+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. szeptember 12. szerda, 18:54
Orbánt elhagyta még visegrádi szövetségeseinek egy része is, konzervatív pártcsaládjának többsége pedig ellene voksolt. Azonban számos új orbánistát ismerhettünk meg szerda kora délután: német neonácik, portugál sztálinisták szavaztak például mellette. Névsorolvasás az Azonnalin!

A szerdai szavazáson – az utóbbi napok dinamikája után már nem annyira meglepő módon – átment az Európai Parlamentben jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával a Sargentini-jelentés, amely lehetővé teheti a hetes cikk alkalmazását a magyar kormány ellen. A szavazás meglepő fordulatai közé tartozott, hogy az Európai Néppárt frakciójának többsége, noha e pártcsaládban ülnek a fideszesek, szintén igent mondott az Orbán-kormányt érintő bírálatokra.

 

Az Azonnali kielemezte a leadott voksokat név szerint, és pár egyéb érdekességet kiemel most nektek – Orbán-kritikus német konzervatívoktól Orbán-párti portugál sztálinistákig névsorolvasás következik.

 

Nincs közép-európai egység Orbán mögött

 

Orbán Viktor szereti retorikai szabadságharcát a közép-európai népek egységeként beállítani. Tény, hogy a visegrádi államokban ma bevándorlásellenes kormányok vannak hatalmon, de a bevándorlás egyszeri ügyének elutasítása mellett eme országokat nem köti semmi más össze. Elég csak arra gondolni, hogy miközben Budapest feltűnően moszkovita-barát külpolitikát visz, Varsó Moszkva egyik legélesebb kritikusa. A mostani szavazáson is megmutatkozott, hogy

 

még a bevándorláskritikus közép-európai államok képviselői se álltak ki egységesen az Orbán-kormány mellett.

 

Például Andrej Babiš cseh kormányfő hiába maga is bevándorláskritikus, pártja, az ANO – amely az Európai Parlament liberális frakciójában (ALDE) foglal helyet – egységesen igent nyomott a Sargentini-jelentésre. A cseh kormánypárt mindhárom MEP-je megszavazta az Orbán-kormányt elítélő határozatot. Ez nem magyarázható pusztán azzal, hogy az ANO a liberális frakció tagja, ugyanis az ALDE-ban akadtak olyan képviselők – egy észt, egy lett és két román –, akik nemmel szavaztak.

 

Babišék tehát tudatosan döntöttek Orbánék ellen.

 

A többi visegrádi államra tekintve is látható, hogy Orbán nem élvez egyértelmű támogatottságot. Lengyelországból a konzervatív Polgári Plattform – amely az Európai Néppárt tagja – Orbán ellen voksolt, köztük például Jerzy Buzek volt lengyel kormányfő vagy Jarosław Wałęsa, Lech fia. Ugyanígy tett a szlovák konzervatív Eduard Kukan, volt szlovák külügyminiszter, aki szintén az Európai Néppárt padsoraiból szavazott igennel a Sargentini-jelentésre.

 

Kukan pártjáról, az SDKÚ-ról persze lehet még azt mondani, hogy az egy szabadelvű konzervatív párt. A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) azonban már tényleg egy igazi klerikális, sok tekintetben EU- és bevándorláskritikus párt. De még a KDH színeiben mandátumot szerzett Ivan Štefanec is nemet mondott Orbánra. (Miroslav Mikolášik, a KDH másik képviselője viszont Orbánékat támogatta.)

 

A cseh konzervatívok közül is többen Orbánék ellen voksoltak: a Karel Schwarzenberg herceg fémjelezte TOP 09 párt képviselői – szintén az Európai Néppárt tagjaiként – elfogadták a Sargentini-jelentést. Orbán mellett a kisebbik cseh konzervatív párt, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) képviselői álltak ki. (A KDU-ČSL egykori kultuszminisztere, Daniel Herman volt viszont az a cseh politikus, aki 2017 áprilisában a legélesebben kiállt a CEU mellett, és felvetette, hogy az egyetem költözzék Prágába - azaz a párt semmiképp nem orbánista.)

 

Miközben tehát a visegrádi országokat nem tudta megnyerni Orbán, a horvát és a szlovén konzervatívok végül többségben kiálltak mellette: a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), valamint az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) valamennyi képviselője (szintén néppártiak) nemet nyomtak a Sargentini-jelentésre. Így tett Lojze Peterle, egykori szlovén miniszterelnök is, aki a liberális-konzervatív Új Szlovénia (NSi) színeiben ül a Néppárt soraiban. A szlovén NSi másik MEP-je, Franc Bogovič viszont tartózkodott, amivel gyakorlatilag megsegítette a Sargentini-jelentés elfogadását.

 

Meglepő igenek a Sargentini-jelentésre

 

Nem csak az meglepő, hogy a visegrádiak egy jó része – köztük a szintén menekültellenes Andrej Babiš pártja – Orbán ellen szavazott, de például az is meglepő, de legalábbis jelzésértékű, hogy

 

egy nem és egy tartózkodás mellett a szavazáson résztvett valamennyi német kereszténydemokrata (CDU) képviselő igent mondott a Sargentini-jelentésre.

 

A CDU-val szövetséges bajor keresztényszociálisok öt képviselője közül viszont csak maga Manfred Weber, aki egyben az Európai Néppárt frakcióvezetője, fogadta el a jelentést, a többiek – így például a régóta Orbán-kritikus CSU-s Markus Ferber – nemmel szavaztak.

 

A CDU mellett az Osztrák Néppárt (ÖVP) is igent mondott – ezt maga Sebastian Kurz kancellár hagyta jóvá. Mindazonáltal Othmar Karas, az ÖVP delegációvezetője a Twitteren azt hangsúlyozta, hogy „ez [a döntés] se nem kizárás [a Néppártból], se nem elítélés, de tisztázni kell a nyitott kérdéseket“.

 

Az olasz Öt Csillag Mozgalom, noha a brexitpárti UKIP-pel alkot közös frakciót, betartotta az ígéretét, és igennel szavazott a Sargentini-jelentésre. Egy ötcsillagos adott csak le tartózkodó voksot. A szintén EU-kritikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióból is kapott igent a jelentés: Monica Macovei egykori román igazságügy-miniszter mellett egy brit és egy ciprusi EU-kritikus képviselőjük is Orbánék ellen szavazott.

 

Miközben a német nyelvű konzervatívok többsége tehát Orbán ellen voksolt, a francia konzervatívok közül több nagy név inkább tartózkodott. Így tett Michèle Alliot-Marie, egykori külügyminiszter vagy Brice Hortefeux, egykori belügyminiszter.

 

Előbújt pár meglepetés-orbánista is

 

Az, hogy a szélsőjobboldaliakat tömörítő Nemzetek és Szabadság Európája frakció egységesen mondott nemet a Sargeninti-jelentésre, nem meglepő. Az EU-ellenesek régóta abban bíznak, hogy Orbán esetleg átáll hozzájuk. Azt is lehetett tudni már előre, hogy az Európai Néppártból több olasz képviselő, főleg Silvio Berlusconi Forza Italia pártjának emberei Orbán mellett fognak szavazni. És így tett többek között Alessandra Mussolini, Benito Mussolini amúgy mai napig vállaltan fasiszta unokája is.

 

Volt viszont pár meglepő nem-voks is.

 

A szélsőbaloldali GUE/NGL frakcióból például a sztálinista Portugál Kommunista Párt képviselői az antikommunista Orbán Viktort támogatták.

 

A párt amúgy EU-ellenes, esetleg ez lehet a közös pont. Még több közös pont van a Fidesz és a cseh sztálinisták között, az ő képviselőik nem csak EU-ellenességből, de a bevándorlás elutasítása miatt is kiálltak Orbán mellett. A szocdemek között is akadt két orbánista: a cseh Jan Keller és a bolgár Momcsil Nekov. Momcsil Nekovról amúgy azt lehet tudni, hogy az Oroszország elleni szankciók éles kritikusa, és a bolgár politikában erősen moszkovitának számít.

 

Szintén Orbánék mellett voksolt a két exjobbikos, Morvai Krisztina és Kovács Béla, valamint a német neonáci Udo Voigt. De a határon túli magyarok szavazatait is megszerezte Orbán.

 

Nem csak a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló RMDSZ és gyakorlatilag a Fidesz felvidéki fiókszervezeteként működő Magyar Közösség Pártjának képviselője, de még a Bugár Béla által vezetett, és a magyar kormány szerint nem igazi magyar Híd-Most párt MEP-je is kiállt Orbán Viktor mellett.

 

Hírszolgáltatás

Előkerült a Kuciak-gyilkosság lehetséges szemtanúja, aki azt állítja, fogalma sem volt arról, hogy kicsoda a meggyilkolt szlovák tényfeltáró újságíró.

A Gyilkos-tónál nagy pelyhekben esik, a Transzfogarason pedig már 10 centiméteres hóréteget kellett eltakarítani.

Két percre megállt az élet
a stadionban, amikor a
hétéves Malea Emma
belekezdett a himnuszba.

A fideszes Boldog István szorgalmazta a kémiai kasztráció bevezetését,
mégsem adott be erre
vonatkozó indítványt.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzései szerint az éghajlatváltozás súlyosan fogja érinteni a mi régiónkat.

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

Hörgés, halál és hasonló király dolgok a Dürerben amerikai, olasz és magyar részvétellel.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás