Friss előrejelzés: az LMP elbúcsúzhat az EP-től, a Momentum viszont bejuthat

A legfrissebb mandátumbecslések szerint a hagyományos európai pártcsaládok erősödőben vannak, de még mindig bukni látszik a közös jobbközép-balközép abszolút többség.

Könnyen lehet, hogy az LMP egyetlen képviselőt sem delegálhat a május végi európai parlamenti választásokat követően felálló új testületbe, legalábbis ez áll az Európai Parlament közvélemény-kutatásokkal foglalkozó egysége és a Kantar Public együttműködésében megvalósuló, ma nyilvánosságra hozott, összeurópai mandátumbecslésének hazánkra vonatkozó fejezete alapján.

Az Európai Parlament a tagállamok közvélemény-kutatóinak méréseit veszik alapul a mandátumbecsléshez, de mindig más kutatókat. A legfrissebbet Magyarországra vonatkozóan a Publicus mérései alapján készítették.

Az előrejelzés szerint

Az európai trendeket tekintve a múlt hónaphoz képest változás érzékelhető, ugyanis a hagyományosan két legnagyobb európai pártcsalád, a Fideszt a felfüggesztés ellenére is a soraiban tudó jobbközép Európai Néppárt (EPP), és az MSZP-nek és a DK-nak is otthont adó balközép S&D egyaránt megerősödött. A februári előrejelzéshez képest most mindkét párt fejenként hét plusz mandátummal számolhatnak, azaz összesen 330 képviselőjük (188 EPP, 142 S&D) lehet a frakcióiknak a britek várható kilépése miatt 751-ről 705 fősre csökkenő Európai Parlamentben.

A Momentum révén magyarországi mandátumra is esélyes liberális ALDE 72, míg a nyugat-európai szélsőjobboldali pártokat, így a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülést, a Matteo Salvini vezette olasz Legát, az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) sorai közt tudó Nemzet és Szabadság Európája (ENF) előzetesen 61 mandátummal számolhat.

A britek távolmaradásával a toryknak is otthont adó Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) meggyengülnek, de így is 53 képviselőjük lehet az új parlamentben. Őket a Zöldek/EFA és a baloldali GUE/NGL követik. Előbbi 51, míg utóbbi 49 mandátumra számíthat. A most létező frakciók közül a legkevesebb képviselőt, szám szerint harmincat a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) delegálhatja az EP-be, de ebből 18 ahhoz az Öt Csillag Mozgalomhoz tartozik, akik saját frakciót akarnak alakítani a következő parlamentben.

A mandátumbecslés szerint a jelenlegi 22-vel szemben a jövőben 52 olyan képviselő is bejuthat majd az újonnan felálló Európai Parlamentbe, aki vagy független, vagy az őt delegáló párt korábban semelyik nagy frakciónak sem volt a tagja: ide tartozik a Jobbik, de ide sorolják a francia elnök pártját, a La République En Marche!-ot is, ők önmagukban 22 képviselőt szállíthatnak majd. Az ő esetleges meggyőzésük, illetve Macron tervezett frakciója nagyban befolyásolhatja majd az erőviszonyokat az európai törvényhozásban.

Kérdés az is, hogy össze fognak-e fogni, és ha igen, milyen mértékben a három kisebb-nagyobb mértékben EU-kritikus frakciók pártjai, ahogy azt az osztrák FPÖ EP-képviselője bejelentette; ahogy az is kérdés, hogy hova fog ülni Orbán Viktor egy ilyen helyzetben, aki a néppárti felfüggesztés után nyitva hagyta ezt a kérdést.

FRISSÍTÉS (17:30): A politikarajongók hamar észrevették, hogy az EP-mandátumbecslés magyar része egy az egyben a Publicus csütörtökön közzétett kutatását tükrözi. Utánanéztünk, és kiderült: egyes tagállamoknál csak egyetlen intézetet vesznek figyelembe az összesítéshez, míg máshol többet is, ránézésre teljesen véletlenszerű módon. Hogyan lehet így mandátumokat becsülni, és mennyire megbízható ez? Utánajártunk.