+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Antal Róbert-István & Bukovics Martin & Tóth Csaba Tibor
2021. április 25. vasárnap, 17:55
Április 25-én ünnepli az olasz állam a fasizmus alóli felszabadulást. A partizánok legendás dala, a Bella Ciao ilyenkor számos megemlékezésen felcsendül. Az Azonnali az öt legizgalmasabbal köszönti az olaszokat ünnepükön!

Április 25. Olaszországban nemzeti ünnep, az ország ekkor emlékezik a fasizmus alóli 1945-ös felszabadulásáról. Maga a dátum azonban nem a felszabadulásra, hanem annak végső elérésére emlékeztet.

 

1945. április 25-én hirdette meg a Felső-Olasz Nemzeti Felszabadítási Tanács az általános felkelést,

 

amivel vissza akarták a partizánok – köztük kommunisták és katolikusok – még azon észak-olasz területeket foglalni, amelyek akkor is még a náci Németország megszállása vagy a Mussolini-féle bábállam, az Olasz Szociális Köztársaság felügyelete alatt álltak.

 

Május 1-ig az egész mai Olaszország területe felszabadult: Bologna április 21-én, Genova április 23-án, Velence pedig április 28-án. A felszabadításban a jugoszláv Tito partizáncsapatai is résztvettek: ők szabadították fel az addig Olaszországhoz tartozó Fiumét, Isztriát és Triesztet. (Triesztben ezért a felszabadulásra is mindig jugoszláv zászlókkal május elsején emlékeznek a helyi baloldaliak.)

 

A korábbi fasiszta uralom teljes végét az 1946. júniusi népszavazás jelentette, amikor az olaszok többsége nemet mondott a királyságra – elvégre a király Mussolini mellett volt –, és kikiáltotta az ország a köztársaságot. Április 25-ét azonban még az utolsó olasz király, II. Umberto – a katolikus miniszterelnök, Alcide de Gasperi javaslatára – tette hivatalos ünneppé.

 

Az olasz partizánmozgalom, azaz a Resistenza (ellenállás), már 1943-ban elindult, és azon évben már az ország nagyrészét meg tudták szerezni – az is kedvezett nekik, hogy 1943-ban németellenes olasz fasiszták és monarchisták megbuktatták Benito Mussolinit Rómában, aki német segítséggel a Garda-tó melletti Salòban rendezte be az Olasz Szociális Köztársaság bábállamát.

 

A partizánmozgalom egyik legismertebb – máig az olasz baloldal nem hivatalos himnuszának számító – dala a Bella Ciao. A dal vélhetően egy északolasz népdalra megy vissza.

 

Valószínűleg Bologna környéki mezőgazdasági munkások dalaként alakult ki.

 

A Bologna környéki régió a mai napig az olasz baloldal egyik fellegvára.

 

Csak a szöveget egészítették ki a harcoló partizánok, a szerző nem ismert,

 

a dalban az elhunyt partizánokra emlékezik.

 

Magyar fordításban így hangzik: „Egy reggel felébredtem / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / egy reggel felébredtem / és megtaláltam a betolakodót. / Oh, partizán, vigyél el engem / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / oh, partizán, vigyél el engem / úgy érzem meghalok. / És ha partizánként meghalok / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / és ha partizánként meghalok / el kell, hogy temessél. / Temess el, ott, fent a hegyekben / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / temess el, ott, fent a hegyekben / egy gyönyörű virág árnyékéban. / Mindenki, aki majd elhalad ott / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / mindenki, aki majd elhalad ott / azt fogja mondani: milyen szép virág. / Ez lesz a partizán virága / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / ez lesz a partizán virága, / aki meghalt a szabadságért.“ (Fordította Techet Péter)

 

1. Bella Ciao a templomban, Genovában

 

Andrea Gallo, a saját vallásos közösséget alakító pap a liguriai kikötővárosban, Genovában egyszerre volt keresztény és kommunista, így a szinkretizmus sem állt éppen távol tőle. Don Gallo szalézi szerzetesként kezdte munkáját, 1964-ben azonban elhagyta a rendet, mivel nem értett egyet szociális vakságukkal, és politikai nézeteikkel. Antiimperialista, békepárti, a szexuális kisebbségeket is elfogadó vallásos közösség vezetője lett, akit 2013-as haláláig a járdák plébánosának is neveztek, mivel a kikötő környéként személyesen is szociális munkát végzett Genova szegényei között.

 

2012 karácsonyán a világos is bejárta az a felvétel, ahol egy mise után templomában teljes vallási közössége az 1945-ös partizánok himnuszát énekli vele együtt, megadva ezzel Marxnak és Gramscinak is, ami az övék, Jézus után.

 

 

2. A Bella ciao Európa kulturális fővárosának megnyitójaként

 

Az egyik leginkább stílszerű Bella Ciaot 2020 legelején adtak elő Fiumében (Rijekában), ami annyira brutális és lehengerlő volt, ahogyan a kínai járvány miatti lezárások elsöpörték a teljes Európa kulturális fővárosa-programukat, amire annyit készültek. A tengerparti baloldali munkásváros múltját és jelenét gyönyörűen zsúfoltak bele ebbe a tíz percbe, a látványelemként használt tömeges hegesztésről nem is beszélve!

 

 

3. Bella ciao és a román manele találkozása

 

A manele egy romániai zenei műfaj, a románok mulatósa, leginkább a szerb turbofolkra hasonlít. A közvélemény általában a szegényebb, gettósodott városi lakótelepek és elmaradott falvak világával azonosítja, és az egészre sokszor nemzetiségi jelleget is ráhúz, ugyanis leginkább a romániai cigány közösségből származó zenészek művelik kiemelkedően ezt a műfajt.

 

A műfajtól nem áll távol különböző nemzetközi slágerek átdolgozása és manelevé alakítása. Hasonlóan történt ez most is, ugyanis

 

a Bella Ciao-t ültették át egy szerelmi csalódás történetévé, természetesen román nyelven.

 

A refrént a román „te iubesc” (szeretlek) szó adja, de énekelnek arról is, hogy „szerelmem, gyere vissza hozzám, / szeretlek, szeretlek, ragaszkodom hozzád / elolvadok az érted való sóvárgásban, / és tudd azt, hogy szeretlek, szeretlek / és nélküled egy pillanatot sem akarok élni”.

 

 

4. Bella Ciao helyett Çav Bella Isztambulban

 

Az olasz második világháború utáni kommunista mozgalom ugyanolyan népes, népszerű, saját kultúrát, ha nem civilizációt alkotó erő volt, mint amilyen Törökországban, ahol a NATO-tag kemalista rezsim ellen nagy maoista mozgalom (Török Kommunista Párt) és kisebb szovjetbarát leninista pártok is működtek, főleg a vidékről a hatvanas évekbe költöző nagyvárosi munkások között (az ő jelentős részük meg kurd is volt).

 

1985-ben a kurd szeparatista mozgalom indulása után egy évvel alakult meg ikonikus zenekaruk, a Grup Yorum is, amelynek a törökországi puccsig saját kultúrháza is volt Isztambul leglázadóbb negyedében, Okmeydaniban. 2019-2020 folyamán a rezsim három tagjukat hurcolta börtönbe, mivel elvi kiállást tanúsítottak több török és kurd szervezet ellen, amelyek ott „terroristáknak” számítanak.

 

A három tag közül kettő, Helin Bölek és İbrahim Gökçek 2020 májusáig politikai tiltakozásból éhségtsztrájkot folytattak, azonban ebben a börtönben bele is haltak.

 

De inkább az lehetett a baj velük, hogy ilyen óriási tömeget is vonzottak az igazságosabb társadalomért is tüntető koncertjeik a törökországi fiatalok köréből. Természetesen az olasz partizánok örökzöldjének egészen pontos, török fordítását is rendszeresen eljátszották, ráadásul a forradalmat is szó szerint halálosan komoly ügynek, nem csupán egy piaci terméknek tekintik egy elnyomó diktatúra közepén.

 

 

5. A Bella Ciao a Balkánon

 

Listánkról nem hiányozhat a világhírű Goran Bregović sem. Amellett, hogy Emir Kusturica több filmjének zenéje hozzá fűződik, Bregović feldolgozásokkal sem rest. A Bella Ciaot is újraértelmezte, hamisítatlan balkáni hangzásúvá alakította a partizánok dalát. Nem is csodálkozhatuk azon, hogy Bregović koncertjei alatt meg szokott őrülni a tömeg. Elég csak a dal lassú és pörgős részeinek váltakozását követni – kihagyhatatlan!

 

 

FOTÓ: Tegnap, ma, holnap: mindig partizánként! 2007. április 25-e Milánóban. Kép: Pino / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás