+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bukovics Martin
2019. november 4. hétfő, 16:02
Saját pártjuk által leárulózott baloldali képviselők voksaival szavazta meg az új jobboldali román kormányt a balos többségű bukaresti parlament, így most már tényleg két Orban nevű miniszterelnök dolgozik egyszerre az EU-ban. Ludovic Orban egy évig kormányozhat, utána választások jönnek Romániában.

Miután Klaus Johannis román államfő Ludovic Orbannak, a jobboldali román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének adott kormányalakítási megbízást, a bukaresti alsó- és felsőház együttes ülése hétfő kora este megszavazta 240 támogató, 0 ellenző szavazat mellett az Orban-kormány megalakulását. Összesen 240 képviselő adott le voksot, 225-en nem szavaztak.

 

Ahhoz, hogy hogy átmenjen az új, PNL-s kabinet, 233 voks kellett, azaz a jobboldali Orbanra a baloldali többségű törvényhozásban balos pártok (PSD, Pro Romania) képviselői is szavaztak. Rajtuk kívül Orbant saját pártja, a PNL mellett a centrista-újhullámos Mentsük meg Romániát (USR), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja (PMP), a nemzetiségek képviselői, függetlenek és a kis liberális ALDE nevű párt képviselői támogatták.

 

Ki ez a Ludovic Orban?

 

Az 1963-as, brassói születésű, tehát a magyar Orbánnal ugyanazon évben született Ludovic (Lajos) Orban gépészmérnökként végzett erdélyi szülővárosa egyetemén. Bátyja korábban többnyelvűségért felelős EU-biztos volt a Barroso-bizottságban, magyar származású apja pedig 1948 és 1956 között a Securitatének volt tisztje.

 

Az unitárius vallású megválasztott román miniszterelnök beszél egy kicsit magyarul,

 

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy friss Transindex-interjúban elmesélte, hogyan mondta fel egy tárgyaláson a konformálás kérdéseire a válaszokat magyarul neki. Kelemen hozzátette, Orban román párttársai eközben „csak néztek, hogy most mi történik. Mondtam, hogy most fordítsa le nekik, mert a végén még azt hiszik, hogy eladta Erdélyt. Szóval tud valamennyire, alapszinten, hosszú ideig a nagyszülei nevelték. Azt mondja, hogy a konfirmálásnál rendesen megtanulta a válaszokat, mert azt ígérték neki, hogyha lekonfirmál, akkor kap egy új rend ruhát.”

 

Orban a magyar gyökereivel annyira nem akar semmit se kezdeni, hogy az erdélyi magyar sajtóban nagy felháborodást váltott ki az a 2018. novemberi felvétel, amin a parlamenti PNL-frakció Avram Iancu, az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom elleni erdélyi román felkelést vezető román jogász frissen avatott szobra előtt imádkozott térdepelve Bukarestben.

 

ORBAN A MOLDVAI JÁSZVÁSÁRBAN SZELFIZIK

 

Orban a rendszerváltást követően előbb mérnökként, majd egy napilap újságírójaként dolgozott. Politikai karrierjét a PNL-ből 1993-ban kivált, főleg a párt ifjúsági tagozata által alapított Partidul Liberal 1993 nevű alakulatban kezdte, ami aztán 1997-ben ismét egyesült a PNL-vel. 2004 és 2007 között bukaresti főpolgármester-helyettes volt, hogy aztán egy másik híres Partidul Liberal 1993-tag – a bukott PSD-kormány sorsát az idén májusi EP-választáson gyengén szereplő pártja, az ALDE koalícióból való kiválásával megpecsételő–, Călin Popescu-Tăriceanu közlekedési miniszterré nevezze ki.

 

Egyetlen komolyabb botránya is erre az időszakra esik: Orban Cotroceni-ben, a román elnöki palotának is helytadó nyugat-bukaresti városrészben az autójával elütött egy 16 éves kislányt, akit ezután súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Bár akkor Popescu-Tăriceanu felszólította a lemondásra közlekedési miniszterét, Orban nem mondott le, mi több, vádat se emeltek ellene, csak bevonták a jogosítványát és megbüntették. Parlamenti képviselő csak ezután, 2008-ban lett, azóta kormányzati szerepet nem vállalt. 

 

Mi volt eddig?

 

Emlékeztetőül: az előző szociáldemokrata kormány még augusztusban szorult kisebbségbe, miután utolsó koalíciós partnerét, a liberális kispárt ALDE-t elveszítette maga mellől. Ezt követően bár Viorica Dăncilă kabinetje megúszta az első bizalmi szavazást az immár kisebbségi kormányról, meglepetésre a másodikon már megbukott október elején. A PSD-kormány buktatásához egyébként 233 szavazatra volt szükség a képviselőkkel és a szenátussal együtt 465 fős román törvényhozásban, végül Dăncilăt 238 vokssal sikerült megbuktatni. 

 

Azóta Dăncilă és a PSD igen sértődötten politizál, pláne miután kiszivárgott, hogy sokan a PSD-szakadár, Victor Ponta-féle Pro Romania pártból is megszavazzák a kormánybuktatást. Igaz, Ponta maga az új Orban-kormányt nem szavazta meg, mert volt három olyan miniszter, aki negatív véleményezést kapott a szakbizottsági meghallgatáson. Ezzel szemben a pártelnök Ponta akarata ellenére volt egy sor olyan pro romániás képviselő, aki végül elment, és megszavazta a kormányalakítást, a nevükben állítólag Ponta háta mögött a volt PSD-s miniszterelnök, a székelyeket akasztással fenyegető EP-képviselő, Mihai Tudose tárgyalt – ennek kapcsán Ponta a kormányt megszavazó szárnyat „árulással” vádolta.

 

A PSD-s képviselők pedig ott sem voltak az Orban-kormányról tartott szavazáson a parlamentben hétfőn délelőtt, aki pedig ott volt, annak esetében Dăncilă a szavazás előtt az árulózós stratégiához folyamodott: „Nem leszünk jelen a teremben. A törvényhozóink nem lesznek jelen.”

 

„Természetesen lesznek árulók is, de ha elmennek szavazni, másnap menjenek az »ollópártba«”

 

– utalt az új nemzeti liberális kormánypártra az exminiszterelnök. Aki egyébként a PNL-t azért tartja „ollópártnak”, mert szerinte annak politikája „megszorításokon, fizetéscsökkentésen, kórházösszevonáson és privatizáción alapul”.

 

Mi lesz most?

 

Ludovic Orban hétfő reggel, még a szavazás előtt arról beszélt, hogy kormányának rövid idejű, maximum egyéves lesz a mandátuma, de bizonyos intézkedéseket így is meg kell hozni. Ezekből van bőven, az Agerpres foglalta össze őket.

 

+ Orban lépni akar a már egy hete a tárnákban tiltakozó Zsil-völgyi bányászok ügyében. A bányászok azért tüntetnek ott, mert a kormány nem hosszabbította meg annak a rendeletnek a hatályát, amely lehetővé teszi, hogy a bányák bezárása után is biztosított jövedelmük legyen. 

 

+ Orban szerint egy másik elkerülhetetlen intézkedés az állami költségvetés kiigazítása, mert számos közintézmény kifogyott a rendelkezésére álló keretből, és fennáll a veszély, hogy az alkalmazottak nem kapják meg bérüket. Parlamenti beszédében arról beszélt, hogy késik a fogyatékkal élőknek járó segély, valamint gondozóik bérének kifizetése.

 

+ A közelgő télre való felkészülés szintén gyors intézkedéseket követel meg, mert egyelőre mind energetikai, mind útkarbantartási szempontból katasztrofális a helyzet a PNL-elnök szerint.

 

+ Az új kormány feladata továbbá az új uniós biztosjelölt nevesítése: Románia az egyetlen EU-s ország, amelynek nem fogadta el a biztosjelöltjét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke.

 

+ A 2020-as évre szóló költségvetést szintén sürgősen ki kell dolgozni. Utóbbi határideje november 15-e.

 

+ Az új román kormánynak ugyanakkor az ügyészségi vezetők helyzetével is foglalkoznia kell, és biztosítania kell az uniós alapok felhasználását, mert idén 600 millió eurós rendelkezésre álló összeget nem költött el a kormány, jövőre pedig fennáll a veszély, hogy 3,2 milliárd eurónyi uniós pénzt nem fognak felhasználni, legalábbis a parlamentben erről is szólt az új jobboldali miniszterelnök.

 

Romániában egyébként a közvélemény komolyan a posztkommunista-nacionalista PSD ellen fordult az elmúlt három évben: 2016-ban még a szocdemek földcsuszamlásszerű győzelmet arattak a parlamenti választásokon az azóta már bebörtönzött Liviu Dragnea vezetésével (akkor több, mint kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a második helyezett PNL). A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban oda a támogatottság, a PSD már csak 21,2 százalékon áll a második helyen, míg a PNL 29,6-on. Ráadásul a szocdemektől nincs messze a liberális USR-PLUS szövetség sem 20,9 százalékkal.

 

FOTÓ: PNL / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás