

és a szavazás akkor sikeres, ha az összes képviselő abszolút többsége támogatásáról biztosítja az új kormányt.

 

Mindenkinek ígért valamit a román Orban

 

Ettől a többségtől került karnyújtásnyi távolságra Orban. Hétfő estére ugyanis sorra érkeztek a tudósítások arról, hogy Orban kivel milyen együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a róla és leendő kormányáról való szavazáson támogassák őt.

 

Az egyik legnagyobb meglepetés, hogy Orban együttműködési megállapodást írt alá az erdélyi magyarság egyetlen parlamenti pártjával, az RMDSZ-szel. Támogatását az RMDSZ hét ponthoz kötötte, melyek értelmében Orban például 2020 végéig nem módosíthatja a választási törvényt a törvényhozást megkerülve, vagy a költségvetés hat százalékát az oktatásra kell fordítania. Az RMDSZ az alsóházban 21, a szenátusban 9 hellyel rendelkezik, ez összesen 30 mandátum.

 

Hasonlóan megállapodott Orban és a PNL a centrista-újhullámos Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) párttal, melynek elnöke, Dan Barna elmondta: a megállapodás kitér többek közt a speciális nyugdíjakra, leszögezve, hogy a teljes állami nyugdíjrendszert a hozzájárulás elvére kell áthelyezni, az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban, egyenlő bánásmódot biztosítva mindenkinek. Barna korábban arra is célozgatott, hogy pártja szívesen delegálná a támogatásért cserébe Románia leendő uniós biztosát is a Von der Leyen-féle új Bizottságba, mint ugyanis ismert, a PSD-kormány által jelölt Rovana Plumb Trócsányi Lászlóval együtt megbukott az Európai Parlament szűrőjén. Az USR az alsóházban 27 mandátummal, a szenátusban 13-mal rendelkezik, ez összesen 40 USR-s politikus.

 

Az európai liberális pártcsaládból kitaszított, a megbuktatott PSD-vel egészen az EP-választás utánig közösen kormányzó Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) is megegyezett a PNL-elnökkel. Az ALDE elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu elmondása szerint a megállapodást tizenkét pontba foglalták, melyek között szerepel a kétfordulós polgármester-választás vagy az igazságügy parlamenti úton történő reformjának igénye. A pártnak az alsóházban 15 képviselője van.

 

Támogatásáról biztosította Orbant Eugen Tomac, a Traian Băsescu-féle nacionalista Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke is, akinek beszámolója szerint a PNP vezetőivel folytatott tárgyaláson Orbanék teljes nyitottsággal' viszonyultak olyan, a PMP által fontosnak tartott kérdésekhez, mint az infrastrukturális beruházások, a speciális nyugdíjak eltörlése (a katonai nyugdíjat leszámítva), vagy a Moldovai Köztársasággal való kapcsolatok fellendítése. Băsescuéknak 13 szavazata van az alsóházban.

 

Végül pedig a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek csoportja jelentette be, hogy teljes létszámmal támogatja az Orban-kormány beiktatását. A parlamenti csoport vezetője, Varujan Pambuccian azt is elmondta, hogy az új kormánnyal csak annak beiktatását követően kezdenek részletes tárgyalásokba az őket érintő törvénytervezetekről. Ők 17-en vannak.

 

Csakhogy az így létrejövő PNL-USR-RMDSZ-ALDE-tengely a többi kisebbségi képviselővel kiegészülve sem éri el a kormányalakításhoz szükséges mennyiséget:

 

az összesen 465 főt számláló törvényhozásnak még így is csak a negyvenöt százaléka, 211 fő áll Ludovic Orban mögött. Az Orban-kormány beiktatásához összesen 233 főre van szükség,

 

azaz Orbannak még huszonkét képviselőt kell megnyernie magának, hogy lezárva a Dăncilă-érát elfoglalhassa a miniszterelnöki széket. Azaz vagy megnyeri magának a román politika új királycsinálójává előlépett Victor Ponta vezette Pro Romaniát, vagy a PSD-ből kezd el halászni képviselőket. Egy ilyen ún. lélekvásárlás teljesen megszokott a román politikában.

 

Ha a „baloldali” pártok (PSD, Pro Romania) dominálta parlament nemet mond Orbanra a november 4-i szavazáson, Johannis elnöknek új miniszterelnök-jelöltet kell találnia. Ha őt is elutasítja a parlament, jöhetnek az előrehozott választások. A legfrissebb, az USR megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat Romániában, azt a PNL magabiztosan nyerné 36,8 százalékkal. A második helyre a PSD futna be 24,9 százalékkal, a harmadik az USR+PLUS-szövetség lenne 19,9 százalékkal. A parlamenti küszöböt egyedül Pontáék ugranák meg, meg talán az RMDSZ, akiket a kutatások rendre alulmérnek.

 

NYITÓKÉP: Ludovic Orban / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás