„Hazudj, amíg kész nem vagy” – a Szilícium-völgy és a startupok kultúrája

Szerző: Kósa András
2022.01.10. 13:06

Elizabeth Holmes és cége, a nem létező technológiát áruló Theranos esete nem a deviáns kivételt jelenti, a startupok és a Szilícium-völgy egész világa nagyrészt arra épül, hogy a befektetők lehetőleg minél kevesebbet tudjanak róla, mibe is teszik a pénzüket – állítja a téma több szakértője is.

„Hazudj, amíg kész nem vagy” – a Szilícium-völgy és a startupok kultúrája

Csak idő kérdése, hogy kirobbanjon egy Elizabeth Holmes-éhez hasonló botrány, kódolva van a technológiai startupok és a kaliforniai Szilícium-völgy üzleti kultúrájába, ami történt – állítja a BBC-n megjelent terjedelmes elemzésében James Clayton technológiával foglalkozó szakíró.

Az egykor a startup világ sztárjának számító nőt akár húsz évre is ítélhetik csalásért, cége, a Theranos 2013-ban valósággal berobbant az üzleti világba, amikor azt állította: egy csepp vérből is képes gyakorlatilag minden létező betegséget diagnosztizálni.

A Theranos értéke rövid idő alatt 9 milliárd dollárra ugrott, olyan világhírű üzletemberek álltak sorba, hogy befektethessenek, mint Rupert Murdoch médiacézár, majd

jött a gyors bukás, amikor kiderült, hogy nincs itt semmi technológiai áttörés,

a Theranos a beküldött vérmintákat a diagnosztikában már ismert módszerekkel vizsgálja és kilátás sincs rá, hogy valami újat találjon ki. Akit részletesen érdekel a történet, a Magyar Hang összefoglalóját itt olvashatja.

A rossz hír az, hogy Elizabeth Holmes nem a deviáns kivétel, hanem maga a fősodor a Szilícium-völgyben és a start upok világában

– írja James Clayton.

A „küldetés”

Az üzleti élet ezen része eleve a szokatlanra, az eddig ismeretlenre épít – gyakorlatilag kötelező „forradalmit”, „áttörést”, „soha nem volt”-ot ígérni, hiszen hatalmas a verseny és a potenciális befektetők figyelmét csak így lehet felkelteni. Ezzel párhuzamosan pedig egyáltalán nem szokatlan – hiszen mégis csak startupról beszélünk – hogy a nagy inventorok eleve bevallják, hogy egyelőre inkább csak az ötlet van még meg a fejükben, a megvalósításhoz kérik a támogatásokat.

Holmes is ebben volt zseniális; ő nem is csak ötlettől, egyenesen „küldetésről” beszélt mindig, ami ráadásul az egész emberiség javát szolgálhatná már rövid távon. Ki is tudott volna ellenállni egy volt stamfordi diáknak? Kevesen.

Holmes a sikerei csúcsán, 2015-ben. Meggyőzni tudott.

Holmes a sikerei csúcsán, 2015-ben. Meggyőzni tudott.

Fotó: FORTUNE Global Forum / Flickr

Az igazi baj akkor kezdődik, amikor az ötlet ötlet marad, és kiderül, hogy nem építhető ki mögé a megvalósításhoz szükséges technológia – ezt történt a Theranos esetében is. Ez persze nem egyből derül ki,

itt jön a képbe a cikkünk címében már említett „hazudj, amíg készen nem vagy” kultúrája.

Vagyis az illető ötlet és startup tulajdonosa – bár maga is kezd tisztában lenni vele, hogy amit kitalált, nem biztos, hogy működik – nem árulja el a nehézségeket, hanem dupla vagy semmire kezd el játszani: abban bízik, amíg áramlik hozzá a befektetők pénze, előbb-utóbb csak sikerül valamilyen technológiai áttörést elérnie és működő invenciót létrehozni.

Ha ez a helyzet, akkor persze mindenki örül. De ha nem, akkor jön a botrány – és valójában nincs semmi, ami megelőzhetné a hasonló eseteket, sőt.

Margaret O’Mara szerint – aki könyvet írt a témában (The Code: Silicon Valley and the Remaking of America) – egy ötletre épülő start up esetében még természetes is valahol, hogy a kezdeti szakaszban – termék híján – marad a blöff, főleg, hogy az általános vélekedés szerint egy jó gondolat mellé a megfelelő mennyiségű munka becsatornázásával előbb-utóbb jön a megvalósítást lehetővé tévő technológia is, csak eleget kell hozzá kutatni.

Ez sokszor valóban így van, de

a Szilícium-völgyben Margaret O’Mara szerint gyakran elmosódnak a határok a magabiztos ígéretek és a szisztematikus hazugságok között.

Ráadásul az egész piramisjátékszerűen is működhet: ha egy startup mellé odaáll egy nevesebb befektető, már önmagában hitelesítheti a céget, így mások esetleg még annyi energiát sem fektetnek az adott ötlet vagy vállalkozás átvilágításába és szintén beszállnak, ami megint újabb befektetőket hozhat magával – és így tovább.

„Számomra a Theranos egy nagy figyelmeztetés, hogy az üzleti kultúránkkal valami baj van. Ha egy cég, amelyik ennyire nem hagy a külső szemlélőnek betekintést a saját működésébe, ilyen sokáig lehetett ilyen sikeres, az azt mutatja, hogy valamit rosszul csinálunk”

– mondta a BBC-nek Roger McNamee, egy befektetőház vezetője, aki úgy döntött, inkább egy fillért sem tesz Elizabeth Holmes vállalkozásába. Korábban úgy tűnt, ő ül fordítva a lovon.

A kólarecept

Holmes egyébként nincs egyedül: tavaly augusztusban a mobil applikációkkal foglalkozó HeadSpin ügyvezetőjét és társalapítóját, Manis Lachwanit vádolta meg az ügyészség azzal, hogy 80 millió dollár kárt okozott a befektetőinek, igaz, ez a cég legalább létező technológiákat árul, Lachwani „csak” a startup pénzügyi helyzetéről hazudott a vád szerint. De ez is egy példa arra, sokszor menyire átláthatatlanul működnek az ilyen társaságok.

Sok cég – például maga a Theranos is – ráadásul rengeteg energiát és pénzt fektet abba, hogy minél jobban megnehezítse az információszerzést. A titoktartási megállapodások általános gyakorlatot jelentenek a Szilícium-völgyi startupok esetében az alkalmazottak számára, és Holmes munkatársai is beszámoltak róla a bíróságnak, hogy kifejezetten nyomást gyakoroltak rájuk azért, nehogy bármit is eláruljanak a Theranos-ról.

James Clayton szerint az egész szférát egy kicsit olyan hangulat lengi körül, mint a két nagy globális kólagyártót: valahol létezik egy „titkos recept”, ami a siker titka, és amit igazából csak nagyon kevesen ismerhetnek, de annál többen hisznek benne.

A rossz hír az, hogy hiába Elizabeth Holmes és a Theranos lebukása, úgy tűnik, semmi sem változik a Szilícium-völgyben.

NYITÓKÉP: a Szilícium-völgy, FORRÁS: Coolcaesar / Wikimedia Commons

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek