Miután az összes biztosjelöltet jól kifaggatták a meghallgatások során az EP-képviselők, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az egész Bizottságot megszavazták. De milyen volt a kinevezésről szóló vita, hányszor orbánoztak, és voltak-e jó beszólások? Olvasd vissza a percről percre-tudósításunkat!
+++ FRISSÍTSD GYAKRAN A CIKKET, MERT GYORSAK VAGYUNK! +++
Ezzel el is búcsúzom, de ez nem azt jelenti, hogy ti is búcsúzzatok el tőlünk: hamarosan von der Leyen, később pedig a liberálisok frakcióvezetője tart sajtótájékoztatót Strasbourgban, mi pedig megpróbálunk kérdezni tőlük!
Addig is: sziasztok!
461 igen, 157 nem, 89 tartózkodó szavazat mellett elfogadták az új Európai Bizottságot. Hogyan jutottunk ide? Olvasd el bővebben itt!
David Sassoli EP-elnök épp aláírja a kinevezésről szóló levelet, ezután ezt von der Leyen is megteszi. Kisebb kavarodás a teremben, ahogy az EP- és a bizottsági elnök nem igazán tudja, mit is kell csinálnia. De végül sikerült az aláírás.
Ezért nagyon is üdvözöljük von der Leyent, aki a politikai közepet képviseli, mondja Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője. A biztosokat a tagállamok jelölik, de szükség van a Parlamenttel való együttműködésére is, ezért kell együttműködnünk az egyesült Európa megerősítése ellenében.
Jó látni a VDL-bizottság klímavédelmi ígéreteit, de nem vagyunk meggyőződve róla, hogy a kommunikációs panelek mögött valós döntések is állnak-e majd, mondta Ska Keller, a Zöldek társelnöke. A német politikus szerint persze vannak jó jelöltek, de vannak, akiket nem tartanak alkalmasnak. Mindenesetre épp ezért ahogy Keller fogalmazott, nem fog piroslapot osztani a von der Leyen-bizottságnak, de nem is fog neki biankócsekket adni. Ha pedig kell, együtt fognak működni von der Leyenékkel, mivel a legfontosabb, hogy cselekedjen az új Bizottság, jegyezte meg.
– mondja a brit brexitpárti Claire Fox, akivel már az Azonnali is interjúzott korábban. Szerinte illegitim és antidemokratikus az új Bizottság kinevezése, maga von der Leyen is csak egy utolsó pillanatos háttéralku eredményeképp lett bizottsági elnökjelölt. Ezzel szemben minden, amit az EP tehet az, hogy vagy rábólint a Bizottságra, vagy elutasítja azt.
És mégis, ha megszavazzák, von der Leyen demokratikus felhatalmazás nélkül több millió európai sorsáról dönthet majd, akár tetszik ez nekik, akár nem. Claire Fox annyira belelovallta magát a felszólalásába, hogy az időlimitről viszont elfeledkezett, el is vették tőle a szót.
Egy képviselő a Maliban elhunyt nyolc katonára szeretett volna emlékezni, David Sassoli EP-elnök emlékeztetett rá, hogy ezt tegnap már megtették az EP-ben. Mivel azonban mindenki felállt, Sassoli belement egy második megemlékezésbe is.
Óriási tapsot kapnak, von der Leyen is tapsolt.
+ Jean-Claude Juncker csapatát 2014-ben 423 támogató és 209 ellenző szavazattal fogadták el, 67 tartózkodás mellett.
+ José Manuel Barroso második bizottsága 2010 elején 488 támogató és 137 ellenző szavazattal ment át, 72-en tartózkodtak.
+ José Manuel Barroso első bizottságának 2004-ben 478-an szavaztak bizalmat, 84-en pedig nem. 98-an tartózkodtak.
+ Romano Prodi biztosait 1999-ben 510-en támogatták, 51-en ellenezték és csak 28-an tartózkodtak.
+ Míg Jacques Santer csapata 1994-ben 417 igenlő szavazattal ment át 104 ellenében, 59 tartózkodás mellett.
Az eddigi tapasztalatok alapján tehát VDL csapatát is gond nélkül elfogadják ma, hiszen július óta a német politikus egyik pártcsoportot sem haragította vészesen magára. De majd meglátjuk.
A holland liberális Sophie in 't Veld vetette szemére von der Leyennek, hogy még mindig szerepel az európai életmód az ominózus biztosi pozíció elnevezésében, és ez is azt mutatja, hogy VDL Varsóra és Budapestre kacsintgat. Egy órával ezelőtt maga Manfred Weber vette védelmébe az elnevezést. „Öné a szavazatom, de a lelkesedésem még nem” – tette hozzá.
A magyar származású holland szocialista képviselő szerint megálljt kell parancsolni a Putyinoknak, Erdoganoknak, Bolsonaróknak, Trumpoknak, és az Orbán Viktoroknak is.
A jobbpopulista Osztrák Szabadságpárt EP-képviselője, Harald VIlimsky szerint a jövőben, karcsúbb, ezáltal hatékonyabb Bizottságra van szükség, most túl sok ember van benne, ezért hoznak ennyi hülye szabályozást Brüsszelben, hogy meg tudják indokolni, miért is van szükség a munkájukra, tör a lényegre az FPÖ-s politikus. Migránsozás nem hangzott el, a strachétlanított FPÖ új migránsa az irracionális szabályozás lett.
Épp azt fotóztam, ahogy a néppárti bizottsági elnök von der Leyen megválasztásának vitáján töküres a néppárti frakció, és hogy vajon milyen üzenete is van ennek az új bizottság felállítása előtt. Ekkor Kósa Lajost és Usain Boltot megszégyenítő sebességgel termett mellettem egy teremőr néni, aki tudatta velem, hogy „nófotó, nópikcsör, szilvuplé”. Nem, még a sajtónak sem szabad fotózni a sajtópáholyból, világosított fel a néni.
Én viszont von der Leyentől pont ma tanultam meg, hogy egy igazi európai bátor, én is az vagyok, hát lefotóztam nektek az üres néppárti frakciót. Ezt neked Európai Parlament, ezt neked zsarnokság!
– így adta meg a szót az ülést a David Sassoli EP-elnök helyett vezető politikus Gyöngyösi Mártonnak, gyakorolni kéne még a magyar kiejtést Strasbourgban. Mindenesetre a jobbikos EP-képviselő szerint a Spitzenkandidat-rendszer bukása után boldognak kell lennünk, hogy von der Leyen egy ilyen ambiciózus programot állított össze és emögött sokan fel is tudtak sorakozni.
Két feltételnek ugyanakkor teljesülnie kell szerinte, hogy sikeres legyen a Bizottság:
+ Meg kell erősíteni az Európai Parlament szerepét, ezzel hangot adva az európai polgároknak is.
+ Valamint az EU szociális pillérét is erősíteni kell, tenni kell a jogállamiságért és a klímaváltozás ellen.
Gyöngyösi szerint ilyen üzenetekkel lehet elejét venni a populizmus terjedésének.
Most éppen készül a beszédére. Teljesen egyedül üldögél a hátsó, pártcsoport nélküli képviselőknek kiosztott padsorban, kicsit meg is sajnáltam. Könyörgöm, európai pártcsaládok, vegyétek fel valahova a Jobbikot, hogy Gyöngyösi előrébb ülhessen!
A skót nacionalista Alyn Smith beszél: bár a skót SNP is az új bizottságot meg nem szavazó Zöldek frakciójában ül, Smith kifejtette, az SNP-sek támogatni fogják a VDL-bizottságot. Szerinte Skóciát erőszakkal akarnak eltávolítani az európai családból, de ha ez megtörténik, és Skóciát valóban kirángatják az EU-ból, akkor később visszajönnek – ígérte Smith, aki kiemelte, lehet, ez az utolsó EP-ben tartott beszéde, miután ő is indul a december 12-i brit parlamenti választásokon.
Smith óriási tapost kap a Bizottság széksoraiból, valamint a Néppárttól, a Zöldektől és a szociktól is.
Meg az újságírók is a sajtópáholyból. Aki maradt, az is jobbhíján elkezdett csetelni: nem csoda, hiszen lementek a nagy nevek, most már csak a másodvonalbeli politikusok beszélnek.
Az európai divatműsort viszont ismét Ursula von der Leyen nyeri, akinek lassan a védjegyévé válhat a rózsaszín blézer-fehér ing-kombó. Kitűnő brandépítés, hiszen ha valakit, hát őt nem lehet nem észrevenni a temérdek fekete öltönyös politikus között. Ti kiszúrjátok?
Az olasz Öt Csillag Mozgalom frakciónkívüli EP-képviselője, Tiziana Beghin szerint nem mindenki teljesen meggyőző a biztosi kollégiumban, például összeférhetetlen személyek is vannak a testületben. Mellébeszélés helyett konkrét igen válaszokat várnak a Bizottságtól egy sor akut problémára, például a menedékkérők szétosztására, és határozott megoldásokat olyan problémákra, mint hogy munkavállalók milliói veszítik el a munkájukat egyes szektorokban. Nem fogunk önnek biankó csekket adni – zárta a felszólalását Beghin.
Nem lesz béke és prosperitás, ha nem állnak le a megszorítások politikájával, és ha tovább folytatja az EU a fegyverek exportálását a válságrégiókba, reagál VDL beszédére a német dielinkés Martin Schirdewan, a GUE/NGL-frakció vezetője. A politikus azt ígéri, frakciója napról napra a körmére néznek majd a leendő német bizottsági elnöknek.
A Juncker-bizottság munkájával kapcsolatban negatív ítéletet kell hoznunk, mivel az nagyon lassan működött, hangsúlyozta Raffaele Fitto. az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójából, majd kitért Macron NATO-ról szóló megjegyzésére is, melyben a francia elnök „agyhalottnak” nevezte a szervezetet. Szerinte egy ilyen kritikai megjegyzést a NATO-val kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Emellett a klímaátmenetet is kritizálta: a globális széndioxid-kibocsájtás csupán 9 százalékát adja Európa, ennél jóval többet az Egyesült Államok és Kína.
Emellett ott van még a migrációs kérdés is. A Földközi-tengeren ezrek halnak meg, ez pedig fellépést igényel. Valódi stratégiára, komolyabb határrendészetre van szükség, emellett a kiindulópontokon kéne orvosolni a migrációs problémát, hangoztak a konzi javaslatok.
Ska Keller, a Zöldek német frakcióvezetője sok más mellett „az Orbán által szívélyes üdvözlettel ideküldött” Várhelyi Olivért kritizálja, szerinte ugyanis cinikus, hogy annak a magyar kormánynak a küldöttje fogja felügyelni az EU-s bővítési folyamatokat, amely ellen többek közt 7-es cikkelyes eljárás folyik. Keller közli: bár sok jót nem várnak Von der Leyenéktől, bíznak azért abban, hogy pozitív értelemben lepi őket meg a Bizottság.
Precedens nélküli, hogy az egyik legnagyobb európai IT-vállalat exvezetője lesz a belső piacért és digitális gazdaságért felelős biztos is. A digitális egységes piacot el kellett volna venni Bretontól, a Zöldek szerint veszélyes az ilyen mértékű összeférhetetlenség kockázata a francia jelöltnél.
A magyar biztossal is van probléma: üdvözölje a nevünkben Orbán urat is – szólt oda VDL-nek Ska Keller. Szerinte cinikus, hogy a jogállamiságot megsértő Magyarország által jelölt biztos fogja számonkérni a tagjelölt országokon a jogállamiságot. „Mit mondjunk majd ezeknek az országoknak? Elég hibát követtünk már el a múltban is, ne ismételjük meg őket” – mondta.
Keller emellett kiemelte: bár nem tudják támogatni az új Bizottságot, készek vele együttműködni. Viszont reméljük, hogy pozitívan lep majd meg minket az új Bizottság, zárta beszédét.
A liberális pártcsalád frakcióvezetője, a volt román technokrata miniszterelnök, Dacian Cioloș beszél. A Renew Europe szerint a parlament vizsgálódása csak megerősítette a Bizottságot. Aminek három dolgot, jövőképet, szenvedélyt és ambíciót kell mutatnia. A polgárokat pedig lelkesíteni kell annak érdekében, hogy az EU erős legyen.
A Renew Europe célja Cioloș szerint, hogy 2050-re Európa szén-dioxidmentes kontinens legyen, ehhez viszont méltányos átmenetre és klímabankra van szükség. Ezen felül a román politikus főleg saját pártcsaládjának biztosjelöltjeit méltatja, valamint szerinte az a tét, hogy Európa egyenlő súllyal jelenlen meg öt év múlva, mint Kína vagy az Egyesült Államok. Az Európa jövőjéről szóló konferencia motorja viszont mi szeretnénk lenni, a „túl keveset túl későn”-típusú hozzáállást meg kell szüntetni, fel kell venni a kesztyűt Kínával és Amerikával.
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten: unalmas beszédre unalmas a reakció is. Manfred Webert követően a második legnagyobb EP-frakció, a négy DK-s EP-képviselőt és az MSZP-s Ujhelyi Istvánt is magába foglaló szociáldemokrata S&D részéről Iratxe Gracia-Perez, a frakció vezetője reagál Von der Leyenre, és lényegében mindennel egyetért vele, csak sürgeti. Egyetlen erős mondata volt: mint mondta, az új Bizottság környezetvédelmi politikája olyan kell legyen, mint a görögdinnye: kívül zöld, belül vörös.
Nehezek voltak az elmúlt hetek az EP-ben, nem mindenki volt alkalmas a biztosi munkára, kezdi Manfred Weber, aki hiába volt Spitzenkandidat, benézte a bizottsági elnökséget az EP-választás utáni keverés során, így ebben a ciklusban is néppárti frakcióvezető maradt. Megdicséri VDL-t: keményen dolgozott, összeállította a csapatot, az EP pedig erős demokratikus legitimációt ad majd neki, folytatja. Weber büszke rá, hogy az EPP-részről elérték az 50 százalékos nemi egyensúlyt. Megemlíti név szerint a néppárti kormányok által jelölt biztosjelölteket, így Várhelyit is, bár sok szót nem fecsérel rájuk.
Inkább arról beszél, hogy mi lesz 2024-ig. Európai FBI, európai határőrség például. Remélem, Orbán félti már a szuverenitásunkat. Szerencsére Weber sokszor emlegeti az európai életmód védelmét is, ami az új migrációügyi biztos elnevezése kapcsán szitokszó lett a baloldali és liberális politikusok körében, de Weber ismét világossá teszi, hogy ő az európai életmódot preferálja, nem pedig a kínait vagy az amerikait, hiába tiszteli azok kultúráját.
Hiszen hogyan is indulhatna jobban a nap, minthogy csatakrészegek leszünk. A játékszabály nagyon egyszerű: egy orbánozás egy feles, egy várhelyizés vagy fideszezés pedig három centet ér. Prost!
Kezdjünk el dolgozni annak érdekében, hogy harminc év múlva is elmondhassuk: éljen Európa! Vége a beszédnek, jönnek a frakcióvezetők és az EP-képviselők kommentjei.
A bizottsági elnökjelölt azzal zárta a beszédét, hogy három nyelven elmondta, hogy éljen soká Európa.
„Very, very small groupnak” nevezte Ursula von der Leyen a beszédének brexites részét épp kifújoló brexitpártiakat, noha övék az Európai Parlament legnagyobb nemzeti delegációja.
Az olasz Paolo Gentiloni feladata lesz, hogy a tagállamok megvalósítsák majd az ENSZ által kitűzött fenntartható fejlődési célokat, mondta VDL. Ezek azok a célok, melyben Magyarország egy friss ENSZ-felmérés szerint a 21. helyen végzett a 28 EU-tagállamból.
Janusz Wojciechowski lesz felelős azért, hogy az európai gazdák sikeresen tevékenykedhessenek és alkalmazkodhassanak az új kor kihívásaihoz.
Az embereket az is érdekli, hogy beleszólhassanak a jövőjébe, de ez nemcsak választások idején fontos. Ezért van szükség egy Európa jövőjéről szóló konferenciára, a demokráciáért és demográfiáért felelős horvát jelölt, Dubravka Suica lesz felelős ezért.
A demokratikus részvétel érdekében mobilizálni fognak, mert a demokratikus részvétel nem áll meg a választásoknál, erről értekezik Von der Leyen, akit történetesen a demokratikus részvétel és a Spitzenkandidat-rendszer kikerülésével ültetnek a bizottsági elnöki székbe, ráadásul saját németországi választókerületéből egyszer sem sikerült bekerülnie a német alsóházba.
Az elmúlt hónapban harminckilencen haltak meg egy teherautó rakodóterében, mert az embercsempészek négy országon át szállították őket, emlékeztetett von der Leyen. Az ő érdekükben is ki kell mondanunk, hogy ez soha nem történhet meg többé: az emberek azt várják Európától, hogy közös megoldásokat találjunk a migrációs kérdésben.
Bár ez megosztottságot okozott köztünk, de előre kell lépnünk, ez a görög Margaritisz Szkínász és a svéd Ylva Johansson feladata lesz majd. „Európa mindig menedéket biztosít majd azoknak, akik segítségre szorulnak. Az pedig a mi érdekünk, hogy akik köztünk maradnak, azok integrálódjanak a társadalomba.” Akiknek viszont nincs joguk itt maradni, haza kell menniük – hangsúlyozta.
A jövővel. Ezzel a nagy bullshittel vezette fel az innovációért, kulturáért, oktatásért és ifjúságért felelős biztost, vagyis nagyjából kábé Navracsics utódját, a bolgár Mariya Gabrielt.
Európa mindig menedéket fog nyújtani azoknak, akik nemzetközi védelemre szorulnak, mondja Von der Leyen. Hozzáteszi azért gyorsan azt is: az érdekünk az, hogy ők integrálódjanak, és gondoskodunk kell róla, hogy akik nem jogosultak maradni, azok hazatérjenek.
Európa sok mindenre lehet büszke, mi vagyunk a világ kereskedelmi szuperhatalma, a feldolgozott termékek exportjában a legerősebbek vagyunk, a külföldi tőkeberuházásában is mi vagyunk a kiindulópont. A vállalataink a megújuló technológiai szabadalmak 40 százalékával rendelkeznek, ezt az erőt kell átalakítanunk, ehhez pedig beruházásokra van szükség.
Éveken keresztül a versenytársainkhoz képest kevesebbet ruháztunk be, ezért nem szabad a következő hétéves pénzügyi keretet egyszerű számviteli feladatként felfogni, modernizálnunk kell a költségvetésünket. Itt Johannes Hahn osztrák biztost méltatja. Emellett a tőkepiaci unió építését is be kell fejezni, valamint bankuniót kell kiépíteni, hogy erősebb legyen az európai pénzügyi rendszert: ez a lett Valdis Dombrovskis feladata lesz majd.
Margrethe Vestagert méltatja Von der Leyen, immáron németül, mint mondta, a digitalizáció lesz a legnagyobb előttünk álló kihívás és lehetőség. A digitalizáció rengeteg időt spórol nekünk, hogy több időnk legyen olyan dolgokra, amit a gépek nem tudnak, de valóban fontosak: érezni, empatikusnak lenni. „Igen, a digitalizáció alapjaiban átalakítja a gazdaságot, a társadalmat és az államigazgatást, de ezt teszi már ma is, ezért a mi szerepünk az, hogy ezt kiigazítsuk ott, ahol a piac magától nem tudja.” Von der Leyen szerint ehhez először is az kell, hogy az EU-nak meglegyen a saját menő technológiája: kvantumszámítógépek, blockchain és minden más – ahhoz, hogy az EU versenyképes legyen a 21. századi területeken, márpedig minden kapacitása és szaktudása megvan a kontinensnek, nem szabad kishitűnek lennünk.
A digitalizáció alapja az adat, Von der Leyen ezért a GDPR-t, az EU egyedülállóan fogyasztóbarát adatvédelmi rendeletét méltatja. Mint mondta, ugyanilyen felfogással kell bánni a mesterséges intelligenciával is: mert az EU-ban az ember, nem pedig a piac az első.
Ezért is örül Joseph Borrell külügyi főképviselőnek és a külügyi témákban érintett biztosoknak, Várhelyinek is többek közt. Erős partnerek teszik erőssé Európát, és hasonló szép mondatok hangzanak el a külpolitika kapcsán, aztán VDL áttér a klímaváltozásra, meg az Európai Zöld Paktumára, amiért Frans Timmermans, a magyar kormány egyik kedvenc ellensége lesz a felelős. Úgy fogják csökkenteni a kibocsátást, hogy közben új piacokat és munkahelyeket is teremtenek – ígéri VDL a zöld dealről. A jövőbeli kereskedelmi megállapodásokat pedig a klímavédelmi szempontokra tekintettel fogják megkötni, ígéri VDL, mire tapsot kap.
A diplomácia fontosságára is kitért von der Leyen, azt mondta, nagyon örül annak, hogy olyan diplomaták vannak a csapatában, mint a következő kül- és biztonságpolitikai főképviselő Josep Borrell, a bővítési biztosjelölt Várhelyi Olivér, avagy a szlovén humanitárius segélyezésért felelős biztosjelölt Janez Lenarčič.
Nehéz időket élünk, mivel nagyon sokan csak a konfrontációról és az unilateralizmusról tudnak beszélni, ugyanakkor a világ számos pontján milliók mennek utcára. Mi viszont a multilateralizmus bajnokai vagyunk, ezt meg kell mutatnunk az ENSZ-nek és a nyugat-balkáni országoknak is. A sorsunk közös, „az ajtónk nyitva áll” – mondta, majd az Egyesült Államokra tért ki, amellyel bár vannak nézetkülönbségek, a barátságuk ezt kibírja.
Csak egyetlen nővel vannak elmaradva a teljes nemi egyensúlytól, mondja elégedetten von der Leyen, akit jól meg is tapsolnak ezért, de amúgy azért még ezen is tovább javítana. Kíváncsi vagyok, akkor is ilyen elégedett lesz-e, amikor a bizottsági kvótanők teljesítményén kéne javítani...
A bársonyos forradalommal kezdi a beszédét Ursula von der Leyen, amely során Prágától Pozsonyig két órán át sztrájkoltak az emberek. Szerinte a bársonyos forradalom megmutatta, miről is szól az EU, ahol egy jobb jövőért dolgoznak az emberek. A legnagyobb dolgokat akkor értük el, mikor bátrak voltunk: mikor létrehoztuk a közös valutát, mikor az európai családba befogadtuk az ebből eddig kívül rekedt tagokat, akkor is bátrak voltunk, fogalmazott. Az elmúlt években ugyanis erősebbnek kellett volna lennünk. De Jean-Claude Junckernek rengeteget köszönhetünk, aki szívvel-lélekkel szolgálta az Európai Uniót, kezdte udvariasan VDL.
A lenti kép csalóka, Von der Leyen csak pár másodpercre tudott leülni Frans Timmermans mellé, nagyjából tíz perce nem csinál mást, mint kezet fog és puszizkodik fontos és közepesen fontos MEP-ekkel, akik mind akarnak országuk újságainak holnapi lapszámaiba egy fotót arról, hogy ők is ott voltak ma a teremben. A leghosszabb ideig a volt bővítési és leendő költségvetési biztos, az osztrák ÖVP-s Johannes Gio Hahn tartotta fel a leendő bizottsági elnököt. Tíz perc késéssel David Sassoli házelnök végül megnyitotta az ülést.
Aki számít, az odamegy smalltalkolni von der Leyenhez a vita kezdete előtt. Mivel a kamera VDL-t veszi, ezért a vele trécselők is megkaphatják az öt perc hírnevüket. Érdekesség: a teremben egyáltalán nincsen teltház, pedig papíron már majdnem tíz perce mennie kéne a vitának.
Az Európai Bizottság egy az EU négy nagy intézménye közül az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament mellett. Az Európai Tanácsban a tagállami állam- és kormányfők foglalnak helyet, az EU Tanácsának munkájában pedig a tagállami miniszterek vesznek részt. A Parlamentben közvetlenül választott képviselők ülnek (papíron 751-en), míg a Bizottságban a tagállamok által delegált, de főállásban az EU-nak dolgozó biztosok ülnek. A biztosok nem vállalhatnak másodállást, és tevékenységük során (papíron) nem az őket jelölő tagállam, vagy annak kormányának utasításait, hanem kizárólag a EU érdekeit kötelesek követni.
A Bizottságot sokszor szokták az EU kormányának is nevezni, hiszen ezen intézmény dolga kijelölni az Unió alapvető irányvonalát. Jelenleg csupán a Bizottság indítványozhat jogalkotási javaslatokat, felügyeli a tagállamok számára irányadó Szerződések végrehajtását, valamint ő kezeli és hajtja végre az EU költségvetését. Ugyanakkor a Bizottságnak hiányoznak azok a végrehajtó hatáskörei, ami valóban hasonlatossá tenné egy igazi kormányhoz: nem tudja ráküldeni senkire a rendőrséget, hogy kikényszerítse a rendet, mindössze az Európai Bíróság előtt perelheti a tagállamokat.
A jelenlegi rendszerben minden tagállam egy biztost jelölhet, ezek élén a bizottsági elnök áll. A biztosok egy-egy szakpolitikáért felelnek megbízatásuk során, ezt nevezik portfóliónak. Persze ahogy bővül az Unió, egyre nehezebb mindig újabb és újabb portfóliókkal előállni, valamint a huszonnyolcfős testületet egybefogni, de abból még nagyobb sértődés lenne, ha a biztosi kollégium méretét csökkentenék és ezzel lennének tagállamok, akik nem delegálhattak biztost egy-egy testületbe. A biztosok megbízatása öt évre szól, és bár a tagállami kormányok jelölik őket, kinevezésükbe az Európai Parlamentnek, valamint a parlamenti szakbizottságoknak is jelentős beleszólásuk van.
Ha többet szeretnél megtudni az Európai Bizottság működéséről, akkor ide kattints!
Ma ugyanis egy olyan szavazást tartanak az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, mely akár az EU elkövetkező öt évét is meghatározhatja. Kiderül, hogy megszavazzák-e az Ursula von der Leyen német megválasztott bizottsági elnök által felállított biztosi kollégiumot az Európai Parlamentben.
A huszonhat névből álló csapat (a britek nem jelöltek biztost, a németektől pedig von der Leyen maga a bizottsági elnök lesz) nem állt össze egykönnyen, még szeptemberben hozta nyilvánosságra jelöltjei listáját von der Leyen. Azóta volt sok-sok komoly vita, pár személyi változás, meg a kieső biztosjelöltek miatt egy hónapos csúszás, de ha minden jól megy, a mai szavazáson simán átmegy a Bizottság névsora, amely így december 1-jétől válthatja le Junckerékat.
Persze az eredményt nem tudom előre, de a napiredet igen.
A program reggel 9-kor kezdődik, ahol újra a plenáris ülésen mond maximum 30 perces beszédet Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök. Ezután egészen fél 12-ig van idejük az EP-képviselőknek vitázni a von der Leyen-bizottságról, remélhetőleg sok-sok aranyköpéssel tarkítva. Délre pedig szépen mindenki visszamegy a plenáris ülésterembe, akkor kezdődik ugyanis a szavazás az új bizottságról. Szóval ha minden jól megy, még mielőtt elmész ebédelni, már tudni fogod a von der Leyen-bizottság sorsát, fél 2-kor pedig a megválasztott bizottsági elnök tart sajtótájékoztatót.
Egy a közös a napirendi pontokban: az Azonnali mindegyik esetében ott lesz a helyszínen, és minél több exkluzív kontentet próbál majd hozni nektek onnan. Érdemes tehát ismét minket olvasni!
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.