+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Bakodi Péter & Bukovics Martin
2018. szeptember 12. szerda, 11:44
Globális játékossá válhatna az EU, ha tisztában lenne az erejével, mondta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök az utolsó State of the Union beszédében, külön odaszúrva egyet Amerikának is. Orbánt nem tisztelte meg azzal, hogy kiemelten kritizálja, viszont a Fidesz legnagyobb örömére beszélt arról, hogy jól képzett bevándorlók igenis kellenek.

Bár a jelenlegi összetételű Európai Bizottság munkája kevesebb mint egy év múlva befejeződik, a munka folytatódik tovább, hogy „a tökéletlen EU-t mindennap tovább tökeletesíthessük” – kezdte hagyományos, az Európai Unióról szóló éves State of the Union beszédét Jean-Claude Juncker, az EB elnöke. Megjegyezte, hogy a testületben nincs önelégültség, szerény munkavégzés a módszerük.

 

„Az Európai Unió a béke záloga. Éppen ezért tartsuk jobban tiszteletben az EU-t, ne mocskoljuk be a képét, és védjük meg azt, ahogyan élünk!”

 

Hozátette, hogy olyan, egészséges patriotizmusban kell hinnünk, ami nem bántja a másikat, ezzel együtt utasítsuk el azt a nacionalizmust, amely bűnösöket keres megoldások helyett. A tíz évvel ezelőtt bekövetkezett pénzügyi-gazdasági válságot az EU-nak sikerült meghaladnia, pedig – mint fogalmazott – „brutális módon sújtott le ránk”. Azóta tízmilliónál is több munkahely jött létre Európában. Juncker elismerően beszélt Görögországról, melynek fájdalmas évek és súlyos társadalmi problémák után sikerült talpra állni.

 

„Üdvözlöm a görög nép gigászi erőfeszítéseit, amit az európai népek alulbecsülnek.”

 

Emlékeztetett, hogy ő személy szerint mindig védte Görgország méltóságát, európai szerepét és az euróövezetben való megtartását.

 

Pénz

 

A gazdaság kapcsán az Európai Bizottság elnöke szólt a közös piac erejéről is: az Európai Uniónak 70 országgal van ma kereskedelmi megállapodása, az európai normákat sikerül terjeszteni a világban. Juncker büszkén beszélt arról, hogy az amerikai importvámok miatti felbolydulás idején a világ legnagyobb egységes piacának képviselőjeként tárgyalhatott Pekingben, Tokióban és Washingtonban is, így sikerült konkrét eredményeket elérni:

 

„Egyesek meglepetésként írták le, hogy Európa egy hangon szólalt fel, de nincs semmi meglepetés: Európa képes arra, hogy biztosítsa érdekeit, feltéve, ha akarja is ezt.”

 

A nyári aszály nem csak a mezőgazdaságban dolgozókat emlékeztette a kilmaváltozás veszélyeire, mutatott rá Juncker. Úgy véli, hogy „megpróbálhatunk félrenézni és nem látni a kihívásokat, de a jövőbe kell tekintenünk, és szembenézni az állandóan változó kihívásokkal”.

 

Világ

 

A változó geopolitikai kihívások kapcsán megjegyezte, hogy

 

Európa exportálhatja stabilitását, ahogy ezt megtettük a bővítési folyamatok során is.

 

A sok kritika ellenére Juncker erre még mindig sikerként tekint, hiszen kibékítették az európai földrajzot és az európai történelmet. A nyugat-balkáni országok csatlakozása kapcsán vannak még teendőink, ha ezt elhalasztjuk, mások fogják a közvetlen szomszédság helyzetét alakítani – figyelmeztetett.

 

Európa tágabb környezetét tekintve kiemelte a szíriai helyzetet, amely újabb humanitárius katasztrófával fenyeget. A konfliktus egyébként jól illusztrálja, hogy egyre inkább megkérdőjeleződik az évtizedek óta életben lévő világrend. A tegnapi szövetségek lehet, hogy nem azonosak a holnapi szövetségekkel – fogalmazott a luxemburgi politikus

 

Úgy látja, hogy egy olyan egységes Európára van szükség, ami a békéért dolgozik. Ezt segítik a kerskedelmi megállapodások és a stabil monetáris politika. A saját bevallása szerint meggyőződésesen multilaterlista Junckernek nem tetszik a tiszteletlenség, ami a nemzetközi kapcsolatokat jellemzi az utóbbi időben:

 

„Ha Európa tisztában lenne gazdasági és időnként katonai erejével, akkor globális játékossá válhatnánk, már amennyiben akarunk.”

 

A jövő tavaszig hátrelevő időben a Bizottság azon fog dolgozni, hogy az Európai Védelmi Alap teljesen működőképessé váljon. Az EB-elnök igyekzett leszögezni, hogy nem fogják militarizálni az Európai Uniót, de fontos tudatosítani: csak egy egységes EU tudja megvédeni a kontinenst a terrorizmustól, a klímaváltozástól, a digitalizációtól és a 21. század többi kihívásától.

 

Eljött a szuverenitás órája, Európának saját kezébe kell ragadnia a sorsát – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a világ történéseire kihassunk. Igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy Európa szuverinitása ugyan a tagállami szuverenitásból ered, de nem lép annak a helyébe. „Európának a tolerancia kontinensének kell megmaradnia, az is fog maradni” – dobott be egy újabb szlogent a luxemuburgi politikus, majd hozzátette, hogy Európa sosem vállhat olyan erődítménnyé, ami hátat fordít a világnak, a bolygó mindenkié, nem csak egyeseké.

 

Biztonság

 

Juncker úgy véli, hogy 2019-ben a polgárokat nem fogja érdekelni, hogy mire tett javaslatot a Bizottság a Parlamentben, az viszont nagyban fogja őket érdekelni például, hogy a nemzetközi cégek – itt főleg az olyan konszernekre gondol, mint a Google, a Facebook vagy az Amazon – ott fizessenek adót, ahol profitra tesznek szert, a választók pedig elvárják, hogy az idevágó javaslat gyorsan törvénnyé váljék! Ahogy elvárják a műanyag visszaszorítását is meg az óraátállítás megszüntetést, ezzel kapcsolatban azt mondja, minden ország döntse el, hogy a téli, vagy a nyári időszámítás szerint akar-e működni.

 

Ugyanakkor a Bizottságnak még hátra van nyolc hónap a mandátumából, ezalatt sok mindent meg akarnak oldani, például a biztonság területén. Juncker elmondta, hogy még ma benyújtanak egy javaslatot, amely elfogadása után lehetővé válna, hogy terroristák vagy egy külföldi nagyhatalom propagandája egy órán belül eltűnjön az internetről. Egy másik javaslat kibővítené az Európai Ügyészség jogköreit, hogy a határokon átívelően könnyebben üldözhesség a bűnözőket, legyenek azok terroristák, vagy pénzmosásban vétkes bűnözők, illetve hogy könnyebben fel lehessen lépni a választásokba beavatkozni akaró harmadik felekkel szemben.

 

Ezt követően a migrációra terelte a szót. Ugyan a 2015-ben tapasztalható óriási menekültáramlat jócskán alábbhagyott mára, Juncker azt szeretné, ha a tagállamok megtalálnák a felségterület védelme és a szolidaritás közötti megfelelő arányt. „Ki kell alakítaniuk a szolidaritást, amennyiben a schengeni térséget belső határok nélkül akarják használni” – véli, ezért hatalmas visszalépésnek tartaná a belső határok visszaállítását. Felszólította az osztrák elnökséget, hogy találjanak megoldást a menekültekkel való bánásmódra, mert nem lehet ad hoc megoldásokat találni folyton minden egyes Földközi-tengeri hajó kapcsán.

 

„Meg kell nyitni a legálisan érkezők előtt a lehetőségeket, szükség van bevándorlókra, jól képzett migránsokra” – mondta a Fidesz legnagyobb örömére Juncker, hozzátéve, hogy a visszatoloncolások mikéntjét is tisztázni kellene.

 

És ha már az Afrikából érkezőkről beszél, ott folytatja, hogy át kell gondolni az Európa-Afrika viszonyt, ennek nem szabad csak a segélyezésre korlátozódnia. Olyan új szövetséget javasol, amely öt éven belül akár tízmillió új munkahely megteremtését idézné elő azáltal, hogy a magánbefektetéseket odavonzaná. Szabadkereskedelmi egyezményt propagál, valamint 2020-ig a kibővített Erasmus-program által 35 ezer afrikai diákot és oktatót támogatnának.

 

Juncker szerint tovább kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, csak 20 éve létezik, de ragyogó eredményeket mutathat fel, a dollár mögött a világ második legerősebb valutája, 60 ország valutája kötődik az euróhoz, de még többet kell tenni, hogy teljes mértékben betöltse a szerepét.

 

„Nevetséges, hogy az európai cégek európai repülőgépeket dollárban vásárolnak, hogy az energiáért dollárban fizetünk, holott nagyon kevés származik az USA-ból. Ezen változtatni kell!”

 

– harsogta a luxemburgi poliikus.


A brexitről beszélve az addigi franciáról és németről angolra váltott, és elmondta, hogy Nagy-Britanniának meg kell értenie, hogy a kilépéssel nem maradhatnak ugyanazok a jogai, mint egy tagállamnak, és hogy nem fogják tudni ugyanúgy használni a belső piacot
 

Juncker ugyanakkor azon is dolgozik, hogy a külügyekeben az eddiginél jóval gyakrabban lépjen fel egy egyszólamú EU:

 

„Nem normális, hogy az ENSZ emberi jogi bizottságában, Genfben nem tudunk felszólalni, mert egy tagállam ezt megvétózza” – utalt egyet beszéde végén Magyarországra.

 

A magyar és a lengyel kormányokkal ezen felül nem foglalkozott a beszéd, ahogy azzal sem, mit tanácsol az EP-képviselőknek a délutáni hetes cikkelyes szavazásra.

 

Hogyan reagáltak Junckerre a frakcióvezetők?

 


Elsőként Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb frakciójának, a jobboldali Európai Néppárt frakcióvezetője reagált Jean-Claude Juncker majd' egyórás beszédére. „Ön nélkül, Juncker úr, nem tudtuk volna megtartani Európát olyannak, amilyen most” – kezdi Weber, megdicsérve Juncker józan világlátását és Európa iránti elkötelezettségét. A bajor politikus felidézte, mennyire el voltak keseredve a brexitnépszavazás után, és azt találgatták Juncker irodájában, ki lesz a következő – ehhez képest most pont a jóval nagyobb egységért küzd mindenki, mondja. Weber az Európai Néppárt sikereként állítja be a Juncker-vezette Bizottság eredményeit: szerinte az euróválság leküzdése, a a menekültválság leküzdése – a Földközi-tengerről érkező illegális migráció 80 százalékkal csökkent 2015 óta, mondja – mind az európai jobboldal sikere. Weber a tízezer Frontex-munkatárs Juncker által javasolt munkába állításának ötletét csak üdvözölni tudja, ahogy azt is, hogy Románia és Bulgária a schengeni övezet tagjai legyenek. Reméli, a román kormány mindent megtesz azért, hogy megküzdjön az országban tomboló korrupcióval. Weber megcsillogtatja szociális érzékét is, és előveszi az egyik legszebb lózungot, miszerint Európa nem lehet egységes, ha az EU-ban még mindig egyenlőtlenek az életkörülmények. 

 

Udo Bullmann, az S&D-frakció német vezetője is dicsérettel kezdte: „Ön tényleg politikai vezetője az Európai Uniónak, ön tényleg vezeti az Európai Bizottságot!” A politikus emlékeztette arra hívta fel az EP figyelmét, hogy mennyire fontos elérniük az EU keleti népeit is, mert „igenis vannak érdekek Pozsonyon túl”: biztonság, biztos energia, munkavállalói jogok. Szerinte a kelet-európai emberek igenis megérdemlik ezeket, ha pedig megkapják, szót lehet velük érteni migráció témájában is, fejtegette a baloldali politikus.

 

Ryszard Legutko, a Kaczynski-féle lengyel PiS kormánypárt tagja, a brit tory-kat is magába foglaló ECR-frakció prominense arról beszélt, hogy szerinte Európa soha nem volt olyan megosztott, mint most. „Ön egy sármos ember, szívesen hallgatom önt. Mégis, beszéde alatt azt gondoltam, két párhuzamos világban élünk. De vajon melyik az igazi?” – kérdezte a lengyel politikus Junckert.

 

Guy Verhofstadt, a liberális ALDE frakcióvezetője kiemelte Juncker beszédének azon részét, amelyben valódi partnerséget szorgalmazott Afrika és Európa között. Szerinte ez igazi alternatíva lenne Afrikának, mert visszaszorítaná a kínaiak afrikai nyomulását, a kontinens jüanban történő felvásárlását is. Majd délről kelet felé veszi az irányt: „Tele vagyunk olyan autoriter vezetőkkel, mint Kaczynski és Orbán, akik még az európai pártcsaládokat is fogságban tartják, mint ahogy azt Donald Trump teszi a republikánus párttal.” Szerinte ez a fajta európai alt-rightot minden Európa-párti erőnek el kell utasítania.

 

Ska Keller, a Zöldek német társelnöke reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad behunyi a szemünket a szétszakítottságot, rasszizmust, félelmet keltő nacionalisták látványakor. „Igenis vannak olyan kormányok ma Európában, amelyek saját sikertelenségüket, eredményeik hiányát az Európai Unióval magyarázzák, és az uniós intézményekre mutogatnak bűnbakként” – fogalmazott felszólalásában. Keller szerint a legnagyobb kihívás ma a globális klímaváltozás, Európának pedig sürgősen tennie kell ezzel valamit: leszámolni a szénnel, és teljesen átállni megújuló energiára, bevonni az átállásba az agrárágazatot is, hogy ne érje kár őket.

 

FOTÓ: Fred Marvaux / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyar kormány beperli az Európai Parlamentet a Sargentini-jelentés miatt, a románok meg a Bizottságra rágtak be egy olyan jelentés miatt, amire maga Románia hatalmazta fel a Bizottságot.

Mire megy majd Manfred Weber és Frans Timmermans ellen az euroszkeptikus cseh?

Valóban teremt pár új munkahelyet a kilépés, hiszen évente többmillió vámmegállapodást
kell majd összehozni.

Már eddig is részt vettek a hajléktalanok ilyen programban, de most a kormány bővítené ezt.

Bár mindenkivel szívesen beszélget a Momentum, de biztos, hogy önálló listán indulnak az EP-választáson.

A hét kérdése

Gruevszki egy hatszázezer eurós Mercedes miatt volt kénytelen egy kétéves börtönbüntetés elől Magyarországra menekülni. Mit kérjünk a menedékjogért cserébe? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Pethő Tibor könyvet írt a tavasszal bezárt újság történetéről. Bemutató: november 14.

A 2006-os Eurovízió-győztes banda november 14-én érkezik a Barba Negra színpadára.

Ősze Gergely bemutatkozó albuma is hallható lesz november 15-én. Dzsessz!

Nyolc új filmmel és egy Arany Medvével érkezik november 15. és 19. között a Román Filmhét!

Kóstold végig a juniboros borászok friss, 2018-as borait november 21-én!

Ezt is szerettétek

Megkérdeztük Orbán szimpatizánsait, melyik a rosszabb. Videó!

Csapataink harcban állnak, ötödik rész. Az utolsó forgatókönyvben mi támadunk.

Mit gondolnak a CEU mellett tüntetők Sorosról? És mit szólnak a korábbi, font elleni spekulációjához? Videó!

A Bata cipőtől kezdve a Beneš-dekrétumokon át Karel Gottig és a Kofoláig. Csehszlovákia idén ünnepelhetné a századik születésnapját.

Twitter megosztás Google+ megosztás