+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. június 19. szerda, 07:37
Zoran Milanović szociáldemokrata politikus 2015-ban, a menekültválság kellős közepén vesztette el a horvát kormányfőséget, és 2016-ban se tudta visszaszerezni. A nacionalizmussal és magyarellenes érzelmekkel is játszó politikus most visszatérne: bejelentkezett jelöltnek az év végi államfőválasztásra.

Hétfőn jelentette be az ellenzéki horvát szociáldemokrata párt (SDP): az utóbbi időben a párttól kissé eltávolodott egykori kormányfőt, Zoran Milanovićot indítják az államfőválasztáson.

 

Aki rendszeresen olvassa az Azonnalit, nem lehetett meglepve a tegnapi sajtótájékoztatón: mi már tavaly év végén Milanovićot felsoroltuk azon kilenc politikus között, akire mindenképp érdemes lesz figyelni idén. (Egy államfőválasztást már „megnyertünk”: az akkor a magyar sajtóban még totálisan ismeretlen Zuzana Čaputovára is felhívtuk tavaly a figyelmeteket.)

 

Karakteres jelölt

 

A volt szocdem miniszterelnök neve már többször felmerült: ha a baloldalnak egyáltalán még van esélye a népszerű jobboldali elnökkel, Kolinda Grabar-Kitarović-tyal szemben, akkor csakis Milanović-tyal. Hiába vesztett a politikus 2015-ban – és 2016-ban se tudott visszatérni –, egyelőre mégis ő az SDP egyetlen népszerű politikusa.

 

Milanović hétfő délelőtt megváltoztatta a 2016 novembere óta nem frissülő Facebook-oldalának borítóképét: „Elnök karakterrel” – ez lesz a jelszava. Bár amikor a későbbi sajtótájékoztatón a baloldali Index.hr újságírója rákérdezett, mi is Milanović jelleme, a volt kormányfő nem tudta egyértelműen megválaszolni a kérdést. Azt mondta:

 

„Sohasem mondtam magamról, hogy kiváló ember, politikus vagyok. Majd az emberek eldöntik. A karakter változhat is. Tessék megítélni engem!”

 

Milanović célja, hogy „a progresszív, nyílt, toleráns Horvátország” jelöltje legyen. Egy olyan Horvátországért harcolna, „amely nem fél a másiktól”. Esélyeit illetően azt mondta:

 

„veszíteni lehet, feladni soha”.

 

Van esélye?

 

Legutóbb május végén kérdezték meg az embereket, kire szavaznának egy államfőválasztáson. Már akkor is Milanovićot kezelték a jelenleg regnáló Grabar-Kitarović legfőbb ellenfelének, de ennek ellenére is

 

a konzervatív államfő harmincöt százalékkal biztosan vezet a tizennyolc százalékra mért Milanović előtt.

 

Milanović egyrészről abban bízhat, hogy ő mögé állnak be az ellenzéki szavazók. Természetesen ellenzéki pártok támogatására, de a jelenleg a konzervatív HDZ-vel kormányzó liberális Néppártéra (HNS) is számít. A HNS ugyanis Milanovićnak is koalíciós partnere volt.

 

Ha azonban Milanović csak az elkötelezetten baloldali és liberális szavazókat tudja megszólítani, nincs sok esélye. Azaz nem lesz elég az sem, ha tényleg az összes ellenzéki párt beállna mögé. Ez persze nem is fog megtörténni: a balpopulista Élő Fal, amely amúgy nemrég szakadt ketté, biztos önálló jelöltet állít. (Róluk itt írtunk bővebben.)

 

Veszélyesebb lehet Milanovićra azonban, ha a horvát Momentumként indult, korrupcióellenes Start párt elnöke, Dalija Orešković is elindul. Bár a politikus az EP-választáson eléggé leszerepelt: a várakozásokkal ellentétben nem tudta megugorni az öt százalékot sem, elvihet pár százalékot egy államfőválasztáson.

 

Szintén Milanovićra lehet veszélyes, ha Zágráb korrupt polgármestere, Milan Bandić is bejelentkezik a posztra, neki ugyanis a posztkommunista nyugdíjasok között – azaz egy potencialisan szocdem táborban – óriási a népszerűsége.

 

Éppen ezért másrészről

 

Milanović esélyeit leginkább maga a konzervatív kormányfő, Andrej Plenković tolhatja meg.

 

Noha Plenković a jelenlegi államfővel ül egy pártban, a HDZ-n belüli két teljesen eltérő frakcióhoz tartoznak. Plenković a mérsékelt, EU-párti, merkelista vonal képviselője, amely nem akar a visegrádi államokkal közösködni. Ezzel szemben Grabar-Kitarović államfő az orbánizmus híve, és támogatná, ha Zágráb közeledne a visegrádi államokhoz. A két politikus közötti vitáról itt írtunk részletesebben.

 

Plenković meggyengült az EP-választások után, ugyanis a mérsékelt irányvonalú HDZ majdnem elvesztette a szavazói felét, miközben a szélsőjobboldalon több párt is megjelent, amely sikeresen halászik a HDZ nacionalista bázisában. Miközben Plenkovićot gyűlöli ez a szélsőjobboldali bázis, amely összességében a szavazók egynegyedét is kiteszi, Grabar-Kitarović-tyal elégedettek.

 

Plenković hivatalosan természetesen nem tehet mást – pláne a mostani meggyengült helyzetében –, mint beáll Grabat-Kitarović mögé. De a hírek szerint személyesen még annak is jobban örülne, ha egy ellenzéki politikus költözne be az Elnöki Palotába. Számos kérdésben bizonyosan közelebb áll Plenković Milanovićhoz, mint a konzervatív államfőhöz.

 

Vladimir Šeks, a HDZ nagyöregje, aki Plenković mérsékelt irányvonalát támogatja, tegnap már olyat nyilatkozott, ami Grabar-Kitarovićnak árt:

 

a veterán HDZ-s politikus szerint előkerülhetnek olyan felvételek, amelyek kompromitálhatják a jelenlegi államfőt.

 

Hogy mire gondolt, azt nem fejtette ki – de már a sejtetés elég lehet az elnök népszerűségének megtépázására. Šeks volt az, aki tavaly év végén elárulta: Plenkovićnak Milanović kedvezőbb lenne államfőként, azaz a HDZ egyes körei akár titokban támogathatják is a szocdem jelöltet.

 

Milanović ezért most leginkább a HDZ-n belüli pártharcokban bízhat. Bár arra, hogy a HDZ mérsékeltebb, városi szavazói átszavazzanak rá, kevés esélye van.

 

„Nem vagyok Khuen-Héderváry Károly”

 

Milanović még kormányfőként megpróbált nyitni a szélsőjobb felé – kemény nacionalista kiszólásokkal Szerbia és Magyarország felé. Abban bízott, ezzel kiharaphatja a HDZ egyik leghűségesebb szavazóit, a veterán katonákat.

 

SZOCIÁLDEMOKRATA KAMPÁNYGYŰLÉS MÉG 2016-BAN

 

A szerbellenes kiszolások azonban inkább hiteltelenül hatottak, ráadásul nem a veteránok megnyeréséhez, legfeljebb a szerbek elvesztéséhez vezettek – márpedig a négyszázalékos szerb kisebbség fontos támasza a mindenkori horvát baloldalnak. Ma azonban a szerbek pártja Plenković kormányát támogatja.

 

Milanović Magyarország kapcsán is elővette a nacionalista retorikát, előtúrva magyarellenes elemeket a horvát történelemből. Főleg a horvát olajipari cég, az INA részbeni magyar tulajdonát élte meg Milanović nemzeti sérelemként. Mint ismert, az INA egy részét – vélhetően korrupció következtében – Ivo Sanader, korábbi konzervatív kormányfő adta el a MOL-nak, azaz a „magyaroknak”.

 

Milanović erre utalva mondta még 2015-ben, hogy

 

„én nem Khuen-Héderváry Károly vagyok”. Ezzel a névvel a mai napig be lehet indítani Horvátországban a magyarellenes fantáziát.

 

A magyar arisztokrata politikus a 19. század végén húsz éven át volt Horvátország bánja. A főleg jugoszlavista történetírás hatására ez a korszak az „erőszakos magyarosításként” él a kollektív emlékezetben. Ami persze nem felel meg a történelmi valóságnak. Khuen-Héderváry kiválóan beszélt horvátul, a magyar nyelv csak a vasút miatt volt jelen az országrészben. Amúgy Horvátország jelentős autonómiát élvezett. Ráadásul Khuen-Héderváry a horvát arisztokrácia és nagypolgárság, a Néppárt (a mai HNS elődszervezete) támogatásával kormányzott. A horvát kultúrpolitika legnagyobb alakja, Izidor Kršnjavi is támogatta Khuen-Héderváryt.

 

Mégis:

 

Milanović a rá való utalással a HDZ-t hazaárulással vádolhatta meg, mondván: kiárusítják az országot „a magyaroknak”.

 

Milanović Magyarországgal szembeni ellenérzése nem csak történelmi, hanem aktuálpolitikai is. Orbán politikáját élesen bírálta többször is, a 2015-ös menekültválság idején Milanović a menekültek befogadása, de legalábbis problémamentes átengedése mellett volt.

 

FOTÓK: Zoran Milanović / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Banális hiba miatt nem jött össze a már fél éve ígért internetes szigorítás.

Új elemzés állítja: több mint harmadával kevesebb fiatal hal meg azokban az amerikai államokban, ahol szigorúbbak a fegyvertartás kritériumai.

Három szélsőjobboldali kötődésű férfit tartóztattak le Észak-Olaszországban, egy csomó fegyvert találtak náluk.

Csütörtök óta nem megy a Galileo, még hétfő reggel is csak két műhold működött a huszonhatból.

Embertelen munkakörülmények, pénzért a hatóságoknak adott arcfelismerő rendszer rontja az internetes áruház imidzsét.

A hét kérdése

Annyi remek hely veszi körül Magyarországot, nem? De itt az ideje igazságot tenni abba, hol számíthatunk a legtöbb jóra, ha átlépjük a határt! Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor a Felvidéken július 15-21. között.

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás