+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. március 27. szerda, 15:30
Az Osztrák Szabadságpárt egy EP-képviselője szerint áprilisban összefog az Európai Parlament három EU-kritikus frakciója. Szerintük Orbánnak köztük a helye, és a Fidesszel együtt már nagyon közel kerülnének méretben a Néppárt frakciójához. De csatlakozik-e a Fidesz? Számolgattuk a mandátumokat.

Összefog áprilisban, az EP-választások előtt a szélsőjobboldali ENF- (Nemzet és Szabadság Európája), az EFDD- (Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája), illetve a konzervatív ECR-frakció  (Európai Konzervatívok és Reformerek, róluk bővebben itt) – jelentette be Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) EP-képviselője az osztrák hírügynökségenek. A Politico hírlevele és a Tiroler Tageszeitung által összefoglalt bejelentés szerint

 

az új, EU-kritikus szövetség arca Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Lega vezetője lesz.

 

Vilimsky kiemelte: a szövetség nem az EU-ból való kilépést propagálja, hanem az EU átszervezését. „Hogy az új szövetség egy kibővített ECR, egy kibővített ENF, vagy valami teljesen új dolog lesz, azt majd a tárgyalások megmutatják” – mondta az osztrák szélsőjobboldali politikus.

 

A Politico ugyanakkor azt írja, hogy az ECR számára újdonság volt Vilimsky bejelentése, ők nem tudnak arról, hogy megállapodtak volna. Ugyanakkor az biztos, hogy az ENF-ben ülő olasz Liga elnöke, Matteo Salvini és az ECR-ben ülő lengyel kormánypárt, a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezetője, Jarosław Kaczyński már tárgyaltak egymással az együttműködésről. Az Azonnalinak viszont arról beszélt Richard Sulík, az ECR-ben ülő szlovák Szabadság és Szolidaritás EP-képviselője, hogy Le Penékkel nem működnének együtt, de az FPÖ-vel és a Legával igen.

 

Nicolas Bay, az ENF frakciójának társelnöke a lapnak elmondta: folyamatosan tárgyalnak az EFDD-ben és az ECR-ben ülő pártokkal és képviselőkkel, illetve olyan pártokkal, akik nincsenek még az Európai Parlamentben, de májusban bekerülhetnek.

 

Kik ezek és mennyire lehetnek erősek a következő EP-ben?

 

A három, a jobbközép Európai Néppárttól jobbra álló, konzervatív és nacionalista pártokat tömörítő EU-kritikus frakció alapvetően egészen eltérő irányzatokat képvisel.

 

1. Az ECR fő erejét a lengyel kormánypárt, a PiS, illetve brit tory-k adják (utóbbiak valószínűleg nem lesznek bent a következő parlamentben a brexit miatt), alapvetően egy konzervatív, EU-val kritikus, ugyanakkor nem szélsőséges és nem oroszpárti, hanem atlantista és piacpárti alakulat, jelenleg az EP harmadik legnagyobb frakciója a Néppárt és a balközép S&D után 73 képviselővel, a britek kiválása miatt csökkenhet a számuk: jelenleg 46 helyet jósolnak nekik.

 

2. A szélsőjobboldali ENF legnagyobb pártja Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Tömörülés, de itt ül az osztrák FPÖ és az olasz Liga – az ő irányvonaluk a jóval szélsőségesebb EU-kritika és nacionalizmus, az oroszbarátság és a gazdasági protekcionizmus. Jelenleg 37 képviselőjük van, a márciusi előrejelzés alapján 59 képviselővel számolhatnak a következő parlamentben.

 

3. Az EFDD magját a közben szétesett brit UKIP és a szintén lejtmenetben lévő olasz Öt Csillag Mozgalom adja, és itt ül a német AfD is. Jelenleg 41 képviselőjük van, a következő parlamentben pedig 39-et prognosztizálnak nekik – de az EFDD-t lényegében már most el lehet temetni, hiszen az Öt Csillag már bejelentette: saját EP-frakciót fog alakítani az EP-választás után egy horvát, egy lengyel, egy finn és egy görög párttal.

 

A három EU-kritikus frakció a jelenlegi tagságukkal számolva tehát 153 képviselővel bírna, ha egyesülne, ugyanezeknek a pártoknak a közvélemény-kutatások szerint a májusi választás után 144 képviselőjük lenne

 

– ez csak becslés, de a brancsból lekopó Öt Csillag (21 képviselő) helyére bejönne a holland Baudet-párt (2 képviselő) és/vagy a spanyol Vox (7 képviselő). Tehát az Öt Csillag kilépésével és a két említett párt belépésével korrigált becslés alapján egy ilyen koalíció nagyjából 132 képviselővel bírna, és a harmadik legnagyobb frakció lenne.

 

Jelenleg a Néppártnak 181, az S&D-nek 135, a liberális ALDE-nek 75, a baloldali GUE/NGL-nek 53, a zöldeknek pedig 49 helyet jósolnak.

 

Hova ül majd a Fidesz? Nem mindegy

 

A nagy kérdés – legalábbis számunkra – persze az, hogy az EU-kritikus pártok esetleges koalíciója esetén mit lépne az Európai Néppártból március közepén felfüggesztett magyar kormánypárt, és hogy ez mennyi néppárti tagot ösztönözne még az átlépésre: a szlovén demokrata párt például a kilépésre is kész lett volna, ha kizárják a Fideszt.

 

A Fideszt szívesen várná az ECR és az ENF is, erről beszélt az Azonnalinak előbbi csoport csúcsjelöltje, Jan Zahradil, illetve az EFDD-ből az AfD-s Jörg Meuthen és az ENF-frakció francia társelnöke, Nicolas Bay is. Mi több, tulajdonképpen erről beszélt a spanyol El País-nak Steve Bannon, aki egyfajta szélsőjobboldali Soros Györgyként próbálja összehangolni az EU-kritikus erők mozgásait az EP-választások előtt.

 

Rövid spekuláció: ha a Fidesz és szövetségesei átlépnének az esetlegesen létrejövő új EU-kritikus pártszövetségbe, akkor a Fidesznek jósolt 13 képviselővel, illetve a szlovén SDS két képviselőjével együtt 159-re (vagy a fenti okoskodás alapján: 147-re) nőne a frakció képviselőinek száma, míg a Néppárt frakciója 166 főre csökkenne.

 

Ha beleszámoljuk azt, hogy nem tudni, mire készül pontosan Emmanuel Macron francia elnök pártja, a La République En Marche a másik oldalon, a tanulság az, amit Techet Péter írt meg a minap: az európai status quo véget ért.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az EP-mandátuma után a Fideszt is maga mögött hagyja a szexbotrányba keveredő Szájer.

Szerinte az a nemzet szégyene: több karakterben foglalkoztak egy rapperrel, mint azzal, ahogy átadott Orbánnal egy villamosvezetéket.

A német szélsőjobboldali párt tavasz óta nem találja a megfelelő stratégiát a koronavírus kapcsán. Ez a népszerűségén is meglátszik.

Jaroslav Haščák őrizetbe vételével Szlovákia legnagyobb, kilenc éve húzódó korrupciós botrányában is áttörés jöhet.

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás