+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. október 23. szerda, 09:00
Azért nem fiatalosabb a Fidesz, „mert nem vagyunk fiatalok”, a Fidesz csak arra mondta, hogy hazaáruló, „aki tényleg hazaáruló volt”, az okostelefon „egy tömegpusztító fegyver”, a migráció veszélyeinek megértéséhez elég elolvasni az Egri csillagokat, a szellemi szabadság pedig még a 80-as években is nagyobb volt az ELTE-n, mint most – maratoni, háromórás előadást tartott az NKE campusán Kövér László, az Országgyűlés elnöke, mi pedig ott voltunk, hogy minderről tudósítsunk nektek!

Maratoni előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kedd este Kövér László: a házelnököt az egyetem a rendszerváltás harmincadik évfordulójára hívta meg beszélni a Fidesz megalakulásának történetéről és a rendszerváltozás időszakáról. Az álmosan induló, historizáló beszélgetésből éles beszólások hada és kemény aktuálpolitizálás lett a hallgatók kérdéseinek köszönhetően.

 

Pedig nem annak indult: miután a házelnök valamivel este 6 után megérkezett az egyetemistákkal csordulásig megtelt, többszáz fős előadóterembe, az előadást legfeljebb az találhatta igazán érdekfeszítőnek, aki a magyar szakkollégiumi mozgalom 1980-as évekbeli kibontakozását kutatja – mindenesetre mivel az előadás apropóját pont a rendszerváltás kora adta, illik erről is megemlékezni.

 

A Bibóban tanulták a demokráciát

 

Kövér elmondása szerint bár 1978-ban az ELTE jogi karát választotta, korai pályaelhagyó lett, nem is szerette igazán a jogi egyetemet. A szellemi pezsgést viszont számára a 80-as évek és a lengyelországi Szolidaritás-mozgalom hatása hozta meg, és bár

 

a karhatalom képes lett volna bármilyen nagyságú tömeget szétverni, akkorra már nyilvánvaló volt, hogy a kommunizmus elvesztette a történelmi küzdelmet.

 

Ahogy fogalmazott, a szakkollégiumi mozgalom és a Fidesz feladata az volt, hogy úgy vegyen részt a rendszer szétbontásában, hogy közben „erkölcsi elismerést nem vindikál magának”. Az önigazgatással működő Bibó szakkollégiumban sajátították el a demokráciát a fideszesek is, így mire élesben is kiléphettek volna a demokratikus színtérre, Kövér szerint „a demokratikus tapasztalataik szintjén minimum egyenrangúak voltak” a többi rendszerváltó párttal.

 

Ahogy azt az egyébként az első Fidesz-párttagkönyv tulajdonosának számító Kövér is kifejtette: eleinte a Fidesz helyett a pártállami kereteknek megfelelő demokratikus szocialista szervezet létrehozása lett volna a cél, később – főleg Orbán Viktor közbenjárására – a szocialista jelzőt elvetették, hiszen „ki akart volna egy demokratikus szocialista ifjúsági szövetséghez csatlakozni?”

 

Így jött létre végül a Fidesz, és lett az ország első ellenzéki politikai szervezete. „A jogállam ott kezdődik, hogy az állampolgároknak mindent szabad, amit a törvény nem tilt, az államnak pedig azt szabad, amit a törvény megenged. Szóval mivel nem volt tilos olyan ifjúsági szervezetet alapítani, ami nem a KISZ, ezért követeltük a jogainkat.”

 

A komcsik alatt szabadabb volt az ELTE

 

Kövér szerint a Fideszben volt még valami, ami megkülönböztette őket a többi rendszerváltó párttól. A történelmi pártok – kisgazdák, a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a Magyar Demokrata Néppárt – tagsága inkább idősekből állt, abból az ’56-os nemzedékből, akiknek a forradalom és a megtorlás volt az alapvető élményük. Az SZDSZ a ’68-as generációból – Kövér szerint leginkább „az ultrabalos maoista oldalról” és magyarországi reformszocializmusból – sarjadt ki. „Mi a lengyelországi történésekből merítkeztünk, el akartunk menni a falig” – vélte az Országgyűlés mai elnöke. Ugyanakkor szerinte eleinte

 

az MDF óvatos stratégiája épp megfelelt „a kádárizmusban meggyalázott, megtaposott, letört csontú magyar társadalom reflexeinek”.

 

A rendszerváltozás azonban nem volt tökéletes Kövér szerint sem, kis keserűséggel elmondta: azt, hogy Közép-Európában rendszerváltás lett, nem a magyar nép, és nem a térség népei vívták ki, hiszen „a magyar társadalomnak a mentális biológiai energiái annyira kimerülőben voltak, hogy nem volt ereje felállni”, és egy másik ’56-ot csinálni. „A legnagyobb mulasztás abból fakadt, hogy a szolgaság, a megszállás és az elnyomás egy relatív létbiztonsággal járt. Jött a szabadság, ez egyet jelentett az elvtársak által szétprivatizált, romba döntött iparral és a tömeges munkanélküliséggel.” Ez Kövér szerint nem volt kikerülhető, de a rendszerváltó elit nem is tett eleget, és jobban is lehetett volna csinálni.

 

Például Kelet-Németországban „legalább egy-két gazembert börtönbe küldtek”, jöttek a nyugatnémetek, a „Wessik” és letakarították a keletnémet „Ossi” politikai elitet, lényegében gyarmatosítva Kelet-Németországot. Csehszlovákiában pedig legalább megcsinálták a lusztrációs törvényt, így a pártkáderek sokszor nem tölthettek be pozíciókat (itt Kövér nem szólt arról, hogy itthon a parlament a fideszes képviselők közreműködésével is már tizenkilencedjére szavazta le az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát).

 

„Nálunk nem tudtuk elérni, hogy Biszkut, aki egy utolsó mocskos gyilkos volt, elítéljék?” – tette fel a költői kérdést a fideszes politikus, aki szerint ez a magyar bírói és ügyészi társadalom egyik nagy szégyene. Hozzátette: „nálunk azokkal kellett demokráciát csinálni, akik az előző nap még elítélték azokat, akik ezt a szót a szájukra vették”. Ugyanakkor van, amiben nosztalgiával gondol vissza a 80-as évekre, szerinte az állami egyetemeken – például az ELTE jogi karán –

 

a szellemi szabadság a pártállami időkben nagyobb volt, mint ami most van az ELTE-n.

 

Bennünket a Facebookról kiirtottak!

 

Az ezután következő hallgatói kérdések egészen feltüzelték a házelnököt, és egészen este 9-ig szűnni nem akaró lelkesedéssel válaszolt rájuk. A jogállamiságnak például szerinte Európában elfogadott egységes definíciója nincsen. A finnek, akik „megküzdöttek a függetlenségükért” az oroszokkal szemben, „ne oktassanak ki bennünket, hogy nálunk hogyan kéne lennie”, mivel náluk, és még sok más demokráciában még Alkotmánybíróság sincsen.

 

Maga Kövér viszont a jogállamot a törvények uralmaként definiálta, vagyis ami le van írva jogszabályként, azt a szervek alkalmazzák. „Ha innen nézzük, nincsen jogállam, hiszen mivel azt emberek alkalmazzák, az mindig csorbulhat valahol” – fejtette ki. Szerinte a fékek és egyensúlyok rendszere egyszerűen „hülyeség”, és „az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akarat eredményeképp létrejött kormányt”. Hozzátette: ilyenkor a kisebbség akarata érvényesül, és 12 éven át láttuk már ezt a rendszert a gyakorlatban is működni, ráadásul „akkor az igazságszolgáltatás még nem a kormány ellen dolgozott, mint ma”.

 

Kövér hozzátette: ma a világban az állami szuverenitás ellen zajló összeesküvés folyik, vagyis vannak „olyan folyamatok, amelyek konfliktusba hozzák a világban zajló gazdasági és információs erőkoncentrációt a nemzetállami szuverenitással”. Például ott a Facebook példátlan befolyása, Kövér szerint ugyanis

 

nem szabad azt hinni, hogy itt október 13-án tiszta választások voltak.

 

Megjegyezte ugyanis, hogy míg „a kormánypárti hirdetéseket nem engedte a Facebook, az ellenzékiek arca és neve félóránként villant fel mindenki orra előtt”. „Bennünket onnan kiirtottak” – panaszolta a Fidesz-alapító, aki szerint lehet nyafogni az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás miatt, de „ha Soros avatkozik be, az oké, az rendben van, arról egy szót se?”

 

Csúnya a közbeszéd, de nem mi kezdtük

 

Akadt egy kérdés Törökország szíriai beavatkozásáról is (melyről az Azonnalin is formálódik egy remek vita), az ezt elítélő uniós nyilatkozatot ugyanis Magyarország megvétózta nemrégiben. Kövér bár elmondta, sajnálja a kurdokat, és igazságtalan, hogy nincs saját államuk, de

 

a politikában nem az érzelmek szerint kell előremenni, hanem „hideg fejjel kell definiálni a magyar nemzeti érdeket”.

 

Ami pedig az, hogy a Törökországban állomásozó hárommillió migráns ne induljon meg Európa felé. Az Országgyűlés elnöke szerint „a nagypofájúaknak” akkor kellett volna protestálniuk, mikor az arab tavasz romba döntötte az akkor még működő ország Szíriát, egyébként pedig a „Kurd Néppárt” (sic!) egy kommunista és terrorista szervezet. Kövér a Kurdisztáni Munkáspártra (PKK) gondolt, amely egy Törökországban működő kurd terrorszervezet, mely szorosan együttműködik azzal a kurd többségű szíriai Rozsava tartománnyal, amely ellen többek között megindult a török offenzíva.

 

Gyakori bírálat a Fidesszel kapcsolatban, hogy a migránsozós kampánnyal maga is felelős a közbeszéd állapotának eldurvulásáért, és Kövér töredelmesen bevallotta, még neki is el kellett gondolkoznia, hogy mi a párt felelőssége ebben. De végül arra jutott, hogy lényegében semmi, hiszen – leegyszerűsítve a házelnöki mondandót – nem is a Fidesz kezdte. „Nem állítom, hogy nem vagyunk felelősek, de higgyék el, a száz politikai innovációból, amelyek lefelé vitték a politikai kultúrát, kilencvenkilenc nem a mi nevünkhöz fűződik” – ezért a baloldal ne is adjon a Fidesznek erkölcsi kioktatást, magyarázta Kövér.

 

Ami pedig a migránsokat illeti, itt a Fidesz-alapító szerint az igazi ellenség nem ők, hanem akik őket Európára szabadítják.

 

„A migráció veszély, halálos veszély”, ennek megértéséhez pedig elég elolvasni az Egri csillagokat.

 

Nem véletlen az sem, hogy ma már egy pakisztáni vezeti Londont, hamarosan pedig fehér, európai ember nem fog nyugat-európai nagyvárosokat vezetni Kövér univerzumában. Ennek fényében a migránsozós kampányban „semmi gyűlöletkeltő nem volt, veszélyérzetkeltő, az igen!”

 

Nem vagyunk már fiatalok

 

És ha már halálos veszélyek: ott van például a mobiltelefon vagy az okostelefon, amely szót a mindmáig egy gombos Nokiával rohangáló Kövér nem szereti, mert „az az okos, aki nem használja”. Szóval az okostelefon a házelnök szerint „egy tömegpusztító fegyver”, amely felmérhetetlen károkat okoz, mivel szétrombolja a közösségeket. Már maga a közösségi média elnevezés is „ócska mocskos hazugság”, hiszen se nem közösségi, se nem média, hanem csak egy manipulációs eszköz.

 

És már jött is a következő kérdés: a Fidesz október 13-án elvesztette Budapestet, de hogyan szerezheti vissza a szavazók bizalmát? Kövér elmondta, leginkább azzal, amit egyébként nem kíván Budapestnek – hogy térjen vissza a Demszky-éra, és újból rohadjon le a város. Elmondása szerint „Tarlós István ebből a városból csodát csinált”, de ennél komolyabban számított a magyar társadalmon belüli meghasonlottság, hiszen még 2010-ben, mikor az ország a csőd szélén állt, is volt 44 százaléknyi ember, aki nem a Fideszre szavazott. Mindenesetre elismerte, sok hibát elkövetett a párt, de szerinte Budapesten sosem volt többségük, csupán a választási rendszer egy ideig a Fidesz előnyére vált, de most, hogy az ellenzék összefogott, ez megfordult.

 

És miért nem jelenik meg a Fidesz politikájában markánsabban a fiatalosság és a szabadelvűség? – szólt Kövérhez a kérdés. Ezt a házelnök elintézte annyival, hogy

 

azért, „mert nem vagyunk fiatalok”, egy 60 évesnek pedig hülyén áll a fiataloskodás – mondta a Fiatal Demokraták Szövetségének alapító tagja.

 

Egyébként is, szerinte a teljesen normális, hogy egy ember változik, ő maga „nem is szereti” a liberális felnőtteket, főleg azokat, akik a liberalizmust úgy értelmezik, mint most a világban.

 

Szerencsétlen, beteg ember

 

Hétfőn egészen botrányosra sikeredett a parlamenti ülésnap – erről szóló közvetítésünket lásd itt –, így nyilván elkerülhetetlen volt, hogy szóba kerüljön, hogy Kövér mit is gondol az ellenzékről. Röviden: nem sok jót.

 

A miniszterelnök beszéde alatt transzparenseket mutogató Hadházy Ákost akkor a házelnök „primitív, ostoba fajankónak” nevezte, most a „szerencsétlen beteg ember” jelzőt kapta meg a független képviselő, hozzátéve, hogy azt, amit valóban gondol róla, még csak el sem mondta. Nagy Blankára célozva megjegyezte, az ellenzéki közeg egy kislányt is kirángatott a középiskolából, hogy „hülyét csináljon belőle”: őt tönkretették saját közegében, de az ellenzék piedesztálra emelte. „Akkor most miért botrány, hogy bemegy ez a félnótás a parlamentbe és obszcenitásokat ír fel a papírra, mint egy retardált kisgyerek?” – kelt ki magából Hadházy miatt Kövér, aki szerint egy fő oka van annak, hogy az ellenzékkel nem tud a Fidesz zöld ágra vergődni.

 

Elmélete szerint ugyanis a vitatkozó felek között nincsen értékkonszenzus például arról, hogy mit jelent a haza, hogy mit gondolunk a határon túli magyarokról, beengedjük-e a migránsokat, vagy átadjuk-e Brüsszelnek az ország irányítását. Ilyenkor pedig már Kövér „nosztalgiát érez” Horn Gyulával kapcsolatban, aki „úriember és demokrata” volt ezekhez képest, még ha megbocsájthatatlan bűnt is követett el ’56-os tevékenységével. Persze szerinte már az is „demokratikusan tűrhetetlen”, hogy „egy hazaáruló lehetett az ország demokratikusan megválasztott miniszterelnöke”, innentől pedig Hadházy Ákos már csak a következmény, és nem a probléma.

 

Ha pedig a Fidesz valaha is részt vett a hazaárulózásban, akkor azt azokra mondta, „akik tényleg hazaárulók voltak” – tette hozzá.

 

Tordai Bencéről is megvolt a véleménye a házelnöknek, akit még 2017-ben kitiltott a parlamentből, mikor Orbán irodájának ajtajára ragasztott többek között „hazaáruló” és „Putyin-csicska” feliratot: szerinte, ha „egy tornacipős hülyegyerek” a Downing Street 10-re próbált volna ilyeneket ragasztgatni, akkor úgy vágnák hanyatt, hogy magával vinné a kerítést – merthogy a brit miniszterelnök irodája előtt még az utca is le van kerítve.

 

Hülye libsik, ennyit sem tudnak a világról

 

Még az előadás végén meg kellett sajnálnunk a Fideszt, amelynek „2014-ig masszív sajtóhátrányban kellett küzdenie”, és Kövér szerint ma sincsenek fölényben a jobboldali médiumok, ha összeszámoljuk ezek nézettségi arányát, „nagyjából most vagyunk fifty-fiftyben”. Ráadásul szerinte hazugság, hogy a kistelepülésekre ellenzéki üzenetek ne juthatnának el:

 

„tájékoztatom a hülye liberálisokat, hogy minden alapcsomagban benne van az RTL Klub. Ennyit sem tudnak a világról!”

 

– rakta egyenesbe a hülye libsiket a házelnök, aki szerint a fenn nevezett csatorna „kilencedik éve végez masszív uszítást a kormány ellen”.

 

„Most sajtószabadság van, nagyobb is, mint kellene, főleg az internet és az úgynevezett közösségi média miatt” – jegyezte meg,

 

mivel szerinte lehetetlen diktatúráról beszélni, mikor büntetlenül meg lehet csinálni, hogy emberek tucatjai, köztük önkormányzati képviselőjelöltek „a miniszterelnök meggyilkolásáról értekezzenek”.

 

És végezetül megtudhattuk azt is, hogy a kommunista diktatúrát minden második mondatában emlegető Kövér mit tartott pozitívnak a régi rendszerben: szerinte „vitán felül állt”, hogy az egyén helyett a rendszer inkább a közösségre és a közösségi érzés felkeltésére helyezte a hangsúlyt. Kövér szerint a Fidesz nem is mozdult el eredeti pozíciójából, ők maradtak ott, ahol voltak, csak a világ változott meg. „Az elmúlt harminc évünket mérlegre téve nincs bennem rossz érzés. Semmilyen olyan hibát, bűnt nem követtünk el, ami miatt szégyenkeznünk kéne” – összegezte háromórás gondolatmenetét.

 

BORÍTÓKÉP: Szigetváry Zsolt / MTI

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

Vagy a kínaiak tesztelnek egy új technológiát, vagy a homokcsempészek fedik el a nyomaikat, de egy biztos: valaki szórakozik a GPS-jelekkel a sanghaji kikötőben.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás