+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2018. június 5. kedd, 17:25
A civiltörvény és a lex CEU ügyét is felfüggesztik. Az érvelés briliáns: meg akarják várni, hogy ítél az Európai Bíróság, ami tök más mércék szerint fog dönteni.

Hosszú hónapok óta ül az Alkotmánybíróság a lex CEU-n és a civiltörvényen. Ha valaki elfelejtette volna: az előbbi nemzetközi megállapodást ír elő ahhoz, hogy az aktuális főellenség Soros György egyeteme, a CEU továbbra is működhessen Magyarországon, az utóbbi pedig – szintén a Soros elleni harc jegyében – a külföldről támogatott civil szervezetek listázását írja elő.

 

A törvények tavaly tavaszi és nyári elfogadása után az ellenzéki képviselők normakontrollt kezdeményeztek az AB előtt, és érintettektől is érkeztek alkotmányjogi panaszok. Aztán egy csomó ideig nem történt semmi. Azon valószínűleg senki sem lepődött meg, hogy a tavaszi választásig nem döntötte el az ügyeket az AB, csak csendben ült rajtuk.

 

Milyen alkotmányos párbeszéd? Mindegy, időhúzásra jó lesz!

 

Végül most eljött a nagy nap: az AB valamiért úgy érezte, hogy nem lapíthat tovább, és meg kell magyaráznia, miért nincs, és miért nem is lesz még egy darabig döntés a két törvényről.

 

Hát az EU miatt!

 

Nem vicc. Az „európai alkotmányos párbeszéd” nagyon divatos kifejezés mostanában az EU-joggal foglalkozó jogászok körében, és végre az Alkotmánybíróság is megérezte a divat szelét. Persze csak óvatosan követi, és olyat egyelőre el se lehetne komolyan képzelni, hogy egy valóban az EU-ra tartozó ügyet netán annak rendje és módja szerint előzetes döntéshozatalra bocsásson az Európai Bíróság elé, de legalább valahogyan hivatkozik erre a divatos terminusra – ha mást nem, azért, hogy a saját semmittevését megmagyarázza.

 

Kedden ugyanis közzétett egy közleményt az AB, amiben közlik, hogy felfüggesztik a lex CEU és a civiltörvény alkotmányossági vizsgálatát. Konkrétan ez szerepel az egyik indokolásban (mivel több törvényt érint több eljárás, összesen három végzés született, amiket itt, itt és itt lehet elolvasni): „Eljárása során az Alkotmánybíróság észlelte azt, hogy az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2017. december 7- én az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján az Európai Unió Bíróságához fordult” az ügyben.

 

2018. június 5-én sikerült tehát észlelni, hogy 2017. decemberében kötelezettségszegési eljárás indult. Le a kalappal!

 

Vannak azonban furcsább dolgok is ebben az érvelésben, mint az AB páratlan reakcióideje. Mégpedig az, amit az egész testületben csak néhány alkotmánybírónak sikerült észrevennie. Schanda Balázsnak és Hörcherné Marosi Ildikó egy párhuzamos indokolásban szerényen megjegyezte a lényeget: hogy az Európai Bíróság más jog alapján fogja az ügyet eldönteni, mint ami alapján a magyar Alkotmánybíróságnak el kéne.

 

Nevezetesen az előbbi az EU-jogot, utóbbi a magyar alkotmányjogot alkalmazza, ami miatt pedig ez végképp nem mindegy, az az, hogy a konkrét esetben simán lehet – sőt, a lex CEU esetében valószínű – hogy eltérő eredményre vezet az egyik és a másik.

 

Stumpf István karakán különvéleményben tovább ment, és kerek-perec leszögezte: az Európai Bíróság és az AB előtt zajló ügyeknek mindössze annyi közös pontjuk van, hogy ugyanazok a törvények képezik az eljárások tárgyát.

 

Az AB viszont semmiképp nem spórolhatja meg az alkotmányossági felülvizsgálatot, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy mit mond az Európai Bíróság

 

– így pedig a döntésére várni is felesleges.

 

Stumpfnak teljesen igaza van. Mondom is, hogy miért.

 

Ami nem ütközik EU-jogba, attól még lehet alkotmányellenes

 

Bármennyire is nyilvánvalóan diszkriminatív, személyre szabott, és több okból is alkotmányellenes ugyanis egy törvény, attól még könnyen elképzelhető, hogy az EU abba nem szólhat bele.

 

A lex CEU-val például pontosan ez a helyzet. Az EU-nak ugyanis – leegyszerűsítve – akkor van dolga a magyar jogszabályokkal, ha azok valamilyen uniós normát, jellemzően irányelvet ültetnek át, vagy ennek hiányában is, ha tagállamok közötti, határon átívelő ügyet érintenek. Amihez az Európai Bíróságnak nincs köze, azok a tisztán belső jogi szabályok, meg az olyanok, amik a tagállam EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokkal való kapcsolatára vonatkoznak.

 

Mivel a CEU egy amerikai egyetem, így nehéz belátni, hogy az EU mégis mi alapján indított kötelezettségszegési eljárást. Annak idején a Bizottság erre a kérdésre azt válaszolta nekünk, hogy bár az USA valóban nem EU-tagállam, de a WTO alapján Magyarország ugyanúgy nem diszkriminálhatja az amerikai egyetemet, így tulajdonképpen a WTO GATS-egyezményét akarják Magyarországgal betartatni. A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló sajtóközleményben pedig olyan természetességgel hivatkoznak a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságára a CEU vonatkozásában, mintha Amerika időközben belépett volna az EU-ba. Az EU-s hatáskörök ilyen kiterjesztő értelmezése finoman szólva is furcsa.

 

Még akkor is, ha a lex CEU nyilván vérlázító, és alkotmányellenes. Mégpedig a magyar alkotmány alapján az, amit jelen esetben az ügyre alkalmazni kell. Vagyis kellene. Például azért, mert általánosnak álcázott törvényben egyetlen jogalanyt pécéz ki, kormányok kénye-kedvétől teszi függővé egy egyetem működését, aránytalanul korlátozva ezzel az oktatás és tudományos kutatás szabadságát.

 

Nem kell ehhez EU-jog, ez elsősorban és leginkább ugyanis a magyar alkotmány alapján nincs rendben.

 

Mindezeket azonban nem kell majd az Alkotmánybíróságnak észrevennie, ha az Európai Bíróság azt mondja, hogy a lex CEU-ba az EU-jog alapján nem lehet belekötni.

 

Persze egyáltalán nem biztos, hogy ezt mondja, hiszen ha nagyon akarja, találhat nagy nehezen valami tagállamok közötti nemzetközi szálat, például, hogy a CEU-n tanuló német, holland és egyéb EU-s polgár diákokat, akik épp „szolgáltatást vesznek igénybe” hátrányosan érinti, vagy ilyesmi.

 

Mindenesetre, ha Luxembourgban nem védi meg az EU az amerikai egyetemet – mint ahogy nem kell megvédenie – akkor az AB széttárhatja a kezét, mondván: rajta van a törvényen a kóserpecsét. Közben pedig mélyen hallgathat arról, hogy a saját feladata lett volna a magyar Alaptörvény alapján megakadályozni ezt a skandalumot.

 

A civiltörvénnyel azért más a helyzet, mivel ha a „külföldről támogatott szervezetek” támogatása uniós tagállamból érkezik, akkor már megvan a szükséges tagállamokon átívelő nemzetközi szál. Más kérdés, hogy ennek az elkaszálása sem feltétlenül borítékolható, hiszen bár plusz adatszolgáltatást ír elő ezen szervezeteknek a törvény, de érdemben a működésüket nem hátráltatja. Mondjuk az adminisztratív kekeckedés, ha diszkriminatív, akár elég is lehet arra, hogy Luxembourgban kimondják a jogellenességet.

 

Hivatkozzunk csak az EU-s alapjogokra, az jól hangzik, és addig sem kell az alkotmányt érvényesíteni!

 

Felmerülhet a kérdés, hogy az AB mégis hogyan vette most észre az EU-jog relevanciáját olyan ügyekben, ahol valójában az EU-jog nem, vagy csak nagyon áttételesen érintett? Főleg úgy, hogy olyankor, amikor az EU-jog egyértelműen érintett lett volna, az AB-ban fel sem merült, hogy megkérdezze az EU luxembourgi bíróságát – ez akkor volt, amikor Orbán Viktor örömében a kalapját dobálta az AB nemzeti identitásról szóló határozata miatt, amit az érvénytelen kvótanépszavazás után sikerült gyorsan összecsapni.

 

Ha a kvótanépszavazás után nem volt érzékeny az Alkotmánybíróság az EU-jogi összefüggésekre, hogyhogy most hirtelen az lett?

 

Úgy, hogy egy másik trendi vonatra is sikerült felülnie az AB-nek, és elkezdte az emberi jogokat meg EU Alapjogi Chartáját emlegetni. A logika egész pontosan a következő: a Velencei Bizottság is reklamált már a szóban forgó törvények miatt, és „a Velencei Bizottság által felhívott alapjogokat az Európai Unió Chartája is rögzíti, és részleges átfedésben, illetve érintkezésben állnak, illetve állhatnak az Alkotmánybíróságra benyújtott indítványban megjelölt alapjogokkal”.

 

A Velencei Bizottság egyébként az egyesülési szabadságra, a véleménynyilvánítás szabadságára, az oktatás és a kutatás szabadságára hivatkozik.

 

Valóban, ezek mind benne vannak többek közt az EU Alapjogi Chartájában. És kapaszkodjanak meg: a magyar Alaptörvényben is!

 

Maga a Velencei Bizottság is hivatkozik a magyar alkotmányra az AB által is idézett véleményeiben.

 

A különbség az, hogy az EU Chartáját az EU-s jogszabályok végrehajtásakor kell alkalmazni, a magyar alkotmányt meg a belső jogszabályoknál: vagyis a lex CEU és a civiltörvény esetében.

 

Erre,

 

a magyar alkotmány alkalmazására nem hajlandó most az Alkotmánybíróság, az Alaptörvény védelmének állítólagos legfőbb letéteményese. Inkább megvárja, hogy az Európai Bíróság döntsön

 

 – más jogszabályok alapján, más érveket mérlegelve. Így az AB az egyébként nem is alkalmazandó EU Chartára mutogatva látszólag puszta EU-barátságtól vezérelve jó időre elhalasztja a magyar alkotmány és az abban foglalt alapjogok érvényesítését.

 

Jobb esetben. Rosszabb esetben meg egyenesen lemond arról.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás