+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. október 30. szerda, 12:56
A HDZ-s államfő, Kolinda Grabar-Kitarović leszerbezte a helyi focicsapatot. A fiumei autonomisták pártja ezen akadt ki.

Év végén államfőválasztás lesz Horvátországban. A jelenlegi államfőre, a HDZ nevű jobboldali kormánypárt nacionalista szárnyához közelálló Kolinda Grabar-Kitarovićra nem is feltétlenül a baloldali ellenjelöltje, Zoran Milanović volt szocdem kormányfő lehet veszélyes, hanem a szélsőjobboldali szavazók esetleges elpártolása.

 

A HDZ-t vezető Andrej Plenković mérsékelt stílusa miatt eleve számos jobboldali szavazó már az EP-választáson is valamelyik széljobbos listát, jelöltet ikszelte – ezzel a HDZ történelme egyik legrosszabb eredményét érte el. Noha Grabar-Kitarović köztudottan jobbra áll Plenkovićtól (vitáikról itt írtunk),

 

mivel mégiscsak ő a HDZ elnökjelöltje, neki is tartania kell attól, hogy széljobbos hívei másra szavaznak.

 

Kínálat ugyanis van.

 

Miroslav Škoro, szlavóniai énekes, borász, üzletember egy elitellenes és nacionalista programmal szállt be az elnökválasztásba, mellette felsorakozott több kisebb szélsőjobboldali párt is már. De szintén a HDZ-ből kiábrándult jobbosokra hajt rá Mislav Kolakušić független EP-képviselő. Mindketten elvehetnek szavazatokat Kolinda Grabar-Kitarovićtól.

 

Ezért a fiumei születésű HDZ-s államfő nacionalista kiszólásokkal akarja bizonyítani: ő márpedig nem a plenkovići mérsékelt vonal embere, ami amúgy igaz is.

 

Fiume mint szerb rezervátum

 

A horvát államfő hétvégén a dalmáciai Splitben (Spalatoban) a helyi focicsapatról, a Hajdukról szóló film bemutatóján azt mondta:

 

noha fiumei születésű, ő a nyolcvanas években sohasem drukkolt a fiumei csapatnak,

 

hanem mindig a spliti (spalatoi) Hajduknak vagy a zágrábi Dinamonak. Ezt azzal indokolta, hogy „a nyolcvanas években a foci a nemzeti hovatartozásról szólt”, és szerinte Fiume csapata „szerb rezervátum volt”, aminek ő horvátként nem szurkolhatott. A szerb rezervátum jelleget nem csak azzal indokolta, hogy a város öt-hat százalékát kitevő szerbek szurkoltak a HNK Rijekának, hanem azzal is, hogy számos játékos szerbiai csapatokból érkezett.

 

A kijelentés azonnal felháborodást váltott ki Fiumében. Az autonomista gondolatot és a helyi olasz kisebbséget képviselő Lista za Rijeku/Lista per Fiume párt nyilatkozatban nyilvánította „nemkívánatos személynek” Grabar-Kitarovićot, aki „nem az ő elnökük”. Ez persze nem meglepő: a keményen baloldali Fiume érdekeit képviselő párt mindig is elutasította a HDZ, és különösen Grabar-Kitarović horvát nacionalizmusát, amely szerintük idegen a fiumei multikulturális szellemiségtől.

 

Mivel a városban a HNK Rijekának nagy a tisztelete (a csapat jelszava amúgy az olaszul, hogy „Forza Fiume”), még a helyi HDZ is elhatárolódni volt kénytelen államfőjük szavaitól. Még az államfő mamája is megszólalt a kérdésben: Dubravka Grabar az N1 hírtelevíziónak elmondta, hogy

 

lányára „úgyse szavaznak Fiumében”, a város ugyanis szerinte is „multikulturális”.

 

Hány szerbet kell fellógatni?

 

A HDZ mostani elhatárolódása azonban nem a legőszintébb, ugyanis a párt egyik városi képviselője, Ivona Milinović még szeptemberben arról elmélkedett, hogy

 

„Fiumében csak hat százalék a szerbek aránya, nincs szükség itt fákra”.

 

Ezt annak kapcsán volt szíves mondani, hogy egy szélsőjobboldali tévéműsorban a Hajduk Split focicsapat egyik Fiume-ellenes rigmusával szembesítették, miszerint „Fiumében túl sok a szerb, de nem baj, mert van elég fa”, mármint amikre fel lehet őket kötni. Ez egy utalás a horvátországi polgárháború alatti tudjmani atrocitásokra, amikor szerbeket nem csak elűzött, de fákra fel is kötött a horvát hadsereg.

 

Milinović a rigmustól nem elhatárolódott, hanem gyakorlatilag annyit mondott: mivel Fiumében már nincs olyan sok szerb, nem is kell felkötni őket. Majd hozzátette:

 

„fákra talán azon dalmáciai falvakban lehet szükség, ahol még harminc-negyven százalék a szerbek aránya”.

 

Milinović mellett akkor kiállt a HDZ, sőt, a politikus a fiumei városi közgyűlésben a Nemzetiségi Bizottság élén állt, ami ellen mind a helyi szerbek, mind a helyi olaszok tiltakoztak. Végül erről a posztjáról lemondott, de a közgyűlési tagságát – hiába szólította fel erre a baloldali többség – nem hajlandó feladni. A helyben nagyon gyenge HDZ eleve csak a szélsőjobbos szavazatokra tud ráhajtani, nekik pedig a Milinović- vagy Grabar-Kitarović-féle Fiume- és szerbellenesség tetszik nagyon.

 

FOTÓ: Bakó Bea, Zágráb / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás