Egy szélsőjobboldali énekes söpörné el a horvát alkotmányt

Szerző: Techet Péter
2019.06.24. 07:33

Miroslav Škoro szlavóniai énekes, aki rendszeren lép fel az usztasaszimpatizáns Thompsonnal, bejelentette: le kell váltani a pártalapú demokráciát, meg kell erősíteni a pártokkal és az oligarchiával szemben az államfői pozíciót. E feladatra pedig magát ajánlja. Az Azonnali bemutatja a legújabb horvát államfőjelöltet!

Egy szélsőjobboldali énekes söpörné el a horvát alkotmányt

Egy hónappal ezelőtt jelent meg a horvát közszolgálati HRT-n egy felmérés a lehetséges államfőjelöltek népszerűségéről. Harmadik helyre mindenki meglepetésére egy szlavóniai énekes, Miroslav Škoro jött fel.

Majdnem tíz százalékot kapott a felmérésben az etnopop-énekes, anélkül, hogy bejelentkezett volna akkor még az államfői tisztségre.

Ezt a mulasztását aztán tegnap pótolta: Miroslav Škoro a YouTube-csatornáján jelentette meg azt az ötperces videót, amiben bejelenti: elindul az idei év végi államfőválasztáson.

Eddig két jelöltről tudni: a kormánypárt jobboldali-orbánista szárnyához tartozó Kolinda Grabar-Kitarović regnáló elnök mellett alig egy hete Zoran Milanović, egykori szocdem kormányfő is bejelentkezett a versenybe. Škoro azonban éppen a HDZ és a szocdemek (SPD) ellen akarna elindulni, szerinte ugyanis ez a két párt és a mögöttük álló oligarchia alkotja azt a leválthatatlan elitet, amivel szemben ő erős elnökként lépne fel.

„Nem leszek fikusz”

Škoro a videóban megígéri, hogy államfőként népszavazást fog kezdeményezni az alkotmány megváltoztatásáról: csökkentené a pártok hatalmát, jelentsen is ez bármit. Új államfői felfogást ígér:

határozottabban lépne fel a parlamenttel, a kormánnyal, a pártokkal szemben. Mintegy az eddigi államfők kritikájaként jegyzi meg: „nem lesz fikusz”, amely csak elvan az elnöki irodában.

Noha az énekest szoros szálak kötik a szélsőjobboldali szcénához – a neves horvát usztasaénekessel, Thompsonnal rendszeresen lép fel –, mégis arról beszélt a videójában, hogy „egyre többen nem akartak élni egy olyan országban, amiben a gyűlölet terjeng”. De aztán mégis kijelöli az ideológiai elkölezettségét:

„Ez ma nem az a Horvátország, amiről az elődjeink álmodtak, amit dr. Franjo Tuđman megteremtett, és amit a horvát katonák a háborúban védtek.”

A szélsőjobboldal ma a legnagyobb erő

Miután Andrej Plenković jobbközép miniszterelnök jelentősen betolta középre az egykori tuđmani állampártot, a HDZ-t, megnyílt a tér a korábban a teljes ismeretlenségben tevékenykedő szélsőjobboldali pártok, politikusok előtt. Az európai parlamenti választásokon a szélsőjobbhoz köthető listák huszonnégy százalékot szereztek – azaz együtt erősebbek ma már, mint a HDZ vagy a szocdemek.

A szélsőjobbodalon pártszinten Ruža Tomašić abortuszellenes, fundamentalista-keresztény Konzervatív Pártja (HKS) körül létrejött Szuverenisták koalíciója, valamint a Plenković által a HDZ-ből kicsapott, iszlamo-fasiszta történész, Zlatko Hasanbegović Függetlenek Horvátországért (NZH) pártja van erősen jelen. Ők még nem döntötték el, kit indítanának államfőjelöltként. Noha Kolinda Grabar-Kitarović-tyal alapvetően egyetértenek, de a HDZ-t nem akarnák segíteni.

Miroslav Škoro mindenképpen tudna támaszkodni a széljobbos szavazókra.

Mellette azonban egy másik populista politikus, az európai parlamenti választásokon egyedül hét százalékot szerzett law&order-bíró, Mislav Kolakušić is ezen szavazókra gyúr. Ő sem zárkózik el attól, hogy elinduljon az államfői posztért, tekintve, hogy a bíró úr azt mondta: az összes állami posztra ő ma a legalkalmasabb jelölt.

Ki fogja megszorongatni Kolindát?

Žarko Puhovski, zágrábi politikai elemző az Index horvát baloldali portálnak azt nyilatkozta:

Škoro szeretne lenni a 21. század új Tuđmanja, aki a pártok felett lebegve a „népet” jeleníti meg.

A baloldali elemzőt azonban Škoro Aleksandar Karađorđević egykori szerb-horvát-szlovén (jugoszláv) királyra is emlékezteti, aki 1929-ben azzal érvelve vezetett be királyi diktatúrát, hogy megszűnjék a király és a népe közötti különbség. A „népre” való hivatkozás az „elitekkel” szemben tipikus populista módszer, amely azonban általában nem a demokráciát, hanem egy-egy karizmatikusnak ítélt vezér hatalmát erősíti meg – figyelmeztetett Puhovski.

Mindazontáltal – Phuvoski szerint –

Kolakušić bíró úrhoz képest az énekes Škoro „hiába hangzik paradoxként: még mindig egy értelmiségi”.

Az elemző szerint az első fordulóban a populista jelöltek – Škoro énekes és Kolakušić bíró – elsősorban Grabar-Kitarovićra veszélyesek. A baloldali szavazókat egyikük se tudná megszólítani.

Ha azonban a második forduló – amint az most várható – Grabar-Kitarović és a szocdem Milanović párharca lesz, akkor ott egyértelműen

mind Škoro, mind Kolakušić hívei a jelenlegi konzervatív államfőre szavaznának.

Érdekes helyzetet teremtene viszont, ha a biztosan továbbjutó Grabar-Kitarović-tyal mégsem Milanović, hanem a két jobboldali populista jelölt egyike versengene – bár azért a horvát baloldal nem annyira gyenge, hogy ez megtörténhessen.

Kérdéses persze, hogy a baloldali szavazók között is hódítani tudó Élő Fal párt kit indít majd: emlékezetes, hogy legutóbb, azaz 2014 végén, amikor jelöltjük, a pártelnök Ivan Vilibor Šinčić elindult, tizenhat százalékkal lett a harmadik. Az Élő Fal tekintélye azonban azóta kicsit megkopott, ugyanis Šinćić a feleségével, a magyar származású Vladimira Palfival diktatórikus módon irányítja családi bizniszként a pártot, amiért a párt legnépszerűbb politikusa, Ivan Pernar már ki is lépett. Azonban az Élő Falnak így is – ha majd indít jelöltet – esélye lehet a populista szavazók között halászni. Valamint kérdéses, hogy a szélsőjobboldali pártoknak is lesz-e külön-külön hivatalos jelöltjük.

Ha túl sok populista jelölt indul, az egyértelműen a két nagy pártnak kedvez, ugyanis az elitellenesség elaprózódik.

Énekesből jelölt

Kicsoda azonban ez a Miroslav Škoro? Eszéken született, már a függetlenség után kezdődött el énekesi karrierje: a szlavóniai tamburica dallamait poposítja. Sokszor lép fel együtt a szélsőjobboldali Thompson énekessel. Egyik híres közös számukban arról énekelnek, hogy „ítélj meg” („sude mi”).

Škoro befolyását az is megalapozza, hogy

ő a legnagyobb horvát lemezkiadó vállalat, a Croatia Records igazgatója

– ebben a minőségében pedig jelentős befolyása volt már eddig is arra, hogy a szélsőjobboldali énekesek bekerülhettek a mainstreambe. Énekesi ismertsége, valamint jó kapcsolata a horvát zenei élettel bizonyosan a kampányában is előnyére fog válni. 

Škoro nemrég a borászatba is belevágott: az egyik legjobb szlavóniai termőhelyen, a Papuk-hegység lábánál fekvő Kutjevo határában vett három hektárnyi graševinát (olaszrizlinget), amiből a Kárpát-medencei régió egyik legismertebb borásza, Vlado Krauthaker készít bort.

FOTÓ: Miroslav Škoro / Facebook

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek