Ezek lesznek az új Orbán-kormány legsürgetőbb feladatai

Hatalmas lyuk a gazdaságon, teljes külpolitikai térvesztés, komoly feszültségek az apparátusban – nem lesznek mézeshetei a Fidesznek a tegnapi győzelem után.

Vasárnap este ismét kétharmaddal nyert a Fidesz. A sorozatban negyedik, összességében ötödik ciklusát megkezdő Orbán Viktor győzelmi beszédében azt mondta, hogy ez az este legyen a boldogságé.

Sem a kormány, sem a párt nem ünnepelhet azonban sokáig. A választások ugyanis szinte az utolsó pillanatban érték a kormányt, mielőtt néhány régóta kezeletlen probléma akut válságot okozott volna. Ebből a szempontból kifejezetten előrelátó döntés volt a lehető legkorábbi időpontra kiíratni a választásokat Áder Jánossal, hiszen

elsősorban a gazdaság állapota, az infláció, a mesterségesen kordában tartott árak biztosan nem bírtak volna ki még néhány hetet.

A költségvetési hiány is „jól” néz ki

Kezdjük a legfontosabbal: éppen a választásokat megelőző pénteken hozta nyilvánosságra a KSH, hogy a tavalyi költségvetési hiány a GPD 6,8 százaléka, összesen 3736 milliárd forint lett, de például a 2021-es negyedik negyedévben az arányszám már 11,9 százalékra kúszott fel. Csak emlékeztetőük: az

több, mint ami után Gyurcsány Ferenc elmondta a 2006-os választási győzelmet követően az őszödi beszédet azzal, hogy „elkúrták” a gazdaságot.

Ráadásul a január-február is nagyon rosszul alakult, a két hónapban összejött az éves hiánycél fele. Ez természetesen nagyban a kormány választások előtti osztogatásának is volt köszönhető. De az idei gazdasági növekedés is csak 2,7 százalék lesz várhatóan a korábban tervezett 4,7 helyett, miközben az infláció az MNB szerint a 9 százalékot is elérheti.

Korábban már foglalkoztunk vele, hogy kormányzati forrásaink szerint a természetesen nem megszorításoknak nevezett óriási költségvetési kiigazítás alapvetően a kiadáscsökkentésre irányul majd (vagyis „válságadók” nem lesznek), és két iránya lesz.

Az egyik a több száz milliárd forintos beruházási támogatások megszüntetése, vagy legalábbis radikális visszafogása. Tavaly ilyeneket a kormány bőkezűen osztogatott még a prosperáló multinacionális vállalatoknak is. Várhatóan jelentős számban vezetik majd ki a kkv-k részére igénybevetető kamatmentes, vagy

nagyon alacsony, 0,5-2,5 százalékos kamattal kínált, államilag támogatott hiteleket.

Ezekből nagyon hamar több száz milliárd forintot lehetne megspórolni. Akár ennél is nagyobb tétel lehet viszont, hogy a kormány őszre várhatóan feladja a „rezsiharcot”, nem ragaszkodik majd a jelenleg a nemzetközi árakhoz képest irreálisan alacsonyan tartott gáz-, és villanyáram szinthez.

Mi lesz a nemzetközi bizalommal?

Ugyanilyen sürgető lesz a kormány számára a választások idejére nullára csökkent nemzetközi bizalom visszaszerzése. A kampányban lehetett persze kurucos érveket hangoztatni a NATO-val, vagy az EU más tagállamaival szemben, de azzal az Orbán-kormány is tisztában van, hogy

nulla nemzetközi mozgástérrel, nulla darab szövetségessel a lehetőségei is nagyjából ekkorák az érdekei érvényesítésére.

A kormány ezen a téren talán csak abban bízhat, hogy hamar vége lesz a háborúnak Ukrajnában és akkor már nem kerül folyamatosan olyan döntési helyzetekbe, amikor

kínosan nyilvánvalóvá válik a Putyin iránti elkötelezettsége.

Arra persze mindig lehet hivatkozni, hogy „kérem, egy választási kampány kelős közepén voltunk”, mert a demokratikus európai vezetők az ilyennel egy kicsit mindig elnézőbbek, de ha Orbán Viktor csak a töredékét is vissza akarja hozni a nemzetközi bizalomból személye és kormánya iránt, nagyon komoly gesztusokat is kell tennie.

A magyar miniszterelnök első útja hagyományosan Varsóba szokott vezetni, nagy kérdés, most erre mikor, milyen körülmények között kerül majd sor, hiszen a lengyel vezetéssel teljessé vált az elhidegülés. Ugyanígy nem látnák szívesen Orbánt Berlinben, vagy Washingtonban, talán Boris Johnson tehet felé egy gesztust egy londoni látogatással.

A miniszterelnök rövid úton egyet tehet: leváltja Szijjártó Pétert, aki, ha lehet, még nála is népszerűtlenebb figurává vált a nemzetközi diplomáciában.

Arról egyébként már hosszú hónapok óta folynak spekulációk, hogy az új Orbán-kormányban kettéválasztják a Külgazdasági-, és Külügyminisztériumot. A diplomáciát amúgy is utáló Szijjártó Péter kapna egy saját külgazdasági tárcát, a megtisztított profilú külügyminisztériumot pedig Orbán Balázs, a Miniszterelnökség jelenlegi államtitkára venné át, aki egyrészt még nem elhasznált karakter, másrészt egyébként is sokkal diplomatikusabb, mint Szijjártó Péter.

Persze ettől Orbán Viktor még a saját reputációs kihívásaitól nem szabadult meg.

A KKM szétválasztása egyébként nem lenne rendhagyó. Egy jólértesült kormányzati forrásunk korábban azt mondta, ha nyer, a miniszterelnök jelentősebben is belenyúlhat majd a kormányzati struktúrába.

Belső feszültségek a minisztériumokban

Ennek oka többek között az, hogy információink szerint több minisztériumban is komoly belső feszültségek keletkeztek. A hatalmas méretűre duzzasztott EMMI-ben is viták vannak az egyes államtitkárságok között, és az egyre nagyobbra hizlalt Innovációs-, és Technológiai Minisztérium is sokak szemét csípi a kormányzati apparátusban, főleg, hogy Palkovics László miniszter és Szijjártó Péter a hírek szerint kifejezetten nem kedvelik egymást. (Elsősorban az ITM feje orrol a külügyminiszterre.)

Ugyanakkor Varga Mihálynak sincs kimondottan ínyére, hogy a cikkünk elején már megemlített megszorításokat a nevéhez kössék.

Így az átszervezések eredményeképpen az EMMI-ből akár egy külön oktatási-, kulturális-, és szociális minisztériumot is csinálhatnak majd. (Bár a koncepció az volt a megalkotásánál, hogy legyen egy minisztérium amelyik „a bölcsőtől a sírig foglalkozik az emberekkel”.)

A pénzügyminisztérium mellett pedig létrehozhatnak egy gazdasági tárcát is (ami nevére veszi a takarékossági csomagot), és ezzel akár teljesen megszüntethetik az ITM-et.

Ezekkel kapcsolatban azonban forrásaink mindig elmondják, hogy Orbán Viktor egyszemélyben dönti el az ilyen szervezeti és személyi kérdéseket, és a közvetlen érintettek is csak akkor értesülnek a fejleményekről, amikor vagy azt közlik velük, hogy „kapnak egy új feladatot”, vagy azt, hogy éppenséggel megköszönik nekik az eddigieket.

Egy fontos dologgal kellene még foglalkoznia az új kormánynak: ez pedig a választási kampányban végletekig fokozott társadalmi feszültségek, valamint a vereség miatt nyilván traumatizált állapotban lévő ellenzéki szavazók. Ezek enyhítésére azonban forrásaink szerint nincs semmilyen kormányzati elképzelés, a miniszterelnök hozzáállása az, hogy „majd mindenki belenyugszik az eredménybe”.

NYITÓKÉP: Országgyűlés Facebook