A baloldali Gabriel Boric nyerte Chilében az elnökválasztást!

Az egykori diákmozgalom vezetője nyerte Chilében az elnökválasztás második fordulóját. Boric baloldali fordulatot ígért, ugyanakkor a megosztott törvényhozás miatt már közel sem lesz olyan egyszerű végigvinni programját.

December 19-én tartották az elnökválasztás második fordulóját Chilében, ahol az első fordulóban a két legtöbb szavazatot szerző jelölt, így a szélsőjobboldali José Antonio Kast, illetve a 2010-es években magának a diáktüntetéseken hírnevet szerző baloldali Gabriel Boric mérette meg magát.

A két jelölt közül Kast szerepelt jobban az első fordulóban, akkor a szavazatok 27,91 százalékát szerezte meg a többek között Pinochet-örökségével kampányoló Kast, míg Boric hajszálnyival lemaradva 25,82 százalékot szerzett.

Azonban most vasárnap Boric magabiztos győzelmet aratott, a szavazók 55,87 százaléka rá voksolt, 

míg Kast 44,13 százalékot kapott. Kast elismerte vereségét.

Diákmozgalom vezetőjéből Chile elnöke

Mint azt az elnökválasztás első fordulója, illetve a vele egyidőben megtartott törvényhozói választások kapcsán írtuk, Boric 2011-ben vált országosan ismertté, miután a diáktüntetések éléré állt, hogy így harcolja ki a mindenki számára elérhető ingyenes oktatást.

Boric 2014 óta parlamenti képviselő, a 2013-as választásokon függetlenként induló baloldali politikus az akkori kormánypárt, a jobboldali kereszténydemokrata PDC (Partido Demócrata Cristiano) jelöltjét megelőzve szerzett mandátumot, majd 2017-ben bővítve szavazóinak számát megismételte választási győzelmét.

Esta imagen se explica por sí sola! pic.twitter.com/leByTqMX8z

— Luis Toro (@luis_toro_t) December 18, 2021

Boric idén azonban már nem képviselői helyért, hanem az elnöki pozícióért indult, ahol kampányában igazi baloldali programokat ígért: növelné a vállalatokra kivetett adót, fellépne a jövedelmi különbségek ellen, illetve azt ígérte, megszűnteti a még Pinochet katonai diktatúrája alatt kiépített gazdasági rendszert és egy valódi baloldali fordulatot hajtana végre.

Kampányának célkeresztjében a neoliberalizmus kritikája állt, azt ígérte, ha Chile volt a neoliberalizmus bölcsője, „akkor a sírja is az lesz”.

Programjának alapvetően célja egy egyenlőbb, fenntarthatóbb, a környezetvédelemre nagy hangsúlyt fektető, decentralizáltabb, erősebb részvételi demokráciával rendelkező ország megteremtése.

Győzelmi beszédében is hasonló hangot ütött meg. Miután Kast elfogadta a vereségét, Boric több ezer követője előtt értekezett Chile jövőjéről.

„Történelmi fordulat előtt állunk, és ezt nem szabad kihagynunk. Ez egy olyan kormány lesz, amelynek lába az utcán is jelen lesz, a döntések pedig nem a La Moneda (az elnöki hivatal – szerk.) négy falai között fognak megszületni”

– fogalmazta meg céljait követői előtt Boric a győzeleme után.

Beszédében már békejobbot, illetve az együttműködést ajánlotta fel Kastnak, mint mondta, most hidakat kell építeni, hogy a chileiek számára jobb jövőt lehessen építeni, hiszen a 2019-es társadalmi válság még mindig jelen van, míg a chilei gazdaság fejlődése még mindig nem éri el a leginkább rászorultakat.

A spanyol El Pais helyszíni tudósítása szerint Boric többször is kiszólt előre megírt beszédéből, miközben programjának megvalósítását ígérte; többek között kiemelte, hogy egy olyan egészségügyi rendszert hozna létre, ami nem tesz különbséget gazdag és szegény között, megfelelő nyugdíjat ígért az időseknek,

ezenkívül belebegtette a magánnyugdíj-rendszer megszüntetését is, ami szerinte az ország problémáinak egy jelentős részét képzi, mivel a magánnyudíj-pénztárak „abszurd bevételre tesznek szert” a chilei munkások rovására.

Ezek helyett egy nyilvános, autonóm és nonprofit rendszer bevezetését ígérte a baloldali politikus.

Nehéz kormányzásra készülhet Boric

Annak ellenére, hogy közel egymillió szavazattal többet szerezve egy magabiztos győzelmet tudhat magának Boric, nem számíthat könnyű kormányzásra:

mivel pártjának, az AD-nek nincs többsége sem a 155 fős Alsóházban, sem az 50 fős szenátusban, ami eleve megosztott a bal- és a jobboldali pártok között.

Nem véletlen, hogy Boric győzelmi beszédében hangsúlyozta, szorosan együtt fog működni a törvényhozással, hiszen más lehetősége nagyon úgy sincs, így pedig kérdéses, hogy a jobboldali pártok mennyire fogják segíteni Boricot újbalos programjának megvalósulásában.

Emellett szintén nem Boricnak kedvez a chilei közélet polarizáltsága: az már a törvényhozói választásokon is látszott az alacsony részvétel, illetve az eredmények alapján, hogy

a chileiek kiábrándultak a politikusokból, emiatt vagy nem mentek el szavazni, vagy a centrista erők helyett az alternatív- vagy szélsőséges pártok irányába mozdultak el. 

Részben emiatt erősödött meg a Boric-csal szemben végül alulmaradó José Antonio Kast, akinek kampányának legfőbb üzenete az volt, hogy az egykori diktátor, Augusto Pinochet ha még élne, biztos őrá szavazna, emellett egész kampányát a rendpártiságra húzta fel: a drog- és bűnözés elleni harc volt az egyik legfontosabb programpontja, és a második forduló előtt azzal vádolta meg a végül megválasztott Boricot, hogy ő a drogcsempészek oldalán áll ezen harcban – igaz, a veresége után már finomított korábbi kijelentésein.

Egyrészt gratulált Boricnak győzelméért – aki Chile 1990-es demokratizálódása óta a legnagyobb különbséggel nyert az elnökválasztáson, így Kast szerint az elnök most bír a legnagyobb felhatalmazással –, majd követői előtt elmondott beszédében ígérte,

Kasték megfelelő ellensúlyt fognak képezni Boric kormányával szemben, majd híveit arra kérte, hogy maradjanak nyugodtak.

Emellett elmélkedett a jelenlegi jobboldali pártok összefogásáról, és azt ígérte, a második fordulóra összeálló jobboldali tömb nem ideiglenes, célja, hogy hosszútávú együttműködést alakítson ki az őt támogató és a saját pártja között.

De a közélet állapota mellett Boric dolgát nehezíti az ország gazdasági és társadalmi állapota is, hiszen feladat akad bőven:

az egészségügy, az oktatás és a társadalombiztosítás reformot igényel, míg az országban igen nagy a jövedelmi különbség,

ami egy város-vidék, illetve egy gazdag-szegény törésvonalat is okoz a chilei társadalomban. Így hiába szerzett Boric felhatalmazást, ha nem tud mit kezdeni a problémákkal, akkor az ő elnöksége alatt sem várható, hogy a chilei utcákról eltűnjenek a ciklikusan megjelenő, sokszor agresszívvá váló demonstrációk.

Boricot március 11-én fogják beiktatni elnökként, aki minden idők legfiatalabb chilei elnöke lesz; a baloldali politikus mindössze 36 éves lesz, amikor hivatalba lép.

NYITÓKÉP: Gabriel Boric / Facebook