+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bukovics Martin
2019. november 4. hétfő, 16:02
Saját pártjuk által leárulózott baloldali képviselők voksaival szavazta meg az új jobboldali román kormányt a balos többségű bukaresti parlament, így most már tényleg két Orban nevű miniszterelnök dolgozik egyszerre az EU-ban. Ludovic Orban egy évig kormányozhat, utána választások jönnek Romániában.

Miután Klaus Johannis román államfő Ludovic Orbannak, a jobboldali román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének adott kormányalakítási megbízást, a bukaresti alsó- és felsőház együttes ülése hétfő kora este megszavazta 240 támogató, 0 ellenző szavazat mellett az Orban-kormány megalakulását. Összesen 240 képviselő adott le voksot, 225-en nem szavaztak.

 

Ahhoz, hogy hogy átmenjen az új, PNL-s kabinet, 233 voks kellett, azaz a jobboldali Orbanra a baloldali többségű törvényhozásban balos pártok (PSD, Pro Romania) képviselői is szavaztak. Rajtuk kívül Orbant saját pártja, a PNL mellett a centrista-újhullámos Mentsük meg Romániát (USR), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja (PMP), a nemzetiségek képviselői, függetlenek és a kis liberális ALDE nevű párt képviselői támogatták.

 

Ki ez a Ludovic Orban?

 

Az 1963-as, brassói születésű, tehát a magyar Orbánnal ugyanazon évben született Ludovic (Lajos) Orban gépészmérnökként végzett erdélyi szülővárosa egyetemén. Bátyja korábban többnyelvűségért felelős EU-biztos volt a Barroso-bizottságban, magyar származású apja pedig 1948 és 1956 között a Securitatének volt tisztje.

 

Az unitárius vallású megválasztott román miniszterelnök beszél egy kicsit magyarul,

 

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy friss Transindex-interjúban elmesélte, hogyan mondta fel egy tárgyaláson a konformálás kérdéseire a válaszokat magyarul neki. Kelemen hozzátette, Orban román párttársai eközben „csak néztek, hogy most mi történik. Mondtam, hogy most fordítsa le nekik, mert a végén még azt hiszik, hogy eladta Erdélyt. Szóval tud valamennyire, alapszinten, hosszú ideig a nagyszülei nevelték. Azt mondja, hogy a konfirmálásnál rendesen megtanulta a válaszokat, mert azt ígérték neki, hogyha lekonfirmál, akkor kap egy új rend ruhát.”

 

Orban a magyar gyökereivel annyira nem akar semmit se kezdeni, hogy az erdélyi magyar sajtóban nagy felháborodást váltott ki az a 2018. novemberi felvétel, amin a parlamenti PNL-frakció Avram Iancu, az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom elleni erdélyi román felkelést vezető román jogász frissen avatott szobra előtt imádkozott térdepelve Bukarestben.

 

ORBAN A MOLDVAI JÁSZVÁSÁRBAN SZELFIZIK

 

Orban a rendszerváltást követően előbb mérnökként, majd egy napilap újságírójaként dolgozott. Politikai karrierjét a PNL-ből 1993-ban kivált, főleg a párt ifjúsági tagozata által alapított Partidul Liberal 1993 nevű alakulatban kezdte, ami aztán 1997-ben ismét egyesült a PNL-vel. 2004 és 2007 között bukaresti főpolgármester-helyettes volt, hogy aztán egy másik híres Partidul Liberal 1993-tag – a bukott PSD-kormány sorsát az idén májusi EP-választáson gyengén szereplő pártja, az ALDE koalícióból való kiválásával megpecsételő–, Călin Popescu-Tăriceanu közlekedési miniszterré nevezze ki.

 

Egyetlen komolyabb botránya is erre az időszakra esik: Orban Cotroceni-ben, a román elnöki palotának is helytadó nyugat-bukaresti városrészben az autójával elütött egy 16 éves kislányt, akit ezután súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Bár akkor Popescu-Tăriceanu felszólította a lemondásra közlekedési miniszterét, Orban nem mondott le, mi több, vádat se emeltek ellene, csak bevonták a jogosítványát és megbüntették. Parlamenti képviselő csak ezután, 2008-ban lett, azóta kormányzati szerepet nem vállalt. 

 

Mi volt eddig?

 

Emlékeztetőül: az előző szociáldemokrata kormány még augusztusban szorult kisebbségbe, miután utolsó koalíciós partnerét, a liberális kispárt ALDE-t elveszítette maga mellől. Ezt követően bár Viorica Dăncilă kabinetje megúszta az első bizalmi szavazást az immár kisebbségi kormányról, meglepetésre a másodikon már megbukott október elején. A PSD-kormány buktatásához egyébként 233 szavazatra volt szükség a képviselőkkel és a szenátussal együtt 465 fős román törvényhozásban, végül Dăncilăt 238 vokssal sikerült megbuktatni. 

 

Azóta Dăncilă és a PSD igen sértődötten politizál, pláne miután kiszivárgott, hogy sokan a PSD-szakadár, Victor Ponta-féle Pro Romania pártból is megszavazzák a kormánybuktatást. Igaz, Ponta maga az új Orban-kormányt nem szavazta meg, mert volt három olyan miniszter, aki negatív véleményezést kapott a szakbizottsági meghallgatáson. Ezzel szemben a pártelnök Ponta akarata ellenére volt egy sor olyan pro romániás képviselő, aki végül elment, és megszavazta a kormányalakítást, a nevükben állítólag Ponta háta mögött a volt PSD-s miniszterelnök, a székelyeket akasztással fenyegető EP-képviselő, Mihai Tudose tárgyalt – ennek kapcsán Ponta a kormányt megszavazó szárnyat „árulással” vádolta.

 

A PSD-s képviselők pedig ott sem voltak az Orban-kormányról tartott szavazáson a parlamentben hétfőn délelőtt, aki pedig ott volt, annak esetében Dăncilă a szavazás előtt az árulózós stratégiához folyamodott: „Nem leszünk jelen a teremben. A törvényhozóink nem lesznek jelen.”

 

„Természetesen lesznek árulók is, de ha elmennek szavazni, másnap menjenek az »ollópártba«”

 

– utalt az új nemzeti liberális kormánypártra az exminiszterelnök. Aki egyébként a PNL-t azért tartja „ollópártnak”, mert szerinte annak politikája „megszorításokon, fizetéscsökkentésen, kórházösszevonáson és privatizáción alapul”.

 

Mi lesz most?

 

Ludovic Orban hétfő reggel, még a szavazás előtt arról beszélt, hogy kormányának rövid idejű, maximum egyéves lesz a mandátuma, de bizonyos intézkedéseket így is meg kell hozni. Ezekből van bőven, az Agerpres foglalta össze őket.

 

+ Orban lépni akar a már egy hete a tárnákban tiltakozó Zsil-völgyi bányászok ügyében. A bányászok azért tüntetnek ott, mert a kormány nem hosszabbította meg annak a rendeletnek a hatályát, amely lehetővé teszi, hogy a bányák bezárása után is biztosított jövedelmük legyen. 

 

+ Orban szerint egy másik elkerülhetetlen intézkedés az állami költségvetés kiigazítása, mert számos közintézmény kifogyott a rendelkezésére álló keretből, és fennáll a veszély, hogy az alkalmazottak nem kapják meg bérüket. Parlamenti beszédében arról beszélt, hogy késik a fogyatékkal élőknek járó segély, valamint gondozóik bérének kifizetése.

 

+ A közelgő télre való felkészülés szintén gyors intézkedéseket követel meg, mert egyelőre mind energetikai, mind útkarbantartási szempontból katasztrofális a helyzet a PNL-elnök szerint.

 

+ Az új kormány feladata továbbá az új uniós biztosjelölt nevesítése: Románia az egyetlen EU-s ország, amelynek nem fogadta el a biztosjelöltjét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke.

 

+ A 2020-as évre szóló költségvetést szintén sürgősen ki kell dolgozni. Utóbbi határideje november 15-e.

 

+ Az új román kormánynak ugyanakkor az ügyészségi vezetők helyzetével is foglalkoznia kell, és biztosítania kell az uniós alapok felhasználását, mert idén 600 millió eurós rendelkezésre álló összeget nem költött el a kormány, jövőre pedig fennáll a veszély, hogy 3,2 milliárd eurónyi uniós pénzt nem fognak felhasználni, legalábbis a parlamentben erről is szólt az új jobboldali miniszterelnök.

 

Romániában egyébként a közvélemény komolyan a posztkommunista-nacionalista PSD ellen fordult az elmúlt három évben: 2016-ban még a szocdemek földcsuszamlásszerű győzelmet arattak a parlamenti választásokon az azóta már bebörtönzött Liviu Dragnea vezetésével (akkor több, mint kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a második helyezett PNL). A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban oda a támogatottság, a PSD már csak 21,2 százalékon áll a második helyen, míg a PNL 29,6-on. Ráadásul a szocdemektől nincs messze a liberális USR-PLUS szövetség sem 20,9 százalékkal.

 

FOTÓ: PNL / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A DK még azután is meghívott a taggyűlésére, hogy már négy hónapja jeleztem, kilépnék a pártból, írja Petróczi Rafael.

Strache alkancellárként rendszeresen találkozott azon cégek vezetőivel, amelyeket az ibizai videóban az FPÖ titkos adományozóiként nevezett meg. De sámánokra is maradt ideje.

A ménfőcsanaki vőféllyel együtt immár öten szállnak ringbe Borkai megüresedő székéért.

Ha elfogadják a kultúratámogatás átalakítását célzó törvényt, tüntetéssorozat kezdődik, mondta az Azonnalinak Novkov Máté a hétfői tüntetésen.

A Mikulás vagy a Télapó a helyes? A Munkáspárt elnöke elárulta, mi az újévi fogadalma: hogy olvasni fogja az Azonnalit.

A tettes még szökésben van, négyen haltak meg.

Nem volt elég ágy, a kórház padlóján kellett aludnia egy kisfiúnak. A miniszterelnök nem akarta megnézni a képet.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Van-e esélyük a törököknek az EU-tagságra, vagy végleg keleten ragadnak? Vitaest december 10-én.

December 11-én az NKE-n lehet honvédelemről trécselni a kormány bevándorlásellenes kabinetjének vezetőjével.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás