+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Kulcsár Árpád
2019. július 2. kedd, 19:50
A vasárnapi esti maratoni ülés után kedden újra összeült az Európai Tanács, ezúttal sikerült dűlőre jutni: Manfred Weber beismerte vereségét, Orbánt és Macront vádolja azzal, hogy megölték a Spitzenkandidat-folyamatot.

Döntött az Európai Tanács kedd estére, Ursula von den Leyen német védelmi minisztert jelölik az Európai Bizottság élére. Az információt Twitteren megerősítette maga Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is, eszerint az ő utódja a jelenlegi belga miniszterelnök Charles Michel lenne. Az Európai Központi Bank élére Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap jelenlegi elnöke a Tanács jelöltje, az EU külügyi főképviselője a spanyol Josep Borell Fontelles lenne az EU-s vezetők elképzelései szerint. Egyelőre azt nem jelentették be, hogy kit akarnának az EP elnökének, holott holnap azt muszáj lesz már megválasztani, de az ő személyéről az EP a tagállami miniszterelnökök nélkül dönthet. 

 

Ebben a felosztásban a Bizottság elnöki pozíciójára 5 éves periódusra néppárti politikus jönne von der Leyen személyében, a Tanács élére két és fél évre Michel személyében az ALDE pártcsalád, a külügyi képviselőnek pedig a szocialisták küldhetnek embert. A Starsbourgban levő munkatársaink úgy tudják,

 

hogy a javaslatcsomagot egyöntetűen fogadták végül el.

 

Az Európai Tanács rendkívüli ülése vasárnap kezdődött, miután a június 20-i csúcson nem sikerült megállapodniuk az országaikat képviselő EU-s állam- és kormányfőknek abban, hogy kiket jelöljenek és javasoljanak a különféle EU-s vezető pozíciókra. A vasárnapi csúcs előtt az oszakai G20-csúcstalálkozón a legerősebb európai országok vezetői egymás között megállapodtak róla, hogy a holland szocialista Frans Timmermanst javasolják az Európai Bizottság élére, de ezt az Európai Néppárt vezetői – Írországtól a V4-eken át Lettországig – nem akarták elfogadni, Orbán Viktor még levelet is írt az ötlet ellen tiltakozva.

 

A keddi csúcs végül a beharangozott 11:00 óra helyett csak 16:30-kor kezdődött el, addig Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke külön-külön egyeztetett az országok vezetőivel. 

 

A vita többrétű volt, egyrészről a Néppárt ugyan megnyerte az EP-választást, de meggyengült annyira, hogy ne tudja erőből keresztülvinni a jelöltjeit, másrészről pedig van egy másik vita arról is, hogy a Bizottságot csak olyan vezethesse-e, aki valamelyik európai pártszövetség csúcsjelöltje volt-e, vagy behozhatnak más jelölteket is. Angela Merkel német kancellár az előbbi, Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktpor az utóbbi állásponton volt.

 

Donald Tusk vasárnap éjjel fel is függesztette az EU-csúcsot, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel, de a kiszivárgott hírek szerint különösebb előrelépés akkor nem történt, és az is felvetődött, hogy akár hetekkel elhalasztják a befutó megszavazását. A közös egyezkedést csak hétfő reggel folytatták, eredménytelenül, miután Tusk kedd 11-ig elnapolta a csúcsot, amit végül csak órákkal később kezdtek el, mivel Tusk ismét egyenként beszélgetett a vezetőkkel.

 

A német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen nevét a hírek szerint a francia elnök dobta be cserébe azért, hogy az Európai Központi Bankot egy franciára bízhassák; de az ötletet hamar támogatni kezdte Olaszország és a visegrádi országok is.

 

De mi lesz most Manfred Weberrel?
 

Manfred Weber közben elismerte a vereséget, és elmondta, visszalép az Európai Bizottság elnökének tisztségétől – írja a Politico. „Folytatni fogom a harcot a demokratikus Európáért, megtiszteltetés volt ezt a küzdelmet folytatni az néppártért és Európáért” – mondta Weber.

 

Ugyanakkor elmondta, hogy a néppárti frakciónak továbbra is ő marad az elnöke. Az EPP elnöke, Joseph Daul megköszönte a német politikusnak a remek munkát. 

 

Miután elismerte a vereséget, Weber megnevezte a felelősöket is Orbán Viktor és Emannuel Macron személyében. Azt mondta:

 

„Orbán és Macron megölték a Spitzendkandidat-folyamatot”

 

Persze egyáltalán nem biztos, hogy ők kerülnek végül tisztségre

 

A Tanács által jelölt személyekről ugyanis szavaznia kell még az EP-nek is, és többséget kell szerezniük itt is. Viszont a szocialisták és a zöldek közül többen is jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják a német védelmi miniszter személyét, így korántsem biztos, hogy átmegy majd a javaslat.

 

Amennyiben nem megy át, úgy a Tanácsnak egy hónapon belül új csomaggal kell előjönnie, és a folyamat elölről kezdődik.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás