+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2021. május 4. kedd, 16:10
2022-ben még az országgyűlési választás előtt a parlament új köztársasági elnököt fog választani, aki ha akar, megkerülhetetlen szereplőjévé is válhatna a politikának. De ki legyen az?

Ez itt az Azonnali hét kérdése rovata, ahol minden héten felteszünk egy friss, aktuális kérdést mindenféle vicces és komoly válaszokkal!

 

Újabb fideszes pártkatona kerül a köztársasági elnöki székbe – ezzel a címmel adott ki közleményt az MSZP, miután a parlament Igazságügyi bizottságának keddi ülésén a kormánypárti többség nem vette tárgysorozatba azt a szocialista Molnár Gyula által jegyzett alkotmánymódosítási indítványt, ami a köztársasági elnök parlament általi megválasztását, ha az a parlamenti választás évében esedékes, az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülése utáni 30. napra tenné, és addig meghosszabbítaná a leköszönő elnök mandátumát.

 

Ugyanis az Alaptörvény jelenlegi szövege szerint „a köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal (…) kell megválasztani”. Azaz tekintve, hogy a második köztársasági elnöki ciklusát töltő, és a kétharmados fideszes Országgyűlés által megszavazott Áder János mandátuma 2022. március 13-án jár le,

 

a Fidesz-KDNP-frakciónak az országgyűlési választás előtt még lenne lehetősége megválasztani egy neki tetsző köztársasági elnököt, aki egészen 2027-ig hivatalban lehetne.

 

Hogy ez ne történhessen meg, a szocialisták még arra is hajlandóak lennének, hogy – a hatpárti ellenzék választási sikerére számítva – az új Országgyűlés megalakulását követő 30 napig még Áder János maradjon a köztársasági elnök: ennek lehetőségét söpörte le most a Fidesz-KDNP az Igazságügyi bizottságban.

 

Első látásra sokat ezzel – a szimbolikus politikai téten túl, hogy kinek az akarata érvényesülhet a köztársasági elnök megválasztásakor – sem az MSZP, sem en bloc az ellenzék nem veszít, tekintve, hogy a magyar állami berendezkedésben a köztársasági elnök hagyományosan nem egy erős, inkább csak szimbolikus, a „nemzet egységét” megjelenítő szereplő, aki azon túl, hogy a Magyar Honvédség főparancsnoka (aminek békeidőben nem sok jelentősége van, de igazából még most, a járvány alatt sem), leginkább csak képviseli Magyarországot egyes diplomáciai eseményeken, illetve elrendeli a parlament által elfogadott törvények kihirdetését.

 

Pedig amúgy ha akarná, lehetne a köztársasági elnök a mindennapi politikának is egy megkerülhetetlen szereplője.

 

A köztársasági elnök:

 

+ a kihirdetése előtt bármely törvényt visszaküldheti a parlamentnek megfontolásra (igaz, ha az a szöveget akár változtatás nélkül újra elfogadja, köteles már aláírni), vagy éppen – még ha az most éppen fideszes is – az Alkotmánybíróságnak (Sólyom László volt az ilyen politikai és alkotmányossági vétókban a bajnok);

 

+ szabadon javaslatot tehet – többek között – a kormányalakításra hivatott miniszterelnök személyére, a választási eredménytől függetlenül (még ha szokásjog alapján eddig minden elnök a választáson legerősebb politikai formáció miniszterelnök-jelöltjét kérte fel erre);

 

+ részt vehetne és időkorlát nélkül felszólalhatna minden egyes parlamenti ülésen;

 

+ amúgy is mindenfajta megkötés nélkül, akár napi szinten és aktuálpolitikai ügyekben tehetne politikai nyilatkozatokat;

 

+ eláraszthatná a parlamentet a saját törvényjavaslataival (csak Göncz Árpád élt ezzel, például a taxisblokád résztvevőinek nyújtott közkegyelem kapcsán);

 

+ és még országos népszavazást is kezdeményezhetne (a rendszerváltás óta soha senki nem élt ezzel az elnöki jogkörrel).

 

Látszik tehát, hogy ha egy aktivista szerepfelfogású köztársasági elnök kerülne pozícióba – legyen az akár valóban „az államszervezet demokratikus működése felett” őrködő, vagy az aktuális kormány avagy ellenzék irányába elfogult szereplő –, igenis képes lehetne az aktuálpolitika meghatározó alakítója lenni.

 

Mivel egy személy legfeljebb két cikluson (tíz éven) keresztül töltheti be a posztot,

 

Áder János után 2022-ben mindenképp új köztársasági elnököt kell választani.

 

A kormányközeli Mandiner tavaly ősszel Trócsányi László EP-képviselő és ügyvéd, Maróth Miklós klasszika-filológus és Csák János üzletember, korábbi londoni nagykövet nevét dobta be, de rendszeresen felmerül Kövér László házelnöké is, nem beszélve arról a 2010-2014 között a baloldali sajtóban rendszeresen felmerülő pletykáról, miszerint Orbán Viktor költözne be a Sándor-palotába.

 

Szerinted ki legyen? Ez a hét kérdése az Azonnalin.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás