Idén harmadjára tarthatnak Bulgáriában parlamenti választást

Se a legutóbbi választást megnyerő centrista-populista Trifonov-pártnak, sem a jobbközép GERB-nek nem sikerült kormányt alakítania. Egyre valószínűbb, hogy új választás elé néz Bulgária.

Továbbra sem látni a bolgár politikai válság végét, ugyanis, mint arról korábban beszámoltunk, a választást megnyerő korábbi műsorvezető és énekes, Szaniszlav „Szlavi” Trifonov pártjának, a centrista-populista protesztpárt Van egy Ilyen Népnek egyelőre nem sikerült kormányt alakítania.

Trifonov – látva az első, áprilisi választás utáni kormányalakítási kísérletek bukását – a második, júliusi választás után úgy próbált a még mindig megosztott bolgár parlamenten belül koalíciós partnereket keresni kormányához, hogy

politikusok helyett szakértőkből álló kabinetet állított volna fel, amihez várta a koalíciós partnerek csatlakozását.

Ám Trifonov hiába állt elő egy ismeretlen üzletemberrel, Plamen Nikolovval mint kormányfő-jelölttel, Nikolovot a Trifonov-párt szövetségesei nem fogadták el, így Nikolov még hivatalos bukása előtt benyújtotta lemondását, hogy ezzel egy kisebb alkotmányos válságot okozzon a bolgár politikában.

Miután Trifonovéknak nem sikerült elegendő támogatottságot szerezni az általuk megálmodott kormány mögé, a bolgár elnök, Ruman Radev a legutóbbi választás második helyezettjének, a 2009 és 2021 között hatalomban lévő jobbközép GERB-nek ajánlotta fel a kormányalakítás lehetőségét,

azonban augusztus 20-án a korábban korrupcióval megvádolt, majd annak gyanúja miatt megbukott Bojko Boriszov pártja, a GERB is visszaadta ezt a lehetőséget.

A jobbközép pártnál ezt azzal indokolták: ők előre jelezték, hogy ellenzékben szeretnének politizálni, bár augusztus 11-én még úgy fogalmaztak, hogy készek kormányt alakítani.

Nincs kompromisszum, nincs kormány

A legtöbb mandátummal, szám szerint 65-tel rendelkező Trifonovék Nikolov bukása után bejelentették, hogy ők a jelenlegi parlamentben nem fognak támogatni semmilyen kormányt, nélkülük pedig csak nagyon nehezen jönne össze a 121 fős többség a 240 fős parlamentben.

Ugyanis két másik protesztpárt, a Demokratikus Bulgária (34 mandátum), illetve az Egyenesedj fel, Bulgária! Jövünk! (12 mandátum) sem a GERB, sem a szocialisták kormányát nem támogatná, a GERB mögül a koalíciós potenciál a 2020-as tüntetések miatt megszűnt, a szocialisták pedig csak abban az esetben tudnának kormányt alakítani, ha őket Trifonovéken kívül mindegyik más párt támogatná – még a szocialisták örökriválisa, a GERB néhány képviselőjét is beleértve.

Emiatt nem meglepő, hogy egy bolgár szociológus, Boriana Dimitrova úgy látja:

jelenleg 1 százaléknál is kevesebb az esély, hogy valakinek sikerül a jelenlegi megosztott parlamentben kormányt alakítania.

Dimitrova szerint a protesztpártok kormányalakítási kísérlete megbukott, rajtuk kívül pedig másnak szinte nulla esélye van, hogy kormányt alakíthasson.

Hogy ki nyerhet a következő választáson, az egy közvélemény-kutató céget vezető Dimitrova szerint egyáltalán nem tudni, hiszen a szociológus szerint kiszámíthatatlan a választók akarata egy ilyen gondterhelt, hosszú politikai válság után. Szerinte a lehetséges idei harmadik választáson a szocdem Bolgár Szocialista Párt vélhetően több mandátumot fog szerezni, mint az elmúlt két alkalommal.

Egyre valószínűbb, hogy újabb választás jöhet

Így jelenleg két elbukott kormányalaktási kísérleten van túl a 46. bolgár parlament, így jöhet a harmadik próbálkozás, ami ha szintén kudarcot vall, akkor ismét jöhet a választás. 

Erre egyébként elég nagy az esély, hiszen jelenleg egyik tömb sem hajlandó engedni a másiknak, így vélhetően a következő pártnak sem sikerül kellő támogatást összeszednie a parlamentben. 

Ugyanis a három protesztpárt, akik a tavalyi kormányellenes tüntetések után erősödtek meg, sem a GERB, sem a Bolgár Szocialista Párt kormányát nem támogatnák, és a legtöbb párt is úgy fogalmaz, hogy ugyan szeretnék elkerülni az újabb választást, de olyan kormányt nem akarnak támogatni, ami számukra elfogadhatatlan.

Úgy pedig nem lesz kormány, ha ebből a három tömbből (protesztpártok, szocialisták, GERB) nem enged valamelyik fél a másik javára:

• a három protesztpártnak összesen 112 mandátuma van,
• a GERB-nek 63 mandátuma,
• Bolgár Szocialista Párt 36 mandátuma,
• illetve a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) 29 mandátuma.

Az elnök, Ruman Radev ezért még augusztus 22-én elárulta, hogy pénteken fog felkérni egy újabb pártot a kormányalakításra, de emellett azt is bejelentette, hogy

párbeszédet kezdeményezett a pártokkal, de emellett arra buzdítja a pártokat, hogy ők is tárgyaljanak egy lehetséges kormánykoalícióról,

hiszen jelenleg nagyon sok az olyan probléma Bulgáriában, amiknek megoldására az ügyvivő kormánynak nincs mandátuma. Például az ügyvivő kormány nem nyújthatja be az Európai Bizottságnak az uniós helyreállítási alap igénybevételének bolgár tervét, ami hatalmas segítséget jelentene a koronavírus-válságból való kilábalásban.

De emellett Radev sem zárta ki, hogy jöhet egy újabb, idén már a harmadik parlamenti választás Bulgáriában,

amit valószínűleg egyidőben tartanának az őszi elnökválasztással is, ahol Radev újrázni szeretne. Egyes számítások szerint ha külön tartanák a választásokat, az legalább 60 millió levába kerülne, azaz közel 10,7 milliárd forint pluszköltséggel járna.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk az Azonnalin, a bolgár politika 2020 óta van folyamatos válságban: a Bojko Boriszov vezette kormány ellen még 2020 júniusában kezdődtek el a tüntetések, amiért a miniszterelnököt korrupcióval vádolták meg, és az előrehozott választást hiába nyerte meg a GERB, nem sikerült se nekik, se más pártnak többséget szerezniük a parlamentben.

A második választás után ismét megosztott lett a parlament, és ha nem sikerül egy pártnak sem kormányt alakítania, akkor ismét új választás jöhet, idén már harmadszor.

NYITÓKÉP: A három legnagyobb bolgár párt vezetői: Kornelija Ninova (Bolgár Szocialista Párt), Bojko Boriszov (GERB) és Szaniszlav „Szlavi” Trifonov (Van egy Ilyen Nép) FOTÓK: A politikusok Facebook-oldalai