Sikerülhet-e a Harvardon tanult fenegyerekeknek rendet tenni Bulgáriában?

Év végére talán stabil kormányt tudnak alapítani az idei harmadik választáson győztes pártok Bulgáriában, ahol az új koalíció egyik legfontosabb teendője a korábbi politikai garnitúra korrupciós ügyeit fedező legfőbb ügyész eltávolítása lesz. De sikerülhet-e Bulgáriának maga mögött hagynia a permanens belpolitikai válságot?

November 14-én tartottak Bulgáriában az idei harmadik parlamenti választást, ahol meglepetésre a két Harvardon tanult, az átmeneti kormányban miniszteri posztot vállaló Kiril Petkov és Aszen Vaszilev pártja, a Folytatjuk a Változást! (PP) szerezte a legtöbb szavazatot.

A mostani választás eredménye jól mutatja, hogy

a bolgárok már a politikai kiábrándultságból építkező portesztpártokból is kiábrándultak, és egyre kevésbé bíznak bármiben, ami a politikával összefügg.

Petkov és Vaszilev pártja azért tudott az előzetes felmérésekhez képest nyerni, mert bár tagjai voltak az előző ügyvivő kormányoknak, el tudták hitetni a szavazókkal, hogy nem a politikai elit része.

Bulgária a permanens politikai válság országa lett

Az átlag bolgár számára lassan végtelennek tűnő történet több mint egy éve kezdődött, amikor százezrek gyűltek össze Szófiában és a nagyvárosokban, hogy követeljék az általuk korruptnak minősített Bojko Boriszov jobboldali miniszterelnök által vezetett kormány lemondását és a gyenge gazdasági-szociális állapotok reformját.

Bulgária a legszegényebb állam az EU-ban, és a 90-es években létrejött pártok kormányai (a jobboldali GERB, a szocialista Bolgár Szocialista Párt, illetve a török és roma kisebbség képviseletét a zászlajára tűző Mozgalom a Jogokért és Szabadságért nevű párt, a DPSZ) sorozatosan elbukták a reformokat, sérült a jogállamiság, elmaradtak a befektetők.

A gyakran igazságtalanul támadott Boriszov, a GERB vezetője hazai és nemzetközi nyomásnak engedve 2021 áprilisában végül lemondott,

– karrierje során már másodjára – és helyére ideiglenes ügyvivő kormányt neveztek ki az új választásokig, de az új kormánykoalíció létrehozása a többszöri választások ellenére is lehetetlen feladatnak bizonyult, mert a régi pártok nem akartak egymással szövetséget, az új pártok pedig nem akartak a régiekkel együttműködni.

A tüntetések több protesztpártot is pályára bocsátottak, azonban ezek a pártok (Van egy ilyen Nép, Demokratikus Bulgária) nem tudtak kormányt alakítani, ami miatt az emberek csalódtak bennük, és új vezetőket kerestek – és a jelek szerint most már találtak is Kiril Petkov és Aszen Vaszilev személyében.

A végeredmény alapján a 240 fős parlamentben a következő arányban oszlanak meg a mandátumok a pártok között:

• A korrupcióellenes, atlantista Folytatjuk a Változást! (PP) – 67 mandátum
• A 2009 és 2021 között kormányzó jobboldali GERB – 59 mandátum
• A török és roma kisebbség képviseletét ellátó Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ): 34 mandátum
• A korábbi állampárt, a Bolgár Szocialista Párt (BSP) – 26 mandátum
• A populista-centrista, rockénekes és műsorvezető Szlavi Trifonov pártja, a Van egy ilyen Nép (ITN) – 25 mandátum
• Az urbánus-jobbközép protesztpárt, a Demokratikus Bulgária (DB) – 16 mandátum
• A szélsőjobboldali, Nagy-Bulgáriában hívő irredenta Újjászületés – 13 mandátum

A parlamentbe jutott pártokról korábban ebben a cikkünkben írtunk.

Hosszú koalíciós tárgyalások várhatóak

Jelenleg egy PP-BSP-ITN-DB kormánykoalíció létrejöttének van a legnagyobb esélye, és egy ilyen formációnak 134 képviselővel szilárd többsége is lenne a törvényhozásban.

Ugyanakkor kérdéses, hogy egy ilyen színes koalíció vezetőjeként Petkov és Vaszilev meg tudná-e őrizni azt a dinamizmust, amit miniszterként mutattak,

amikor mindenki számára közérthetően beazonosították a  korábbi kormányok különböző kétes intézkedéseit, sok ötletet kínáltak a gazdaságélénkítés és a járványkezelés terén.

Korábban már megmutatták, hogy nemcsak beszélni, hanem cselekedni is tudnak. Az is fontos lehet, hogy a bolgárok inkább a két fiatal derűs, magabiztos megjelenésével tudtak azonosulni és nem a régi pártok mord ábrázatú, gondterhelt vezetőivel.

Petkovot és Vaszilevet a nyugati kötődésű média helyezte az érdeklődés középpontjába, kampányuk emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök üzeneteire: nem az a fontos hogy ki baloldali, vagy jobboldali, hanem hogy az ország elinduljon a fejlődés útján.

A választás előtti közvélemény-kutatások egyébként nem mutatták a PP győzelmét. Sikerük egyik oka, hogy a konzervatív vidéki szavazók jelentős mértékben elmaradtak az urnáktól, de a választási részvétel összességében is nagyon alacsony volt: a rendszerváltás óta most szavaztak a legkevesebben, a választásra jogosultak mindössze 38,9 százaléka ment az urnákhoz.

A másik ok a többi párt gyengesége volt: az ügyvivő kormány idején zavaros és passzív Szlavi Trifonov populista pártjától is sokan pártoltak át a PP-hez. Szembetűnő a jobboldali pártok gyenge szereplése, aminek oka az lehet, hogy kampányuk még mindig a kommunista-posztkommunista elit ellen mozgósított, míg a társadalom nagy része ezt már idejemúlt témának tekinti.

A szocialista BSP halvány eredménytelensége a pártot jellemző ideológiai zűrzavar lehet: hol progresszivista, hol nacionalista üzenetei vannak, egyes képviselői pedig homofób kijelentéseket tettek, amitől a párt nincs még elfogadva megtisztultnak a nyugati testvérpártok által – így például elmaradt Olaf Scholz német szociáldemokrata vezető támogató nyilatkozata.

Hiába a fény az alagút végén, nagyon sok a megoldandó probléma

A leendő bolgár kormánynak egyébként egy sor olyan problémával kell szembenéznie:

magas az infláció, korrupcióellenes törvénykezésre lenne szükség, orvosolni kellene a járványt nehezen kezelő egészségügyi rendszer bajait és a politikai feszültséget Észak-Macedóniával.

A tél közeledtével azonban első lépésként a magas energiaárak kompenzálása várható a lakosság részére a leendő kormánykoalíciós partnerek közözött, viszont ezután jönnek a nehezebb ügyek. Magyarországhoz hasonlóan még Bulgária sem tudott megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós koronavírus-mentőcsomagról (RRF) – igaz, Bulgáriában azért, mert azt nem akarták az ideiglenes ügyvivő kormányra bízni, azonban mivel nem sikerült a második választás után a harmadik próbálkozásra sem kormányt alakítani, végül rábízták az ügyvivő kormányra, akik csak októberben nyújtották be a tervüket  –, Brüsszel ugyanis a bolgár szénbányák bezárását támasztja ennek egyik feltételéül.

Szintén érzékeny téma a „macedón kérdés”, nem csak az EU, de az egyszerű bolgár választó számára is.

Szófia eddig blokkolta Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásait, és arra kérte szomszédját, ismerje el a macedón lakosság bolgár származását.

A vitában a GERB egykori kormányzó partnere, a VMRO nacionalista párt által kikényszerített kérdés a bolgár állampolgárok többsége számára fontossá vált. Széleskörű politikai konszenzus van abban, hogy rá kell kényszeríteni Észak-Macedóniát „néhány történelmi tény elfogadására”. Nem látom, hogy az új kormány hogyan tudná megoldani a problémát, hiszen Nyugat nem fogékony etnikai kérdésekre, túlhaladottnak tekinti őket.

Ugyancsak nehezen kezelhető a korrupció elleni küzdelem. Ez az egyik téma, amellyel a PP megnyerte a választásokat, Petkov – miközben ezzel kapcsolatban mindig elmondja, hogy „nyitott a párbeszédre és a kompromisszumokra” –, azt hangsúlyozza, hogy pártja nem adja fel az igazságszolgáltatás reformját és a korrupció elleni küzdelmet.

Biztosította szavazóit, hogy a legfőbb ügyész leváltása és a korrupcióellenes hivatal megerősítése kritikus kérdés lesz a lehetséges kormányzati partnerekkel folytatott tárgyalásokon, mivel számára a fő probléma Ivan Gesev főügyész. Tavaly a tüntetések alatt ugyanis nemcsak a miniszterelnök, hanem a legfőbb ügyész lemondását is követelték. Ez vált a korrupcióellenes küzdelem kulcsává, pedig itt leginkább reformra lenne szükség, nem csak főügyész váltásra, ezt sürgeti például a Velencei Bizottság is.

Gesev főügyészt különösen a politikai osztállyal való kapcsolatai és a bűnösök állítólagos védelme miatt bírálják.

Idén komoly botrányt okozott, hogy részletek jelentek meg a 2020-as tüntetők ügyészségi követési aktáiról, amelyeket a szófiai hatóságok nyitottak meg.

Bulgáriában a főügyésznek a többi EU-s tagállamhoz képest igen kiterjedt illetékessége és hatalma van, ezt pedig csak kétharmados többséggel változtathatja meg a törvényhozás. Kérdés, hogy az Európai Bizottság az Európai Ügyészség (melynek Magyarországgal ellentétben Bulgária a tagja) hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez, hiszen utóbbi erős felhatalmazást szeretne.

Emellett szintén nagy probléma a koronavírus-járvány, illetve az eddig elhibázott bolgár oltáskampány. Bulgáriát a járvány alatt elözönlötte a dezinformáció, amik nemcsak az interneten, hanem gyakran a tévékben is megjelentek.

A bolgár nép erősen patrióta és hagyománytisztelő, az ottani kábelcsatornákon 4-5 népzene csatorna és számos hazafias talkshowműsor működik, az otthonokban ki vannak függesztve a XIX. századi szabadságharcos hősök és az ortodox szentek képei.

Ezzel a mentalitással élnek vissza gátlástalanul a véleményformálók, gyakran orosz portálokról véve át álhíreket és szóbeszédeket a járvánnyal kapcsolatosan.

Ilyen volt például az az őrültség, hogy „reptilián földönkívüliek” bebújtak Bill Gates amerikai milliárdos testébe, aki a járvány elleni vakcinákba chipeket rejt el, amivel a „gondolatainkat fogja ellenőrizni”. Ez pedig meglátszik az oltási hajlandóságon is: az Eurobarométer legutóbbi, májusi kutatása szerint

a bolgárok mindössze 31 százaléka oltatná be magát minél hamarabb,

további 16 százalék valamikor még 2021-ben, miközben az EU-ban itt a legmagasabb az oltások elutasítottsága. A kutatás szerint a bolgárok 23 százaléka egyáltalán nem szeretné beoltatni magát, így nem meglepő, hogy az oltáskampány kapcsán Bulgária kudarcot vallott: jelenleg az EU-ban itt adták be lakosságarányosan a legkevesebb vakcinát, a lakosság mindössze 23,8 százaléka adatta be magának a koronavírus elleni védőoltást, miközben az EU-s átlag már 70 százalék, de a világon is az átlag már 52 százaléknál jár.

Miközben a pártok többször és sikertelenül próbálkoztak kormányalakítással, Bulgária kudarcot vallott az oltási kampányban, ami a világ egyik legmagasabb covidhalálozásával végződött.

A választások során szóba került az oltási kampány, mert a legtöbb jelölt ellenezte a zöld védettségi bizonyítványt, és általában a járványügyi korlátozásokat, de két párt magát is letagadja: a szélsőjobboldali-nacionalista Újjászületés és a Trifonov vezette centrista-populista Van egy ilyen Nép. 

Sikerülhet-e a Harvardon tanult fenegyerekeknek rendet tenni?

De még mielőtt nekiveselkednének ezen problémák megoldásának, latolgassuk vajon milyen esélyei lesznek a két fiatal politikusnak, hogy rávegye a többi pártot a kormánykoalícióra.

Meglátásom szerint

most nagyobb az esély a kormányalakításra, mint korábban, de még így sem túl nagy.

A potenciális koalíciós partnereknek ugyanis egy sor fontos kérdésben más a programjuk: a szocialisták atomerőművet akarnak építeni, a többiek nem; a jobboldaliak nem akarják bezártatni a szénbányákat, a PP mindenképpen megegyezne a helyreállítási alapról, így hajlandó bezáratni a szénbányákat az uniós klímacélok szerint már 2030-ban.

Ezenkívül a populista Trifonov új, többségi választási rendszert is szeretne, míg a többi potenciális koalíciós partner meghagyná a jelenlegi arányos választási rendszert.

Így pedig Petkovéknak nehéz  lesz, ha mindenki ragaszkodik a saját vörös vonalaihoz és nem hajlandó engedni a másik javára.

Azonban mégis nagyobb esélyük van a kompromisszumra és a kormányalakításra, mert a pártok kapcsolatait nem terheli erős konfliktus, bár idén már többször elbuktak koalícióalakítások a belső viták miatt.

Az elnök, Ivan Radev lehet a megoldás

A kormányalakításhoz szükséges kompromisszum eléréséhez fontos szerepet játszhat Ivan Radev eddigi államfő, aki november 14-én megnyerte az elnökválasztások első fordulóját, és minden esélye megvan arra, hogy a november 21-i második fordulóban új mandátumot nyerjen.

Radev az állampolgári tiltakozó mozgalmak szimbólumává vált, és valójában a tiltakozások kiváltója volt,

miután tanácsadóit a főügyész célba vette. Radev tanácsadói a súlyos politikai korrupció ellen tettek javaslatokat a törvényhozásnak – a sajtó szerint az akkori kormányzó GERB-hez közel álló főügyész az orosz titkosszolgálattal való kapcsolatok vádjával adott ki letartóztatási parancsot az elnöki tanácsadók ellen.

Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a nemzetbiztonsági tanácsot vezető államfő megvétózott az amerikai F16 vadászrepülő beszerzést, amelyet a lapok orosz befolyásnak minősítettek. Ennek ellenére USA és az EU mégis az eddigi államfő és az új pártok mellett álltak ki közvetve a mostani kampány alatt. Az EU-tagállamok nagykövetei aggodalmaskodtak a régi pártok korrupciója miatt, az USA pedig körözési parancsot adott ki néhány régi párthoz közeli bolgár oligarcha ellen.

Ennek magyarázta az lehet, hogy a régi bolgár pártok korrupt hálózatait veszélyesebbnek tartják a demokráciára és a nyugati érdekekre nézve, mint ezt az ideiglenes katonai beszerzési kudarcot.

Minden kormányhoz csatlakozni tudó párt támogatja Radevet, így ő lehet a négy párt egységének megőrzésének letéteményese,

elsősorban a szocialisták hatására, mert a függetlenként induló elnököt korábban a párt támogatta.

NYITÓKÉP: Kiril Petkov, a Folytatjuk a Változást! nevű párt egyik vezetője, illetve miniszterelnök-jelöltje. Fotó: Kiril Petkov / Facebook