+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. március 29. péntek, 13:25
A legfrissebb mandátumbecslések szerint a hagyományos európai pártcsaládok erősödőben vannak, de még mindig bukni látszik a közös jobbközép-balközép abszolút többség.

Könnyen lehet, hogy az LMP egyetlen képviselőt sem delegálhat a május végi európai parlamenti választásokat követően felálló új testületbe, legalábbis ez áll az Európai Parlament közvélemény-kutatásokkal foglalkozó egysége és a Kantar Public együttműködésében megvalósuló, ma nyilvánosságra hozott, összeurópai mandátumbecslésének hazánkra vonatkozó fejezete alapján.

 

Az Európai Parlament a tagállamok közvélemény-kutatóinak méréseit veszik alapul a mandátumbecsléshez, de mindig más kutatókat. A legfrissebbet Magyarországra vonatkozóan a Publicus mérései alapján készítették.

 

Az előrejelzés szerint

 

Magyarországról a Fidesz 13, a Jobbik és az MSZP-PM 3-3, míg a DK és a Momentum 1-1 EP-képviselői mandátumot szerezhet meg.

 

Az európai trendeket tekintve a múlt hónaphoz képest változás érzékelhető, ugyanis a hagyományosan két legnagyobb európai pártcsalád, a Fideszt a felfüggesztés ellenére is a soraiban tudó jobbközép Európai Néppárt (EPP), és az MSZP-nek és a DK-nak is otthont adó balközép S&D egyaránt megerősödött. A februári előrejelzéshez képest most mindkét párt fejenként hét plusz mandátummal számolhatnak, azaz összesen 330 képviselőjük (188 EPP, 142 S&D) lehet a frakcióiknak a britek várható kilépése miatt 751-ről 705 fősre csökkenő Európai Parlamentben.

 

Az évtizedeken át őrzött abszolút többségüknek tehát még így is búcsút mondhatnak.

 

A Momentum révén magyarországi mandátumra is esélyes liberális ALDE 72, míg a nyugat-európai szélsőjobboldali pártokat, így a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülést, a Matteo Salvini vezette olasz Legát, az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) sorai közt tudó Nemzet és Szabadság Európája (ENF) előzetesen 61 mandátummal számolhat.

 

A MANDÁTUMOK VÁRHATÓ MEGOSZLÁSA AZ ÚJONNAN FELÁLLÓ EP-BEN

 

A britek távolmaradásával a toryknak is otthont adó Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) meggyengülnek, de így is 53 képviselőjük lehet az új parlamentben. Őket a Zöldek/EFA és a baloldali GUE/NGL követik. Előbbi 51, míg utóbbi 49 mandátumra számíthat. A most létező frakciók közül a legkevesebb képviselőt, szám szerint harmincat a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) delegálhatja az EP-be, de ebből 18 ahhoz az Öt Csillag Mozgalomhoz tartozik, akik saját frakciót akarnak alakítani a következő parlamentben.

 

A mandátumbecslés szerint a jelenlegi 22-vel szemben a jövőben 52 olyan képviselő is bejuthat majd az újonnan felálló Európai Parlamentbe, aki vagy független, vagy az őt delegáló párt korábban semelyik nagy frakciónak sem volt a tagja: ide tartozik a Jobbik, de ide sorolják a francia elnök pártját, a La République En Marche!-ot is, ők önmagukban 22 képviselőt szállíthatnak majd. Az ő esetleges meggyőzésük, illetve Macron tervezett frakciója nagyban befolyásolhatja majd az erőviszonyokat az európai törvényhozásban.

 

Kérdés az is, hogy össze fognak-e fogni, és ha igen, milyen mértékben a három kisebb-nagyobb mértékben EU-kritikus frakciók pártjai, ahogy azt az osztrák FPÖ EP-képviselője bejelentette; ahogy az is kérdés, hogy hova fog ülni Orbán Viktor egy ilyen helyzetben, aki a néppárti felfüggesztés után nyitva hagyta ezt a kérdést.

 

FRISSÍTÉS (17:30): A politikarajongók hamar észrevették, hogy az EP-mandátumbecslés magyar része egy az egyben a Publicus csütörtökön közzétett kutatását tükrözi. Utánanéztünk, és kiderült: egyes tagállamoknál csak egyetlen intézetet vesznek figyelembe az összesítéshez, míg máshol többet is, ránézésre teljesen véletlenszerű módon. Hogyan lehet így mandátumokat becsülni, és mennyire megbízható ez? Utánajártunk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás