+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Papp Gábor András
2021. május 17. hétfő, 11:21
Esernyőt az eső ellen, Vaskupolát a rakéták ellen: szakértővel jártunk utána, hogyan működik Izrael légvédelmi rendszere.

A több évtizede húzódó izraeli-palesztin konfliktus újabb állomásához érkeztünk el, amikor a Gázai övezetet irányító Hamasz terrorszervezet öt nap alatt megközelítőleg 2800 rakétát lőtt ki Izraelre – ez a szám pedig jelenleg is csak nő. Izrael azonban hozzá van szokva ahhoz, hogy állandóan konfliktus van az ország körül: az állam 1948-as kikiáltása óta ugyanis öt arab-izraeli háború zajlott le – amelyek izraeli győzelemmel zárultak –, illetve a kétezres évek elejétől magával a Hamasszal is már többször kisebb háborúkba keveredett a zsidó állam 2008-ban, 2012-ben és legutoljára 2014-ben.

 

A régóta izzó ellentéteket pedig tovább bonyolította Irán: a perzsa állam annak érdekében, hogy befolyását növelje és regionális ellenfeleit gyengítse, több terrorszervezetet is rakéták sokaságával fegyverzett fel – köztük például a Hamaszt is. Izrael erre többek között egy új, a világon egyedülálló rakétavédelmi rendszerrel válaszolt. 

 

Az ellenrakéta-rendszerek királynője?

 

Az ellenséges rakéták már a kétezres évek eleje óta komoly problémát okoztak Izraelnek. 2001 és 2011 között megközelítőleg 11 ezer rakétát lőttek ki a Gázai övezetből, ami ellen egyedül az óvóhelyek nyújtottak menedéket. A Vaskupola-projektet 2007-ben – a második libanoni háború után – választotta ki az akkori védelmi miniszter Amir Peretz, végül a rendszert 2011 áprilisára sikerült üzembe helyezni, választ adva ezzel a Hamasz által kifejlesztett és Gázából kilőtt rövid hatótávolságú Khasszam-rakétákra.

 

Dr. Kis-Benedek József nyugalmazott ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője az Azonnalinak elmondta, hogy az egy amerikai-izraeli kollaboráció eredménye, amely rövid hatótávolságú, akár tömegesen érkező rakéták elfogására lett kifejlesztve.

 

A védelmi rendszer három részből áll:

 

1. egy radarból, ami pásztázza a területet, és beméri azokat a rakétákat, amelyeket kilőttek;

 

2. a kilőtt rakéták megsemmisítésére szolgáló ellenrakétákból;

 

3. illetve az irányítóközpontból.

 

Egy Vaskupola-üteg, amiből jelenleg kilencet használnak, egy 150 kilométer sugarú területet képes védelmezni, és három vagy négy kilövőállomást tartalmaz, amikből a Tamir-ellenrakétákat indítják – egy ilyen kilövőállomásban 20 rakéta található. Mindemellett ezek az ütegek igen mobilisak – pont azért, hogy könnyen pozíciót tudjanak váltani. Ez pár óra alatt lebonyolítható.

 

 

Dr. Kis-Benedek szerint ezeket az ütegeket elsősorban lakott területek és katonai létesítmények védelmére használják, és azért nem 100 százalékos hatékonysággal dolgoznak.

 

A Vaskupola kiszámítja az érkező rakéták pályáját és becsapódási helyét, amit összevet az adatbázisban található lakott területekkel és katonai létesítményekkel, és csak akkor küld rá ellenrakétát, ha ezek veszélyben vannak.

 

Egy Tamir-ellenrakéta ugyanis 90 ezer dollárba kerül, így vannak területek, amiket nem is védenek – mondja a szakértő. Hozzátette: az izraeliek által mondott 90 százalékos hatékonyságot azért nehéz ellenőrizni, mert ahhoz pontosan kéne tudni az ellenséges rakéták számát, és hogy abból mennyi csapódott be lakatlan területekre – amikre ugye a Vaskupola nem indít ellenrakétákat.

 

A Vaskupola fontos fejlesztéseken ment keresztül az elmúlt időszakban, aminek köszönhetően képes több, komplex módon érkező veszélyforrást egyszerre is hatástalanítani, mint például rakétákat, drónokat vagy lövedéksortüzeket.

 

 

Exportcikk lett a Vaskupola

 

Kis-Benedek József elmondta, hogy az izraeliek jó pár országnak adtak már el a védelmi rendszerből, ami valójában a rövid hatótávolságú rakéták elleni védelemre alkalmas elsősorban – így vannak országok, akiknek nem is éri meg ilyet vásárolni. Ezért van az, hogy olyan országokat érdekel a Vaskupola, mint az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, India és egy pár ázsiai ország, akik számára az elmúlt napok rakétaözöne újabb bizonyítékként szolgálhatott a védelmi rendszer hatékonyságát illetően.

 

Dél-Korea – amely Izraelhez hasonló helyzetben van az Észak-Korea által jelentett rakétafenyegetettség okán – tavaly jelentette be, hogy egy Vaskupola-szerű légvédelmi rendszer kifejlesztésén dolgozik, persze a saját egyedi helyzetéhez igazítva.

 

Izrael légvédelmi rendszere azonban nem merül ki a Vaskupolában, pont a rendszer egyedisége miatt szükség volt olyan képességek kifejlesztésére is, ami közepes és nagy hatótávolságú rakéták ellen is alkalmas, a kis hatótávolságú Vaskupolát kiegészíti ugyanis a közepes hatótávolságú Dávid Parittyája és a nagy hatótávolságú rakétákból álló Nyíl.

 

FOTÓ: Egy Tamir-ellenrakéta indul neki az égnek. Izraeli Légierő / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jelenleg ugyanis a legtöbb országból 10 napos kötelező karantén várna a szurkolókra. A döntőt, illetve a két elődöntőt is Londonban fogják megrendezni.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

A világ egyik legjobb kapusa, Gianluigi Buffon nem gazdag sejkekhez megy levezetni, hanem visszatér nevelőcsapatába, ahol 1995-ben kezdte legendás karrierjét.

Tanulságok az első fordulóból, Christian Eriksen, Ronaldo és a kólarészvények, lelátói homofóbia: itt az első Szotyizó már podcastban is!

Jeff Bezos cégbirodalma ugyanis a kizsákmányolás zászlóshajója is egyben. Eddig 10 ezer szignó.

A baj akkor lesz nagyon nagy, ha mi, ellenzékiek is ki akarjuk egymást rekeszteni, csak azért, mert nem mindenről gondolkodunk ugyanúgy, írta.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás