+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin & Bakodi Péter
2018. szeptember 14. péntek, 09:11
Egyik magyar EP-képviselőnek sem kellett volna szavaznia a Sargentini-jelentésről, mondja az Azonnalinak Meszerics Tamás. Az LMP EP-képviselője szerint a Bizottságnak kellett volna inkább lépnie, de nem mert, mert eddig úgy tűnt, hogy a Fidesz a Néppárt oszlopos tagja. Most viszont Orbán bejelentkezett a szélsőjobb vezetésére, de ez már minimum a C-terv a részéről, mondja Meszerics, aki még nem tudja, rajta akar-e lenni az LMP 2019-es EP-listáján. Nagyinterjú!

Szeret itt dolgozni az Európai Parlamentben?

 

Ha nem szeretnék, nem jöttem volna ide képviselőnek. Azért annyit tudtam már előzetesen is az Európai Parlamentről és úgy általában az európai politikáról, hogy olyan nagy csalódások ne érjenek.

 

Ha alapvetően szeret itt dolgozni, akkor ebben a fontos magyar ügyben, a hetes cikkes kérdésben miért nem szavazott?

 

Ez egy nagyon hosszú, egy hónapos megfontolás eredménye volt. Ennyit még nem gondolkodtam szavazáson, amióta képviselő vagyok. Az kezdettől fogva világos volt, amint megkaptam informálisan a jelentésnek a bizottság által elfogadott szövegét, hogy lényegi kifogásolnivalót nem találok benne.

 

Akkor miért nem szavazta meg?

 

Ha ennyi lett volna az egész, nem kellett volna sokáig gondolkodni.

 

Szóval jött a pártvezetés, akik meg azt mondták, hogy…

 

Nem. Egyébként a pártvezetéstől különböző információk jöttek menet közben.

 

Nem tudták az LMP-ben sem, hogy mit akarnak?

 

Az LMP se látta a szöveget, mivel a végleges verziót csak sokára tették közzé, miután az összes hivatalos fordítás elkészült. Tehát egy korábbi változat és magyar sajtóinformációk alapján próbálták megítélni, hogy mi ez.

 

Maga Schiffer András is írt egy részletes elemzést a jelentésről az Azonnalira. Szóval tőle kérhetett volna tanácsot, hogy mi alapján dolgozzon.

 

Olvastam azt az írást, és nem értek vele egyet. Azokat a kifogásokat, amiket Schiffer felsorolt, én nem gondolom jogosnak. Az, hogy bizonyos dolgokról nem szól a jelentés, kétségtelenül hátrányos, de

 

azt mondani, hogy azért nem szavazom meg, mert még annál is rosszabb a helyzet, mint amit a jelentés leír, az azért nagyon fura.

 

Akkor azzal is egyetért, hogy Magyarországon elnyomják a zsidókat, a cigányokat meg a melegeket?

 

Az nem egy szerencsés bekezdés. Ennek belső koalícióépítési okai voltak. Többen próbálták ezt a részt kivetetni a jelentésből, de nem sikerült, mert más frakciók ragaszkodtak ehhez.

 

Kik? Az S&D?

 

Én úgy tudom, hogy az ALDE kívánsága volt. Mint mondtam, ez nem szerencsés, ugyanakkor nem is elfogadhatatlan bekezdés. Ott van a végén a hivatkozás, nem sajtóból vett megállapítások szerepelnek benne, hanem az ENSZ egyik idevágó szervezetének hivatalos véleménye. Ez persze lehet, hogy nem megalapozott, de ennek ellenére egy nemzetközi szervezet véleménye.

 

Szívem szerint amúgy kimaradt volna ez a rész a végleges szövegből, különösen annak fényében, hogy más országokban sokkal jelentősebb problémák vannak antiszemitizmus-ügyben. Ezt az EP-képviselők is tudják, ennek ellenére ragaszkodtak mégis sokan hozzá.

 

Azok, amik hiányoznak a szövegből, pláne nem ellenérvek az elfogadással szemben. A jelentésnek a mandátuma ráadásul nem az összmagyarországi politikai helyzet leírása volt, hanem voltak korlátok, hogy miket kell vizsgálnia a jelentéstevőnek. Elsősorban a jogállamiságot, másodsorban az alapjogok érvényesülését. Erre is fókuszált Sargentini, nem lépte túl a mandátumát, és nem használt megalapozatlan hátterű információkat.

 

A jelentésben tehát ilyen értelemben kifogásolnivaló nincsen. Nem azért nem szavaztam, mert azt gondolom, hogy a jelentés rossz, elfogadhatatlan vagy elfogult.

 

Hanem?

 

Három, egymással összefüggő oka volt ennek. Az én ideális politikai világomban nem egy politikai testület hoz először döntés egy ilyen kérdésben, hanem az Európai Bizottság, ami végigviszi a jogállami eljárást. Erre lett kitalálva az Európai Bizottság. Hogy ne kelljen politikai testülettel kezdeni a folyamatot.

 

Miért, a Bizottság nem egy politikai testület?

 

Nem.

 

A Bizottság kormánydelegáltakból áll. Azt is szokták mondani kis túlzással, hogy az Unió kormánya.

 

Igen, ők a végrehajtó hatalom, akik első lépésben esküt tesznek arra, hogy nem a tagországokat képviselik, hanem az Európai Uniót.

 

Az Európai Parlament sem a tagországokat képviseli, hanem az embereket, akik megválasztották a képviselőit.

 

Ellenben a döntéseit egyértelműen politikai dimenziók mentén hozza.

 

Ön mégis a Zöldek frakciójában ül, és nem a Magyarország-frakcióban, merthogy ilyen nincs.

 

Több mindennek vagyok egyszerre képviselője. Részben Magyarországot képviselem, részben azokat, akik engem megválasztottak, részben a pártcsaládomat, részben a pártomat. Ideális esetben ezek nem kerülnek konfliktusba egymással, de van olyan, amikor igen.

 

 

Azért érdekes, amit mond, mert Lengyelországgal szemben a Bizottság, míg Magyarországgal szemben a demokratikus felhatalmazással bíró Európai Parlament indította el a hetes cikkes eljárást. Azaz most még azt is lehet mondani, hogy az utóbbi esetben demokratikusan megalapozott döntés született, jobban, mint Lengyelországgal szemben, ahol csak eurokraták huszonvalahányan döntöttek.

 

Csakhogy

 

ez szerintem nem olyan típusú döntés, amit alapvetően demokratikus intézményekben kell eldönteni. Nem az kéne adja a felhatalmazást, hogy elég sokan szavaznak egy ilyen jelentés mellett. Hanem az, hogy ami benne van, az igaz-e vagy sem.

 

Megalapozott-e vagy sem. Ha leszavazzák a jelentést szerdán, akkor is azt gondolnám, hogy a jelentés alapvetően helyes. Ez nem ettől függ. Ez nem egy szabályozási kérdés, ahol meg lehet mondani, hogy az kinek az érdekét tükrözi.

 

Ez valójában sokkal inkább hasonlít egy bírósági eljárásra: ítéletet mondunk arról, hogy milyen állapotban van a magyar jogállam. Ezt azonban egy politikailag jóval kevésbé motivált testületnek kéne eldöntenie. Ez a testület viszont gyáva.

 

Az ideális fórum akkor az Európai Bíróság lenne, nem? 

 

Az Európai Bírósághoz nem lehet akármivel fordulni. Közvetlen jogsérelmek esetén illetékes a Bíróság, nem általános kérdésekben. Az, hogy milyen tendenciákat mutat egy ország jogállamisága, általános eset. Pont a Tavares-jelentés tette volna lehetővé, hogy először a Bizottság által bevezetett jogállamisági eljárás induljon meg, amit végig lehetett volna csinálni, és amiről azt lehetett volna mondani, hogy nem pártpolitikai megfontolások alapján dőlt el.

 

Lengyelország esetében próbálkoztak ezzel, de nem működött, és valószínűleg úgy látták, felesleges ezt a kört lefutni.

 

Erről nekem rosszabb véleményem van, de ez tulajdonképpen most már mellékes.

 

Mi a véleménye?

 

Ameddig úgy nézett ki, hogy a Fidesz a Néppárt oszlopos tagja, addig Timmermans úrnak kevésbé volt fontos, hogy ebbe az ügybe beleszálljon. Most valószínűleg jobban és kicsit erősebbnek fogja érezni magát.

 

Most már nem oszlopos tagja a Fidesz? Ki fogják rakni Orbánékat a Néppártból?

 

Nem oszlopos tagja már, az biztos. Azt nem tudom, hogy kiteszik-e őket, ez teljesen más kérdés, nagyon sok mindenen múlik. Ez a szavazás arra volt jó, hogy Timmermans úr megnyugodhasson. De neki pont nem ettől kéne függővé tennie, hogy mikor és hogyan kezdeményez jogállamisági eljárást egy tagállammal szemben.

 

Lépjünk eggyel tovább; mi a második oka annak, hogy nem szavazta meg a jelentést?

 

Az, hogy ezeknek a folyamatoknak a politikai felhasználása is egészen nyilvánvaló. Abban tényleg

 

nagyon sok veszély van Európára nézve is, ha sikerül úgy keretezni a 2019-es európai parlamenti választási kampányt, hogy két nagy csoport áll egymással szemben: a mélyföderalisták és a mélyen szuverenitáspártiak. Ez jó eséllyel szétverné az Európai Uniót.

 

Ennek a megpróbáltatásnak kitenni az EU-t kockázatos, különösen azért, mert már most átcsapott abba a vita, ami jóval túlmutat a hetes cikken, hogy a következő költségvetési ciklus számait használjuk jutalmazásra és büntetésre. Ez tényleg végzetes az Európai Unióra. És ez annak köszönhető, hogy nem sikerült lefolytatni ezt a jogállamisági eljárást a Bizottságban.

 

Akkor minden a Bizottság hibája, és nem azé, hogy a Fidesz otthon lopja a pénzt, és ezt látják a nyugat-európai politikusok, míg otthon magyarázkodniuk kell, hogy „ezeknek miért fizetünk”?

 

Nem, azt nem mondtam, hogy ez a Bizottság hibája. Az, hogy Magyarország milyen állapotban van, alapvetően a magyar kormány felelőssége.

 

De ha a Bizottság lefolytatja a jogállamisági eljárást, az is végső soron a hetes cikk elindítására irányulhatott volna, és nem a pénzek megvonására.

 

Nem. Ha jogbiztonsági kérdések merülnek fel, akkor azt automatikusan vizsgálhatja az OLAF, ami egyébként eddig is vizsgálhatta volna a korrupció magyarországi helyzetét. Egy részét amúgy vizsgálta is, csak nem léptetett életbe komoly szankciókat. Hát könyörgöm, ha az OLAF teljesen biztosan tudja, ha vannak adatai arról – márpedig vannak –, hogy a kiírt magyar uniós támogatások, pályázatok harminc százalékában egyetlen cég vesz részt, és azok jelentős része túlárazott, akkor mi akadályozza meg az OLAF-ot abban, hogy ténylegesen lefolytassa a vizsgálatot?

 

Valóban megakadályozza ezt valami? Hiszen folytatott eddig is egy csomó vizsgálatot.

 

Igen. Csakhogy tudjuk, a magyarországiakhoz hasonló vizsgálatokat máshol jóval gyorsabban is lefolytatott már az OLAF, ennél nagyobb tagországban is, ahol sokkal több információ áll rendelkezésre.

 

Akkor ezek szerint nem az a helyzet, mint amit Deutsch Tamás mondott nekünk, hogy a nyugat-európaiak elfogultak a kelet-európaiak irányába, és azt gondolják, hogy a kelet-európaiak mind korruptak?

 

Ebbe az irányba fog menni a vita. De ebben Deutsch Tamás és a Fidesz is érdekelt, és bizonyos nyugat-európai politikusok is. Miért támogatjuk, tartjuk fönn mi ezeket a korrupt, lusta, pénzéhes és egyébként semmirevaló kelet-európaiakat? – gondolhatják ők.

 

De akkor valóban létezik ilyen elítélő hozzáállás a nyugat-európaiak részéről?

 

Nem Nyugat-Európa, hanem egyes politikusok részéről. Az, hogy most ezek a politikusok teret fognak nyerni, az részben annak köszönhető, amit a magyar kormány csinál, részben pedig annak, ahogy ezt az EU kezeli, meg részben annak is, ahogy kitalálta az EP-kampánystratégiáját a Fidesz. Igen, ez ezt a gondolkodást fogja felerősíteni.

 

 

Mi a harmadik oka annak, hogy nem szavazta meg a Sargentini-jelentést?

 

Az, hogy mint már mondtam, ez az eljárás inkább hasonlít egy bírósági eljárásra, ezért véleményem szerint

 

egyik magyar képviselőnek sem kellett volna szavazni. El kellene fogadnunk azt, amit az Európai Parlament mond ebben az ügyben a mi hozzájárulásunk nélkül.

 

Sargentinivel, aki egyben frakciótársa is, beszélt arról a szavazás előtt, hogy nem fogja megszavazni a jelentését?

 

Igen.

 

És mit szólt hozzá?

 

Nézzék, a jelentéstevő soha nem örül annak, ha elesik egy szavazattól, ez teljesen érthető. De elmondtam az érveimet, azokat a frakció meghallgatta.

 

És a frakciótársai mit szóltak hozzá?

 

Felnőtt pártok felnőtt politikusairól beszélünk, akik tudják, hogy ezeknek a politikai döntéseknek nagyon különböző megfontolásai lehetnek. Nem lehet egyébként szavazáskor egy bizonyos szavazatot kikényszeríteni az EP egyik frakciójában sem.

 

Pont Hadházy Ákos írta azt egy, az Azonnalin megjelent cikkében, hogy ő úgy tudja, hogy az LMP kilépne a zöldfrakcióból. Ez igaz?

 

Remélem, hogy ennek tényleges alapja nincsen.

 

Ön jól érzi magát a zöldfrakcióban, úgy érzi, ott a helye?

 

Nem tudnám más frakcióban elképzelni magam. 

 

Akkor nem kellett magyarázkodnia a frakcióban, amiért a frakció álláspontjához nem teljesen passzoló, az LMP-től kapott instrukció alapján döntött a szavazásról?

 

Én soha nem szavaztam kizárólag pártinstrukciók alapján. Soha.

 

Azt sem nézték rossz szemmel a Zöldek, hogy az LMP-nek bevándorláskritikus az álláspontja egyes kérdésekben?

 

Nyilván nem örültek neki.

 

Azért kérdezzük, mert az Európai Zöld Pártba a Párbeszéd ma mintha jobban beleillene, mint az LMP. Csakhogy mégis az LMP a tagja, a Párbeszéd meg nem.

 

Ez így van – lehet vitatni, hogy jól van így, vagy nincs jól. Két módszert lehet alkalmazni nagy európai pártcsaládoknál: vagy mindenkit felveszünk, aki jelentkezik, és formálisan megfelel a kritériumoknak, vagy – és a Zöldek ezzel egyedül vannak – egy országból csak egy párt lehet tagpárt. Ennek az az előnye, hogy nincs az a helyzet, hogy választáson egymással szemben indulnak a pártcsalád tagjai, és nem merül fel a dilemma, hogy melyiket támogassák. Cserébe ez a módszer átteszi a konfliktust arra a kérdésre, hogy ki legyen tag, tehát ez se egy ideális világ.

 

Gondolja, hogy a 2019-es EP-választás után is a Zöldek frakciójában lesz az LMP?

 

Én sehol máshol nem tudom elképzelni.

 

Ön rajta lesz az LMP EP-listáján?

 

Erről még nem döntött se a párt, se én.

 

De szeretne rajta lenni?

 

Még nem döntöttem róla. Nem tudom, tényleg.

 

Akkor annyira mégse szeret itt dolgozni, ha ez ilyen bizonytalan.

 

Miért gondolják, hogy ez azzal függ össze, hogy hol szeret dolgozni az ember, vagy hol nem?

 

Van eszerint jobb karrier-ötlete?

 

Váltottam én már úgy munkahelyet, hogy egyébként jól éreztem magam azon a helyen, ahol voltam.

 

 

Mit gondol a többi magyar EP-képviselőről? Ki az, aki a legjobb munkát végzi?

 

Most azt gondolom, hogy Jávor Benedek. Egyébként szerintem a szocialista Ujhelyi István is normális munkát végez. A független képviselőknek van a legnehezebb dolguk, úgyhogy őket nem irigylem.

 

Morvai Krisztinát? Kovács Bélát?

 

Leginkább Balczó képviselő úrra gondoltam, aki egyébként hozzá tudna járulni bizonyos szakpolitikai területekhez, de független képviselőként ez számára közel van a reménytelenhez. A fideszes képviselők munkáját kevéssé figyelem. Nekem közvetlen kapcsolatom Kósa képviselő úrral van, mert ugyanabban a bizottságban többször dolgoztunk együtt. Vele teljesen jól lehet együtt dolgozni – nagyjából ugyanazokon a pontokon vannak konfliktusaink, és ugyanazokon a pontokon értünk egyet. Olyan, mintha bármelyik másik országból ülne ott egy néppárti képviselő.

 

Ha Jávor Benedek ennyire jó, de netán mégsem férne fel a Párbeszéd vagy az MSZP listájára, akkor felajánlaná neki akár a saját helyét az LMP-listán? Ha már úgyse ragaszkodik ehhez a munkához...

 

Én ezt nem tudom felajánlani, és ez jól van így. Az nagyon rossz lenne, ha a párton belül a pillanatnyi képviselő nevezné ki az utódját. Csak képzeljük el, hogy nézne ki néhány párt az országban!

 

Az LMP-ben nem akar amúgy nagyobb karriert? Az etikai bizottság már szinte mindenkit kilőtt, önnek meg nincsen priusza. Itt lenne az ideális alkalom, hogy puccsot hajtson végre a pártban.

 

Én a magam szempontjából a jelenleginél nagyobb karriert nem tudok elképzelni. Nem gondolom, hogy ennél jobb lenne például frakcióvezetőnek lenni a magyar parlamentben. A negyedik héten, miután ide bekerültem, olyan módosítómat fogadta el a parlament, amire a magyar parlamentben egy cikluson keresztül se lett volna esély. Az EP más alapokon működik, más a berendezkedése, és nincs benne senkinek abszolút többsége; ez nagyon sokat számít. Itt hozzá lehet járulni ahhoz, hogy mi lesz a végtermék: nekem ez fontosabb annál, mint hogy hányan ismerik a nevemet.

 

Tehát nagyobb itt, az EP-ben a személyes sikerélménye.

 

A személyes sikerélmény garantáltan nagyobb az EP-ben. A magyar parlament jelenlegi állapotában folyamatos szélmalomharc zajlik. Nem ismerek olyan képviselőt, aki ezt szereti,

 

maximum olyat, aki áldozatként el tudja fogadni.

 

Talán Ungár Péter, azért ő lelkesnek tűnik.

 

Aki frissen kezdett, annak talán, mivel az elején még nyilván sok élmény van. De a tényleges parlamenti munka lényege, hogy hogyan tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy mi kerüljön be egy törvénybe. Ez Magyarországon ellenzéki oldalról reménytelen. Két ciklus alatt az LMP talán három olyan törvényjavaslatot tudott felmutatni, ami alapvetően a párt szája íze szerint való volt.

 

Meg megszavaztak négy alkotmánybírót, amire megkapták, hogy a Fidesszel kollaborálnak. De azért ez is egy eredmény volt, nem?

 

Ezt majd akkor kell összegezni, mikor azoknak az alkotmánybíróknak a tevékenységét alaposan végig tudjuk nézni.

 

Most már lehet látni valamennyire.

 

Én nem néztem meg, megmondom őszintén.

 

Néha egészen jó párhuzamos indokolásaik vannak, néha meg nem.

 

Értesültem én is a jobb minőségű párhuzamos indokolásokról, de a teljes munkájukat nem néztem végig, tehát erről nem tudok ítéletet alkotni.

 

 

Térjünk rá egy kicsit a játékelméletre, ami mégiscsak az ön szakterülete. Mi lehet Orbán stratégiája most? Meddig mehet el a Néppártból már kilógás és egy új EP-frakció még nem megalakítása között?

 

Ha abból indulok ki, hogy mi történt a plenáris vitában, azt látom, hogy Orbán szurkolói támogatást kizárólag a jobbkaréj széléről kapott. Aki ezt figyelte, az látta. Az ECR-ben ülő képviselők, Nigel Farage, és Marine Le Pen ENF-frakciója – ezek voltak a támogatói. Meg néhány független képviselő a karéj tetején.

 

Udo Voigt német neonáci például.

 

Igen. Tehát én azt hiszem, hogy ez már nem véletlen. Orbán korábbi megjelenéseikor is látható volt, hogy sokkal többen tapsolják meg abból a szektorból, mint akár a Néppárt sorai közül, de most kifejezetten egyértelmű volt a támogatásuk. Persze eleve olyan beszédet is mondott, ami konfrontatív. Ebből én azt gondolom, hogy

 

Orbán Viktor bejelentkezett az európai szélsőjobboldal vezetésére.

 

Ennek nyilván az lesz a következménye, hogy előbb-utóbb távozik a Fidesz a Néppártból. És ha már játékelméletről beszélünk, nyilván az az érdekük, hogy ne várják meg, míg kirakják őket, hanem még előtte lépjenek ki.

 

De legutóbb sugárzott az áldozati retorika a miniszterelnök mondandójából: ők azok, akik vissza akarják téríteni a kereszténydemokrácia útjára a Néppártot, amely elhajolt liberális irányba, és kvázi feláldoznák a Fideszt azért, hogy a 2019-es EP-választás után a szocialistákkal és a liberálisokkal köthessenek koalíciót. Mit lehet ebből kihozni? Lehet, hogy mégis megvárja, hogy kitegyék?

 

Szerintem ez rossz lépés lenne, mert védekező kommunikációra kényszeríti őket, ahelyett, hogy előremehetnének, és azt mondhatnák, hogy ezért és ezért vált tarthatatlanná a helyzet. Még mindig jobb két perccel a kirúgás előtt kilépni valahonnan saját jogon, emelt fővel, mint megvárni, hogy milyen indokokkal rúgnak ki. De

 

ez az áldozati retorika a szélsőjobb működésének a lényege: hogy „valójában mi vagyunk a szólásszabadság képviselői, és mivel nem hordhatunk lépten-nyomon horogkeresztet, ezért a szólásszabadság el van tiporva,

 

és mi védjük a demokráciát.”

 

Most nyíltan beállt ebbe a csapatba Orbán Viktor?

 

Annak a tábornak dolgozott, tőlük kapta a támogatást, amennyire tudom, a Néppárt frakcióülésén is konfrontatív volt.

 

De akkor miért ült eddig a Néppártban?

 

Az eredeti ambíciója valóban az volt, hogy néppárti vezetőként jöjjön ki ebből a dologból.

 

És akkor most már B-tervet kell, hogy megvalósítsa?

 

Szerintem ez már a C-terv. Vagy inkább a D.

 

Ha nyíltan a szélsőjobb érdekeit képviseli, akkor le kell tennie az európai szerepről, bármennyire is európai politikusként pozicionálja magát, mert ha beáll ebbe a táborba, akkor nem fogják komolyan venni, nem?

 

Azt hiszem, hogy elhitte, hogy a szélsőjobb és annak mérsékeltebb változatai hatalmas sikert fognak elérni a következő EP-választásokon. Én ezt nem gondolom, szerintem sokkal több meghatározatlan identitású képviselő fog itt lebzselni 2019-ben. Lesz körülbelül 120 képviselő, aki dönteni fog, hogy hol jár majd jobban. A többségük nem erős ideológiai beállítottság miatt fog bejutni a parlamentbe, hanem egy-két szlogennel szereznek 3,5 százalékot egy nagyobb európai országban.

 

Belőlük rengeteg lesz, ők valószínűleg közelebb lesznek a szélsőjobbhoz, mint más pártokhoz, de oda fognak beülni, ahonnan jobb ajánlatot kapnak. Nagyon nagy képlékenységet várok e tekintetben, lesz egy tisztulási folyamat, amikor majd kialakulnak a frakciók, legalább októberig nem lesz világos ezeknek a helyzete. Mondhatjuk úgy is, hogy

 

emiatt hónapokon keresztül bénázni fog a következő Európai Parlament.

 

A Tanácsban terveznek bevezetni egy kötelező bejutási küszöböt az EP-választáson a nagy tagállamokban. Ön, mint egy kis párt képviselője, igazságosnak tartja ezt?

 

Azokban az országokban, ahol egyetlen választókerület van, ott mindegy, hogy van küszöb, vagy nincs, de ahol regionális listák vannak, ott nagyon másként néz ki a küszöb kérdése. Ha például Bajorországban a CSU elég jó eredményt ér el, de az nem éri el összesítve országosan az 5 százalékot, akkor mi lesz?

 

Ezt kérdezi a német viccpárti képviselő is. Amúgy a Fideszt is szokták ezzel bírálni, hogy átszabta a választási rendszert a maga képére, most pedig a német nagy pártok kezdeményezésére kicsit átszabják az EP-választás szabályait az EU-ban a maguk javára.

 

Amióta van modern demokrácia, mindenki tudja, hogy a kerületrendszer meghatározza az eredményt, és masszívan politikai kérdés. Önmagában az, hogy ezt megpróbálja a maga javára módosítani valaki, az erkölcsileg kifogásolható, de politikailag természetes. Amit a Fidesz csinált, az az volt, hogy kétharmados többséggel mindent átszabott, hogy mások mozgásterét korlátozza, a sajátját meg növelte: ez teljesen más helyzet.

 

 

Mit gondol a Juncker-beszédről, amelyben azt sürgette, hogy Európa globális szerepe megnőjön?

 

Szép ambíció, de ebben a pillanatban eléggé valószínűtlen; én elégedett lennék azzal, ha az EU a tágabb környezetben meghatározó geopolitikai szereplővé válna. Ebben például segítene, ha lenne egy erősebb katonaság, bár e tekintetben vita van a pártcsaládunkban. Én azt szeretném, ha lenne egy megfelelő méretű, gyorsan felhasználható európai haderő, amely az egész déli térségben meghatározó lenne, és akkor egész más lenne a diplomáciánk is Afrikában vagy a Közel-keleten. Éppen mostanában vonul ki Egyesült Államok, és keletkezik itt egy geopolitikai vákuum, most nekünk kellene teret nyernünk itt.

 

Lehet az EU akár regionális középhatalom Nagy-Britannia nélkül a brexit után?

 

Nagy-Britannia ezen a téren nem akar kivonulni: a brexittárgyalásokban az a legérdekesebb, hogy a brit miniszterelnök már az elején világossá tette, hogy az európai védelemben és biztonságpolitikában szeretnének együttműködni továbbra is. Ez volt a tárgyalások egyetlen valóban racionális része. Ez jól mutatja, hogy nekik is érdekük maradni, és hogy önmagában Nagy-Britannia sem elég ahhoz, hogy például keleten bármit is elérjen.

 

Az Európai Parlament külügyi bizottsága, amelynek tagja ön is, mennyiben képes hatni az EU külpolitikájára? Mogherini figyelembe veszi az önök véleményét?


Az előző parlamenthez képest simább az együttműködés a testület és a főképviselő között. Federica Mogherini rendszeresen informálja a bizottságot, melyben nekem is van szerencsém részt venni. Nem mindig jár el a véleményünk alapján, de hajlandó ezekről utólag beszámolni, és adott esetben magyarázattal szolgálni. Van, ahol kifejezetten kéri, hogy a parlament adjon iránymutatást, hogy mit tartana kívánatosnak.


Tud konkrét példát mondani esetleg?


Ez rendszeresen előfordul olyan ügyekben, ahol nem csak ő érintett, azaz más biztos portfóliójához is tartozik a téma, mint például a nyugat-balkáni csatlakozások esetén. Itt ezért is jó neki, ha parlamenti felhatalmazással mennek a dolgok. Most abban reménykedem, hogy a költségvetési ciklus tervezésekor figyelembe fogja venni az Európai Fejlesztési Alap és az EP külügyi bizottságának közös állásfoglalását, hogy mire, mennyit és hogyan kellene fordítani. Ez sokkal jelentősebb eredmény lenne, minthogy adott diplomáciai kérdésben kikérje a véleményünket.


Az EP mianmari újságírók bebörtönzésével és hasonló esetekkel kapcsolatos fellépésének van bármi haszna?


Igen, nagyon gyakran van. Számos esetben van olyan következménye, hogy bebörtönzött politikusokat szabadon engednek. Ezek azonban nem korlátozódnak az emberi jogi ügyekre. Az a helyzet, hogy az én felszólalásaimat egy-egy országot érintő ügyekben az adott ország diplomáciája figyeli, és reagál rá. Próbál meggyőzni, hogy ez nem úgy van, vagy ha igen, változtatni fognak. Van közvetlen visszajelzés. Nem változtatja meg a világot, de figyelnek rá az Európán kívül országokban.


Ön póttag az EU és Örményország, valamint Azerbajdzsán közötti kapcsolatokért felelős bizottságban. Van esélye az EU-nak bármilyen érdemi előrelépést elérnie a hegyi-karabahi konfliktus kérdésében?


Nagyon kevés. Ez egy régi, befagyott konfliktus, aminek fenntartásában Moszkva közvetlenül érdekelt. Ezt nagyon nehéz bármivel is ellensúlyozni, mivel remekül biztosítja az orosz fegyverexportot mindkét fél tekintetében. Folyamatos fenyegetettségben lehet tartani Örményországot, ami ebben a konfliktusban a gyengébb fél, tehát kénytelen igazodni ahhoz, amit Moszkva szeretne. Ez egy önmagában is nehezen kezelhető konfliktus. Két elv ütközik egymással: az önrendelkezés és a területi szuverenitás. Nagyon nehéz ilyen esetekben megmondani, hogy mi lenne a ténylegesen ideális megoldás. Abban biztos vagyok, hogy a mostani területi elrendezés a tűzszüneti vonalak mentén nem az. 


Egy ilyen patthelyzetben mit akar elérni az EU a partnerségi program keretében Örményországgal?


Most a partnerségi program tekintetében már mérsékeltebbek a célok, mint az előző ciklusban. Annak az volt a problémája, hogy az egész partnerségi viszonyt a taggá válás előszobájának állította be, függetlenül attól, hogy senki nem gondolkodott abban, hogy ezek az országok az EU tagjai lesznek. Ezt azért történt így, mert az egyetlen igazán sikeres történet a bővítési rendszer volt. Sikerült egy csomó ország jogrendszerét nagyjából hozzáigazítani ahhoz a jogrendhez, amit ideálisnak tartanak az EU-ban. Ez egy sikertörténet.

 

A bővítés az egyetlen eszköz, amit a környezetével szemben az Európai Unió eddig sikeresen alkalmazni látszott, ezért mindenre ezt is alkalmazta. De ez mindenre nem alkalmas!

 

Ezt bebizonyította, amikor összeomlott a keleti partnerségi politika 2014-ben a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanásakor. Azóta ez annyit módosult, hogy országokra szabott nem egységes partnerségi szerződések születnek meg. 


Ha már a nagy globális témáknál vagyunk: az biztos, hogy a Fidesz egy ilyennel, a migrációval fog kampányolni. De mivel fog kampányolni az LMP? Mi lesz a plakátokon?


Fogalmam nincs.


Ön mit tenne rá?


Egy ilyen kis párt esetében én másfél témát tudok maximum elképzelni.


Az már pont féllel több, mint a Fideszé.


Nem, az majdnem másféllel több, mint a Fideszé. De ezt én tényleg nem tudom. Erre sok esélyes téma van, amit az LMP hagyományosan – és egyébként szerintem sikeresen – képvisel. Ezt a párt vezető testületeinek kell meghatároznia és kiválasztania, kongresszusi jóváhagyással.


Nincs egy ötlete se, hogy mit vagy kit, vagy milyen feliratot tellene kitenni?


Van több ötletem is, de nagyon nem szeretem azt, amikor a párt belső folyamatiba kívülről ad bele ötletet az ember, amikor egyébként belülről is megtehetné.


Meg fogja tenni?


Meg, természetesen.

 

FOTÓK: Bakodi Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Valóban teremt pár új munkahelyet a kilépés, hiszen évente többmillió vámmegállapodást
kell majd összehozni.

Már eddig is részt vettek a hajléktalanok ilyen programban, de most a kormány bővítené ezt.

Bár mindenkivel szívesen beszélget a Momentum, de biztos, hogy önálló listán indulnak az EP-választáson.

Samu Tamás Gergő szerint nem kellett volna luhanszki útjáról szólnia a Jobbiknak, de azért bánja, hogy nem szólt.

Kisebbségi kormányt alakítana
a svéd jobboldal, de a bizalmi szavazáson tulajdonképpen
csak a szélsőjobb támogatná őket, pedig velük sem igazán szívesen közösködnének.

A hét kérdése

Gruevszki egy hatszázezer eurós Mercedes miatt volt kénytelen egy kétéves börtönbüntetés elől Magyarországra menekülni. Mit kérjünk a menedékjogért cserébe? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Pethő Tibor könyvet írt a tavasszal bezárt újság történetéről. Bemutató: november 14.

A 2006-os Eurovízió-győztes banda november 14-én érkezik a Barba Negra színpadára.

Ősze Gergely bemutatkozó albuma is hallható lesz november 15-én. Dzsessz!

Nyolc új filmmel és egy Arany Medvével érkezik november 15. és 19. között a Román Filmhét!

Kóstold végig a juniboros borászok friss, 2018-as borait november 21-én!

Ezt is szerettétek

Megkérdeztük Orbán szimpatizánsait, melyik a rosszabb. Videó!

Csapataink harcban állnak, ötödik rész. Az utolsó forgatókönyvben mi támadunk.

Mit gondolnak a CEU mellett tüntetők Sorosról? És mit szólnak a korábbi, font elleni spekulációjához? Videó!

A Bata cipőtől kezdve a Beneš-dekrétumokon át Karel Gottig és a Kofoláig. Csehszlovákia idén ünnepelhetné a századik születésnapját.

Twitter megosztás Google+ megosztás