+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. június 24. hétfő, 07:33
Miroslav Škoro szlavóniai énekes, aki rendszeren lép fel az usztasaszimpatizáns Thompsonnal, bejelentette: le kell váltani a pártalapú demokráciát, meg kell erősíteni a pártokkal és az oligarchiával szemben az államfői pozíciót. E feladatra pedig magát ajánlja. Az Azonnali bemutatja a legújabb horvát államfőjelöltet!

Egy hónappal ezelőtt jelent meg a horvát közszolgálati HRT-n egy felmérés a lehetséges államfőjelöltek népszerűségéről. Harmadik helyre mindenki meglepetésére egy szlavóniai énekes, Miroslav Škoro jött fel.

 

Majdnem tíz százalékot kapott a felmérésben az etnopop-énekes, anélkül, hogy bejelentkezett volna akkor még az államfői tisztségre.

 

Ezt a mulasztását aztán tegnap pótolta: Miroslav Škoro a YouTube-csatornáján jelentette meg azt az ötperces videót, amiben bejelenti: elindul az idei év végi államfőválasztáson.

 

Eddig két jelöltről tudni: a kormánypárt jobboldali-orbánista szárnyához tartozó Kolinda Grabar-Kitarović regnáló elnök mellett alig egy hete Zoran Milanović, egykori szocdem kormányfő is bejelentkezett a versenybe. Škoro azonban éppen a HDZ és a szocdemek (SPD) ellen akarna elindulni, szerinte ugyanis ez a két párt és a mögöttük álló oligarchia alkotja azt a leválthatatlan elitet, amivel szemben ő erős elnökként lépne fel.

 

„Nem leszek fikusz”

 

Škoro a videóban megígéri, hogy államfőként népszavazást fog kezdeményezni az alkotmány megváltoztatásáról: csökkentené a pártok hatalmát, jelentsen is ez bármit. Új államfői felfogást ígér:

 

határozottabban lépne fel a parlamenttel, a kormánnyal, a pártokkal szemben. Mintegy az eddigi államfők kritikájaként jegyzi meg: „nem lesz fikusz”, amely csak elvan az elnöki irodában.

 

Noha az énekest szoros szálak kötik a szélsőjobboldali szcénához – a neves horvát usztasaénekessel, Thompsonnal rendszeresen lép fel –, mégis arról beszélt a videójában, hogy „egyre többen nem akartak élni egy olyan országban, amiben a gyűlölet terjeng”. De aztán mégis kijelöli az ideológiai elkölezettségét:

 

„Ez ma nem az a Horvátország, amiről az elődjeink álmodtak, amit dr. Franjo Tuđman megteremtett, és amit a horvát katonák a háborúban védtek.”

 

A szélsőjobboldal ma a legnagyobb erő

 

Miután Andrej Plenković jobbközép miniszterelnök jelentősen betolta középre az egykori tuđmani állampártot, a HDZ-t, megnyílt a tér a korábban a teljes ismeretlenségben tevékenykedő szélsőjobboldali pártok, politikusok előtt. Az európai parlamenti választásokon a szélsőjobbhoz köthető listák huszonnégy százalékot szereztek – azaz együtt erősebbek ma már, mint a HDZ vagy a szocdemek.

 

A szélsőjobbodalon pártszinten Ruža Tomašić abortuszellenes, fundamentalista-keresztény Konzervatív Pártja (HKS) körül létrejött Szuverenisták koalíciója, valamint a Plenković által a HDZ-ből kicsapott, iszlamo-fasiszta történész, Zlatko Hasanbegović Függetlenek Horvátországért (NZH) pártja van erősen jelen. Ők még nem döntötték el, kit indítanának államfőjelöltként. Noha Kolinda Grabar-Kitarović-tyal alapvetően egyetértenek, de a HDZ-t nem akarnák segíteni.

 

Miroslav Škoro mindenképpen tudna támaszkodni a széljobbos szavazókra.

 

Mellette azonban egy másik populista politikus, az európai parlamenti választásokon egyedül hét százalékot szerzett law&order-bíró, Mislav Kolakušić is ezen szavazókra gyúr. Ő sem zárkózik el attól, hogy elinduljon az államfői posztért, tekintve, hogy a bíró úr azt mondta: az összes állami posztra ő ma a legalkalmasabb jelölt.

 

Ki fogja megszorongatni Kolindát?

 

Žarko Puhovski, zágrábi politikai elemző az Index horvát baloldali portálnak azt nyilatkozta:

 

Škoro szeretne lenni a 21. század új Tuđmanja, aki a pártok felett lebegve a „népet” jeleníti meg.

 

A baloldali elemzőt azonban Škoro Aleksandar Karađorđević egykori szerb-horvát-szlovén (jugoszláv) királyra is emlékezteti, aki 1929-ben azzal érvelve vezetett be királyi diktatúrát, hogy megszűnjék a király és a népe közötti különbség. A „népre” való hivatkozás az „elitekkel” szemben tipikus populista módszer, amely azonban általában nem a demokráciát, hanem egy-egy karizmatikusnak ítélt vezér hatalmát erősíti meg – figyelmeztetett Puhovski.

 

Mindazontáltal – Phuvoski szerint –

 

Kolakušić bíró úrhoz képest az énekes Škoro „hiába hangzik paradoxként: még mindig egy értelmiségi”.

 

Az elemző szerint az első fordulóban a populista jelöltek – Škoro énekes és Kolakušić bíró – elsősorban Grabar-Kitarovićra veszélyesek. A baloldali szavazókat egyikük se tudná megszólítani.

 

Ha azonban a második forduló – amint az most várható – Grabar-Kitarović és a szocdem Milanović párharca lesz, akkor ott egyértelműen

 

mind Škoro, mind Kolakušić hívei a jelenlegi konzervatív államfőre szavaznának.

 

Érdekes helyzetet teremtene viszont, ha a biztosan továbbjutó Grabar-Kitarović-tyal mégsem Milanović, hanem a két jobboldali populista jelölt egyike versengene – bár azért a horvát baloldal nem annyira gyenge, hogy ez megtörténhessen.

 

Kérdéses persze, hogy a baloldali szavazók között is hódítani tudó Élő Fal párt kit indít majd: emlékezetes, hogy legutóbb, azaz 2014 végén, amikor jelöltjük, a pártelnök Ivan Vilibor Šinčić elindult, tizenhat százalékkal lett a harmadik. Az Élő Fal tekintélye azonban azóta kicsit megkopott, ugyanis Šinćić a feleségével, a magyar származású Vladimira Palfival diktatórikus módon irányítja családi bizniszként a pártot, amiért a párt legnépszerűbb politikusa, Ivan Pernar már ki is lépett. Azonban az Élő Falnak így is – ha majd indít jelöltet – esélye lehet a populista szavazók között halászni. Valamint kérdéses, hogy a szélsőjobboldali pártoknak is lesz-e külön-külön hivatalos jelöltjük.

 

Ha túl sok populista jelölt indul, az egyértelműen a két nagy pártnak kedvez, ugyanis az elitellenesség elaprózódik.

 

Énekesből jelölt

 

Kicsoda azonban ez a Miroslav Škoro? Eszéken született, már a függetlenség után kezdődött el énekesi karrierje: a szlavóniai tamburica dallamait poposítja. Sokszor lép fel együtt a szélsőjobboldali Thompson énekessel. Egyik híres közös számukban arról énekelnek, hogy „ítélj meg” („sude mi”).

 

 

Škoro befolyását az is megalapozza, hogy

 

ő a legnagyobb horvát lemezkiadó vállalat, a Croatia Records igazgatója

 

– ebben a minőségében pedig jelentős befolyása volt már eddig is arra, hogy a szélsőjobboldali énekesek bekerülhettek a mainstreambe. Énekesi ismertsége, valamint jó kapcsolata a horvát zenei élettel bizonyosan a kampányában is előnyére fog válni. 

 

Škoro nemrég a borászatba is belevágott: az egyik legjobb szlavóniai termőhelyen, a Papuk-hegység lábánál fekvő Kutjevo határában vett három hektárnyi graševinát (olaszrizlinget), amiből a Kárpát-medencei régió egyik legismertebb borásza, Vlado Krauthaker készít bort.

 

FOTÓ: Miroslav Škoro / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt követelik, hogy az elnök ne kössön kompromisszumokat az ukrán rendezés ügyében, Ukrajna föderalizációja például fel se merüljön.

Johnsonnak is feltették a kérdést, amivel már elődjéből is sikerült hülyét csinálni.

Miközben Lukasenka Szocsiban Putyinnal tárgyalja meg a belarusz-orosz gazdasági integráció mélyítését, Minszkben a szuverenitásvesztéstől tartva tüntet a helyi ellenzék.

Megtolta kicsit a fideszes jelölt kampányát a kormánypárti média Győrben, ingyen szórták a lapot az összes postaládába.

Igazi reneszánsz ember a Fidesz polgármesterjelöltje, Dézsi Csaba András, de éppen a városi ügyekre maradt kevés ideje az elmúlt években.

A cseh elnök egy év alatt harmadszor gondolta meg magát abban az ügyben, hogy kisegítené-e Andrej Babišt az ellene folyó nyomozás kapcsán.

Azóta megy a vita arról, hogy az olasz művész alkotása – azaz egy banán falraragasztása – művészetnek minősül-e.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

December 11-én az NKE-n lehet honvédelemről trécselni a kormány bevándorlásellenes kabinetjének vezetőjével.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás