+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. szeptember 5. csütörtök, 08:38
Az olaszok volt baloldali miniszterelnököt, a románok férfi-női jelöltpárost, a lengyelek veterán EP-képviselőt indítanak. A magyarok meg egy volt igazságügyi minisztert, aki összekever egy zeneszerzőt az EU egyik alapítójával.

Az EUobserver uniós szaklap szerdán publikálta a következő Európai Bizottság biztosjelöltjeinek listáját, miután szeptember 4-én a volt miniszterelnök Paolo Gentiloni személyében Olaszország is hivatalosan jelezte, kit is kíván biztossá tenni a következő öt évben.

 

FORRÁS: EUOBSERVER 

 

Salvini hoppon maradt, már az új olasz kormány jelölte a leendő biztost

 

Gentiloni személye azért érdekes, mert a populista Öt Csillag Mozgalom-Liga-koalíció kormányzása előtt a balközép Demokrata Párt (PD) színeiben épp ő kormányozott miniszterelnökként 2016 és 2018 között, illetve jelenleg ő a PD pártelnöke is (ez nem összekeverendő a pártvezetési feladatokat ténylegesen is ellátó titkárral, aki jelenleg Nicola Zingaretti a PD-ben).

 

Az, hogy Gentiloni neve szóba kerülhetett, már az új olasz kormánykoalícióról kötött megállapodás része lehet: augusztusban emlékezetes módon Matteo Salvini szélsőjobboldali belügyminiszter borította fel a Lega párt az Öt Csillag Mozgalommal való koalícióját arra hivatkozva, hogy az elitellenes koalíciós partner nem támogatta a Lyon-Torinó gyorsvasút olasz részének megépítését. Persze a szakítási ok igencsak mondvacsinált, viszont Salvini pártjának támogatottsága épp augusztusra lőtt ki olyan magasra, hogy a neofasiszta Olaszország Testvérei pártjával együtt, immár Berlusconi kihagyásával tudjon kormányzóképes többséget szerezni egy előrehozott választás során. Csakhogy előrehozott választás nem volt, hiszen ez a Ligán kívül lényegében senkinek nem állt érdekében. Inkább

 

hosszas tárgyalások után az Öt Csillag összefogott azzal a PD-vel, aki ellen részben Beppe Grillo tíz éve összehozta saját mozgalmát.

 

A hoppon maradt Salvini így ellenzékbe került, és az eurokraták rémálma – miszerint Salviniék egy EU-ellenes biztost jelölnek majd a von der Leyen-bizottságba – nem igazolódott be. Helyette lett tehát a megoldás a mérsékelt Gentiloni személye.

 

Balra tolódó Bizottság

 

A szocialista európai pártcsaládhoz tartozó PD de facto-pártelnökének jelölésével ráadásul a baloldali biztosjelöltek többen vannak, mint a jobbos jelöltek: a most leköszönő Európai Bizottságban még tizennégy jelölt érkezett az Európai Néppártból, nyolc a szociáldemokratáktól, öt a liberálisoktól, és a britek személyében egy a konzervatív ECR-től.

 

Ezzel szemben idénre megfordult az arány:

 

tíz ország összesen tizenegy szociáldemokrata biztost jelölt (a románok rögtön egy férfi és egy női jelöltet is bedobtak a kalapba), míg a néppártiak csak kilencen vannak.

 

Liberális biztosjelöltekből maradt ugyanannyi, vagyis öt, Litvánia egy zöldpárti biztost indított, az egyetlen konzervatív jelöltet pedig most a lengyelek adják majd. Salvini kiesését követően ráadásul szinte biztos, hogy szélsőjobbos jelölt nem kerül a következő Európai Bizottságba, a britek pedig hivatalosan is jelezték, hogy az október 31-re tervezett brexit miatt nem lesz jelöltjük az új Bizottságban.

 

A biztosjelöltek majdnem harmada harmada újrázik: Frans Timmermans marad bizottsági alelnök, Margrethe Vestager, eddigi dán liberális versenyképességi EU-biztos pedig beszáll Timmermans mellé alelnöknek. Ez a liberális Renew Europe pártcsalád egyik követelése volt, mivel Ursula von der Leyen megválasztásához szükség volt a liberális szavazatokra is, az idei EP-választás után a Renew pedig abszolút a mérleg nyelvének szerepét igyekezett ellátni. Úgyszintén újra indulhat Maroš Šefčovič szlovák, Johannes Hahn osztrák, Mariya Gabriel bolgár, Valdis Dombrovskis lett, Phil Hogan ír, illetve Věra Jourová cseh biztos is, akiről már az Azonnali is megírta, hogy valószínűleg a jobállamisági portfóliót kaphatja a von der Leyen-bizottságban. Margaritis Schinasnak sem ismeretlen terep az európai politika, ő a Bizottság szóvivője volt a 2014-2019-es ciklusban.

 

Német zeneszerző, vagy az EU francia atyja?

 

Annál inkább zöldfülű a magyar biztosjelölt Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, akire nem szóltak rá időben, mielőtt Robert Schuman volt francia külügyminiszter – és az EU egyik alapító atyja – halálának évfordulójáról megemlékezett volna: mint az Index is kiszúrta, a Bizottság leendő magyar tagja Twitter-posztjához

 

Robert Schumann neves német komponista képét csatolta a Montánuniót előterjesztő francia külügyér fotója helyett.

 

A lengyelek ezzel szemben például egy uniós veteránt jelölnek a biztosi posztra: Janusz Wojciechowski nemcsak 2004 óta az Európai Parlament tagja, de mivel korábban az EPP-hez tartozó lengyel parasztpártban is politizált, lehetnek jó kapcsolatai onnan is. 2010 óta viszont a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság párt tagja, így jelenleg az egyetlen ECR-pártcsaládból érkező biztosa lesz az új kollégiumnak.

 

Érdekes még a két román jelölt, Dan Nica és Rovana Plumb is: ők azért indulnak valószínűleg párban, mert Ursula von der Leyen egy nemi arányok szerint kiegyensúlyozott Bizottságot kért a tagállamoktól, a román kormány pedig nyilván úgy kalkulált, hogy így biztosan nem érheti szó a ház elejét. A két jelöltet ugyanakkor a román ellenzék rögtön támadni kezdte a jelölés miatt, Dacian Cioloş, a liberális Renew Europe EP-frakcióvezetője szerint jó eséllyel Rovana Plumb már az EP-meghallgatásokat sem fogja túlélni, de Plumbot Klaus Iohannis államfő is kritizálta.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia / Európai Parlament (2019)

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legnevesebb filmfesztiválon vitte haza az Eufória című sorozat első részében nyújtott teljesítményéért a legjobb pilotnak járó díjat.

Egy új kutatás szerint már napi 78 perc zenehallgatás is elegendő ahhoz, hogy fent tartsuk mentális egészségünket.

A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”.

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás