Göncz és Pozsgay helyett Antall-kormány: így emlékezik a rendszerváltásra a Posta

2020.12.16. 19:11

Közepesen jelentős miniszterekkel emlékezik meg a Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle történészalapítvány a rendszerváltás utáni első magyar kormányról. A tavalyi bélyegbotrány után idén nincs politikai töltete a bélyegek kiválasztásának Rainer M. János történész szerint.

Göncz és Pozsgay helyett Antall-kormány: így emlékezik a rendszerváltásra a Posta

A magyar kormány 2020-ban a rendszerváltásra emlékezik. Az emlékév keretén belül Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány együttműködése eredményeképpen ünnepi, tíz bélyegből álló sorozat jelent meg, amin az Antall-kormány tagjai szerepelnek.

A tavalyi bélyegkollekció körül kisebb botrány kerekedett. Akkor rendszerváltást előkészítő értelmiségiek szerepeltek az emlékbélyegeken, de a Demokratikus Ellenzék két legendás alakja, ifj. Rajk László és Solt Ottilia örököseik tiltakozása miatt nem kerültek fel a bélyegekre. Helyt kapott viszont a jobboldali szélsőségek felé elcsúszott Csurka István is, aki élete vége felé már zsidó világösszeesküvést is vizionált például. A demokratikus ellenzék liberális tagjai közül viszont végül senki nem került fel a 2019-es emlékbélyegekre.

Idén Antall József első, koalíciós (MDF-KDNP-FKGP) kormányának elhunyt miniszterei szerepelnek a bélyegeken.

A PARLAMENT ALAKULÓ ÜLÉSE: ANTALL JÓZSEF MINSZTERELNÖK KÖZÉPEN, ELŐTTE BALRA GÖNCZ ÁRPÁD KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, MELLETTE SÓLYOM LÁSZLÓ KÉSŐBBI KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK. FOTÓ: FORTEPAN / SZALAY ZOLTÁN.

Az első szabadon választott kormány időközben elhunyt tagjai közül kilenc főt mutatnak be: Antall József miniszterelnököt, Balsai István igazságügyi minisztert, Für Lajos honvédelmi minisztert, Gerbovits Jenő tárca nélküli minisztert, Győriványi Sándor munkaügyi minisztert, Horváth Balázs belügyminisztert, Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert, Nagy Ferenc József földművelésügyi minisztert és Rabár Ferenc pénzügyminisztert. A tizedik bélyegen az ülésterem, a borítékon pedig az Országház épülete látható. Az alkalmi bélyegző a szavazat leadásának pillanatát örökíti meg.

A Terror Háza Múzeum közleménye szerint az első szabadon választott magyar kormány és miniszterelnöke teljesítményét ma már bátran lehet értékelni, és a legkevesebb, amit el lehet mondani, hogy nem vallottak szégyent: világos értékrenddel, méltósággal és hazaszeretettel vezették az országot, bátrak voltak és határozottak.

„Ami sikere volt hazánknak az elmúlt harminc évben, abban mind ott van Antall József kormányának alapító munkája” – fogalmazott Schmidt Mária.

Az Azonnali az új emlékbélyegekkel kapcsolatban megkerete Rainer M. Jánost, az államszocialista időszak (leginkább az 1956-os forradalom) és a rendszerváltás történetét kutató történészt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Rainer szerint a miniszterek kiválasztásának milyen emlékezetpolitikai üzenete van – szerinte semleges,

nincs politikai töltete a miniszterek kiválasztásának.

„Az Antall-kormány közepesen jelentős minisztereinek megörökítését aránytévesztettnek látom. Szegény Rabár Ferenc, ha jól emlékszem, csak pár hónapig volt miniszter, és a taxisblokád után le is mondott” – mondja Rainer

A történész viszont „tragikusnak és egyben komikusnak is” tartja, hogy míg az Antall-kormány kevésbé fontos miniszterei kaptak emlékbélyeget, az első köztársasági elnök, Göncz Árpád pedig nem.

Antall József kormányának alapító munkája Rainer szerint is fontos, ám szerinte megtévesztő a rendszerváltás utáni időszakot csak a kormány felől szemlélni.

„Emlékezetpolitikai üzenete világos: itt az állam számít, ez eddig is nyilvánvaló volt. Ez egy etatista rezsim, ami most van, és államban gondolkozik.”

A történész azt mondja: ha már rendszerváltásról beszélünk, akkor nemcsak állami szereplőket, hanem társadalmi szereplőket is illett volna megjeleníteni. Sőt, mivel a rendszerváltásban az állampárt (az MSZMP) reformerei is részt vettek, ezért szerinte nekik is szerepelniük kellene. „Pozsgay Imre például. Akkor sem rokonszenveztem vele, és azóta sem, de fontos résztvevője volt a rendszerváltás folyamatának” – mondja Rainer.

NYITÓKÉP: Terror Háza Múzeum / Magyar Posta

Antal Róbert-István
Antal Róbert-István az Azonnali újságírója

Történész, az erdélyi baloldal kutatója. Bármilyen furcsa, de szereti a románokat.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek