Sikerült a romániai lélekvásárlás: megszavazták az Orban-kormányt

Saját pártjuk által leárulózott baloldali képviselők voksaival szavazta meg az új jobboldali román kormányt a balos többségű bukaresti parlament, így most már tényleg két Orban nevű miniszterelnök dolgozik egyszerre az EU-ban. Ludovic Orban egy évig kormányozhat, utána választások jönnek Romániában.

Miután Klaus Johannis román államfő Ludovic Orbannak, a jobboldali román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének adott kormányalakítási megbízást, a bukaresti alsó- és felsőház együttes ülése hétfő kora este megszavazta 240 támogató, 0 ellenző szavazat mellett az Orban-kormány megalakulását. Összesen 240 képviselő adott le voksot, 225-en nem szavaztak.

Ahhoz, hogy hogy átmenjen az új, PNL-s kabinet, 233 voks kellett, azaz a jobboldali Orbanra a baloldali többségű törvényhozásban balos pártok (PSD, Pro Romania) képviselői is szavaztak. Rajtuk kívül Orbant saját pártja, a PNL mellett a centrista-újhullámos Mentsük meg Romániát (USR), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja (PMP), a nemzetiségek képviselői, függetlenek és a kis liberális ALDE nevű párt képviselői támogatták.

Ki ez a Ludovic Orban?

Az 1963-as, brassói születésű, tehát a magyar Orbánnal ugyanazon évben született Ludovic (Lajos) Orban gépészmérnökként végzett erdélyi szülővárosa egyetemén. Bátyja korábban többnyelvűségért felelős EU-biztos volt a Barroso-bizottságban, magyar származású apja pedig 1948 és 1956 között a Securitatének volt tisztje.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy friss Transindex-interjúban elmesélte, hogyan mondta fel egy tárgyaláson a konformálás kérdéseire a válaszokat magyarul neki. Kelemen hozzátette, Orban román párttársai eközben „csak néztek, hogy most mi történik. Mondtam, hogy most fordítsa le nekik, mert a végén még azt hiszik, hogy eladta Erdélyt. Szóval tud valamennyire, alapszinten, hosszú ideig a nagyszülei nevelték. Azt mondja, hogy a konfirmálásnál rendesen megtanulta a válaszokat, mert azt ígérték neki, hogyha lekonfirmál, akkor kap egy új rend ruhát.”

Orban a magyar gyökereivel annyira nem akar semmit se kezdeni, hogy az erdélyi magyar sajtóban nagy felháborodást váltott ki az a 2018. novemberi felvétel, amin a parlamenti PNL-frakció Avram Iancu, az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom elleni erdélyi román felkelést vezető román jogász frissen avatott szobra előtt imádkozott térdepelve Bukarestben.

Orban a rendszerváltást követően előbb mérnökként, majd egy napilap újságírójaként dolgozott. Politikai karrierjét a PNL-ből 1993-ban kivált, főleg a párt ifjúsági tagozata által alapított Partidul Liberal 1993 nevű alakulatban kezdte, ami aztán 1997-ben ismét egyesült a PNL-vel. 2004 és 2007 között bukaresti főpolgármester-helyettes volt, hogy aztán egy másik híres Partidul Liberal 1993-tag – a bukott PSD-kormány sorsát az idén májusi EP-választáson gyengén szereplő pártja, az ALDE koalícióból való kiválásával megpecsételő–, Călin Popescu-Tăriceanu közlekedési miniszterré nevezze ki.

Egyetlen komolyabb botránya is erre az időszakra esik: Orban Cotroceni-ben, a román elnöki palotának is helytadó nyugat-bukaresti városrészben az autójával elütött egy 16 éves kislányt, akit ezután súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Bár akkor Popescu-Tăriceanu felszólította a lemondásra közlekedési miniszterét, Orban nem mondott le, mi több, vádat se emeltek ellene, csak bevonták a jogosítványát és megbüntették. Parlamenti képviselő csak ezután, 2008-ban lett, azóta kormányzati szerepet nem vállalt. 

Mi volt eddig?

Emlékeztetőül: az előző szociáldemokrata kormány még augusztusban szorult kisebbségbe, miután utolsó koalíciós partnerét, a liberális kispárt ALDE-t elveszítette maga mellől. Ezt követően bár Viorica Dăncilă kabinetje megúszta az első bizalmi szavazást az immár kisebbségi kormányról, meglepetésre a másodikon már megbukott október elején. A PSD-kormány buktatásához egyébként 233 szavazatra volt szükség a képviselőkkel és a szenátussal együtt 465 fős román törvényhozásban, végül Dăncilăt 238 vokssal sikerült megbuktatni. 

Azóta Dăncilă és a PSD igen sértődötten politizál, pláne miután kiszivárgott, hogy sokan a PSD-szakadár, Victor Ponta-féle Pro Romania pártból is megszavazzák a kormánybuktatást. Igaz, Ponta maga az új Orban-kormányt nem szavazta meg, mert volt három olyan miniszter, aki negatív véleményezést kapott a szakbizottsági meghallgatáson. Ezzel szemben a pártelnök Ponta akarata ellenére volt egy sor olyan pro romániás képviselő, aki végül elment, és megszavazta a kormányalakítást, a nevükben állítólag Ponta háta mögött a volt PSD-s miniszterelnök, a székelyeket akasztással fenyegető EP-képviselő, Mihai Tudose tárgyalt – ennek kapcsán Ponta a kormányt megszavazó szárnyat „árulással” vádolta.

A PSD-s képviselők pedig ott sem voltak az Orban-kormányról tartott szavazáson a parlamentben hétfőn délelőtt, aki pedig ott volt, annak esetében Dăncilă a szavazás előtt az árulózós stratégiához folyamodott: „Nem leszünk jelen a teremben. A törvényhozóink nem lesznek jelen.”

– utalt az új nemzeti liberális kormánypártra az exminiszterelnök. Aki egyébként a PNL-t azért tartja „ollópártnak”, mert szerinte annak politikája „megszorításokon, fizetéscsökkentésen, kórházösszevonáson és privatizáción alapul”.

Mi lesz most?

Ludovic Orban hétfő reggel, még a szavazás előtt arról beszélt, hogy kormányának rövid idejű, maximum egyéves lesz a mandátuma, de bizonyos intézkedéseket így is meg kell hozni. Ezekből van bőven, az Agerpres foglalta össze őket.

+ Orban lépni akar a már egy hete a tárnákban tiltakozó Zsil-völgyi bányászok ügyében. A bányászok azért tüntetnek ott, mert a kormány nem hosszabbította meg annak a rendeletnek a hatályát, amely lehetővé teszi, hogy a bányák bezárása után is biztosított jövedelmük legyen. 

+ Orban szerint egy másik elkerülhetetlen intézkedés az állami költségvetés kiigazítása, mert számos közintézmény kifogyott a rendelkezésére álló keretből, és fennáll a veszély, hogy az alkalmazottak nem kapják meg bérüket. Parlamenti beszédében arról beszélt, hogy késik a fogyatékkal élőknek járó segély, valamint gondozóik bérének kifizetése.

+ A közelgő télre való felkészülés szintén gyors intézkedéseket követel meg, mert egyelőre mind energetikai, mind útkarbantartási szempontból katasztrofális a helyzet a PNL-elnök szerint.

+ Az új kormány feladata továbbá az új uniós biztosjelölt nevesítése: Románia az egyetlen EU-s ország, amelynek nem fogadta el a biztosjelöltjét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke.

+ A 2020-as évre szóló költségvetést szintén sürgősen ki kell dolgozni. Utóbbi határideje november 15-e.

+ Az új román kormánynak ugyanakkor az ügyészségi vezetők helyzetével is foglalkoznia kell, és biztosítania kell az uniós alapok felhasználását, mert idén 600 millió eurós rendelkezésre álló összeget nem költött el a kormány, jövőre pedig fennáll a veszély, hogy 3,2 milliárd eurónyi uniós pénzt nem fognak felhasználni, legalábbis a parlamentben erről is szólt az új jobboldali miniszterelnök.

Romániában egyébként a közvélemény komolyan a posztkommunista-nacionalista PSD ellen fordult az elmúlt három évben: 2016-ban még a szocdemek földcsuszamlásszerű győzelmet arattak a parlamenti választásokon az azóta már bebörtönzött Liviu Dragnea vezetésével (akkor több, mint kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a második helyezett PNL). A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban oda a támogatottság, a PSD már csak 21,2 százalékon áll a második helyen, míg a PNL 29,6-on. Ráadásul a szocdemektől nincs messze a liberális USR-PLUS szövetség sem 20,9 százalékkal.

FOTÓ: PNL / Facebook