+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2021. május 4. kedd, 16:10
2022-ben még az országgyűlési választás előtt a parlament új köztársasági elnököt fog választani, aki ha akar, megkerülhetetlen szereplőjévé is válhatna a politikának. De ki legyen az?

Ez itt az Azonnali hét kérdése rovata, ahol minden héten felteszünk egy friss, aktuális kérdést mindenféle vicces és komoly válaszokkal!

 

Újabb fideszes pártkatona kerül a köztársasági elnöki székbe – ezzel a címmel adott ki közleményt az MSZP, miután a parlament Igazságügyi bizottságának keddi ülésén a kormánypárti többség nem vette tárgysorozatba azt a szocialista Molnár Gyula által jegyzett alkotmánymódosítási indítványt, ami a köztársasági elnök parlament általi megválasztását, ha az a parlamenti választás évében esedékes, az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülése utáni 30. napra tenné, és addig meghosszabbítaná a leköszönő elnök mandátumát.

 

Ugyanis az Alaptörvény jelenlegi szövege szerint „a köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal (…) kell megválasztani”. Azaz tekintve, hogy a második köztársasági elnöki ciklusát töltő, és a kétharmados fideszes Országgyűlés által megszavazott Áder János mandátuma 2022. március 13-án jár le,

 

a Fidesz-KDNP-frakciónak az országgyűlési választás előtt még lenne lehetősége megválasztani egy neki tetsző köztársasági elnököt, aki egészen 2027-ig hivatalban lehetne.

 

Hogy ez ne történhessen meg, a szocialisták még arra is hajlandóak lennének, hogy – a hatpárti ellenzék választási sikerére számítva – az új Országgyűlés megalakulását követő 30 napig még Áder János maradjon a köztársasági elnök: ennek lehetőségét söpörte le most a Fidesz-KDNP az Igazságügyi bizottságban.

 

Első látásra sokat ezzel – a szimbolikus politikai téten túl, hogy kinek az akarata érvényesülhet a köztársasági elnök megválasztásakor – sem az MSZP, sem en bloc az ellenzék nem veszít, tekintve, hogy a magyar állami berendezkedésben a köztársasági elnök hagyományosan nem egy erős, inkább csak szimbolikus, a „nemzet egységét” megjelenítő szereplő, aki azon túl, hogy a Magyar Honvédség főparancsnoka (aminek békeidőben nem sok jelentősége van, de igazából még most, a járvány alatt sem), leginkább csak képviseli Magyarországot egyes diplomáciai eseményeken, illetve elrendeli a parlament által elfogadott törvények kihirdetését.

 

Pedig amúgy ha akarná, lehetne a köztársasági elnök a mindennapi politikának is egy megkerülhetetlen szereplője.

 

A köztársasági elnök:

 

+ a kihirdetése előtt bármely törvényt visszaküldheti a parlamentnek megfontolásra (igaz, ha az a szöveget akár változtatás nélkül újra elfogadja, köteles már aláírni), vagy éppen – még ha az most éppen fideszes is – az Alkotmánybíróságnak (Sólyom László volt az ilyen politikai és alkotmányossági vétókban a bajnok);

 

+ szabadon javaslatot tehet – többek között – a kormányalakításra hivatott miniszterelnök személyére, a választási eredménytől függetlenül (még ha szokásjog alapján eddig minden elnök a választáson legerősebb politikai formáció miniszterelnök-jelöltjét kérte fel erre);

 

+ részt vehetne és időkorlát nélkül felszólalhatna minden egyes parlamenti ülésen;

 

+ amúgy is mindenfajta megkötés nélkül, akár napi szinten és aktuálpolitikai ügyekben tehetne politikai nyilatkozatokat;

 

+ eláraszthatná a parlamentet a saját törvényjavaslataival (csak Göncz Árpád élt ezzel, például a taxisblokád résztvevőinek nyújtott közkegyelem kapcsán);

 

+ és még országos népszavazást is kezdeményezhetne (a rendszerváltás óta soha senki nem élt ezzel az elnöki jogkörrel).

 

Látszik tehát, hogy ha egy aktivista szerepfelfogású köztársasági elnök kerülne pozícióba – legyen az akár valóban „az államszervezet demokratikus működése felett” őrködő, vagy az aktuális kormány avagy ellenzék irányába elfogult szereplő –, igenis képes lehetne az aktuálpolitika meghatározó alakítója lenni.

 

Mivel egy személy legfeljebb két cikluson (tíz éven) keresztül töltheti be a posztot,

 

Áder János után 2022-ben mindenképp új köztársasági elnököt kell választani.

 

A kormányközeli Mandiner tavaly ősszel Trócsányi László EP-képviselő és ügyvéd, Maróth Miklós klasszika-filológus és Csák János üzletember, korábbi londoni nagykövet nevét dobta be, de rendszeresen felmerül Kövér László házelnöké is, nem beszélve arról a 2010-2014 között a baloldali sajtóban rendszeresen felmerülő pletykáról, miszerint Orbán Viktor költözne be a Sándor-palotába.

 

Szerinted ki legyen? Ez a hét kérdése az Azonnalin.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás