A magyar politikatörténet alapján illúzió, hogy komoly választói igény lenne egy valóban nemzeti konzervatív politikai erőre, így a Fidesz is inkább csak politikai termékként használja az (ön)definíciót. Vendégszerzőnk elemzése.
Tudta, hogy márciusban 93 ezer ember tüntetett Budapesten, majdnem annyian, ahányan a Békemeneten voltak, hogy végre megdöntsék a hazaáruló, züllött magyar politikai elitet? És azt tudta, hogy ezzel éppen csak egy hajszállal maradtak le arról, hogy az ENSZ elismerje azt, hogy a magyar nép visszaszerezte önmaga felett a hatalmat? És azt, hogy ez idén már a negyedik ilyen megmozdulás volt, ám a háttérhatalmak direkt elhallgattatták a sajtót, nehogy véletlenül nagyobb tömegekhez is eljusson az infó?
Ő volt az első, aki, szigorúan alkotmányos keretek közt követelte az állampárti elit elszámoltatását – a luxusnyugdíjak kérdésétől a katarzisszerű, nyilvános felelősségre vonásokig. Rendszerellenzéki párttá változtatta az MDF-et, megmentette Antall Józsefet, közvetíteni próbált pártja és az SZDSZ-es értelmiség között. Alakja és emléke homályba merült, ezen próbálunk most változtatni.
A Szív utca a később a 2010 utáni tüntetéseket is dokumentáló Csillag Ádám közel 30 éve készített, kétrészes dokumentumfilmje. Azt a pillanatot örökíti meg, amikor a jobboldali nacionalizmus a katolikus egyház féltő karjain visszatért a közoktatásunkba, és szinte azonnal listázni kezdett.
Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.
Közepesen jelentős miniszterekkel emlékezik meg a Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle történészalapítvány a rendszerváltás utáni első magyar kormányról. A tavalyi bélyegbotrány után idén nincs politikai töltete a bélyegek kiválasztásának Rainer M. János történész szerint.
1989. július 6-án halt meg a huszadik század második felének legmeghatározóbb magyar politikusa, Kádár János. Gyászszertartása legalább akkora eseménynek számított, mint Nagy Imre és társai újratemetése, melyet nem egészen egy hónappal korábban rendeztek meg. Tavaly, halálának harmincadik évfordulóján minimális diskurzus zajlott megítéléséről, idén azonban – amikor a rendszerváltás óta telt el ugyanennyi idő – nemigen beszélünk róla. Vagyis beszélünk, de másként.