+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 9. péntek, 11:10
1921-ben egy isztriai bányában fellázadtak a munkások és összetűzésbe kerültek a helyi olasz fasisztákkal. A lázadók még egy köztársaságot is kikiáltottak, amit száz éve ezen a napon vertek le. Az olasz és a horvát baloldali emlékezetpolitikában az első antifasiszta lázadásként illik rá emlékezni.

Giovanni Pipan olasz szocialista politikus 1921 márciusában éppen úton volt Triesztből a nyugat-isztriai Labin (Albona) városába. Az ok: a helyi bányászok sztrájkba kezdtek, mert elégedetlenek voltak munkakörülményeikkel és fizetésükkel. De nem volt igazán vezéralak köztük, ezért

 

a trieszti elvtársaktól kértek utánpótlást.

 

Isztria ekkoriban – az Osztrák-Magyar Monarchia szétverése után – ugyanúgy az Olasz Királysághoz tartozott, mint Trieszt. A munkásmozgalom pedig az észak-adriai térségben már a Habsburg-időkben is többnemzetiségűként szerveződött: olasz, horvát, szlovén vagy német melósok közösen tömörültek. A Habsburg-kori Trieszt egyik munkásvezére például magyar volt: Domokos Lajos.

 

 

Pipan azonban nem jutott el Labinig rögtön, mert Pazinban (Pisinóban), ahol át kellett volna szállnia, helyi fasiszták verték össze. Ugyan túlélte a támadást, de nem tudott a sebesülései miatt továbbutazni, vissza kellett térnie Triesztbe. A hír azonban elérte a bányászokat, akik annyira bedühödtek, hogy nem csupán sztrájkot hirdettek – de egy önálló köztársaságot is.

 

1921. március 2-án „megalakult” – persze senki el nem ismerte – a Labini (Albonai) Köztársaság. Ezt szokás az első nyíltan antifasiszta államszerűségnek tartani,

 

elvégre indokát egy fasiszta támadás adta. Zászlajuk egy sarlókalapácsos vörös lobogó lett.

 

A bányászok között mindenféle nemzetiségűek voltak – az ország hivatalos nyelve azonban az olasz és a horvát lett, elvégre azt mindenki értette a környéken. Az összevert Pipant távollétében is vezetőjükké választották. „Kova je naša” (azaz „Miénk a bánya”) – hangzott a jelszavuk. Ugyanis már rég nemcsak magasabb bérezést és jobb körülményeket, hanem a magántulajdonban lévő bányák társadalmiasítását is követelték.

 

Mivel Pipan nem tudott jelen lenni, a bányászok szervezését egy helyi báró vette át: Giovanni Tonettit baloldali elkötelezettsége miatt „vörös báróként” ismerték. A bányairányítást a bányászok vették át, maguk közül nevezték ki Dagobert Marchigot új igazgatónak. Attól azonban tartottak, hogy a régi olasz területekről származóak – akiket „regnicolinak” neveztek a Habsburg Monarchiában – nem fogják a lázadást támogatni, elvégre ezen olaszok nem szívesen közösködtek a délszlávokkal – emiatt tehát

 

preventív jelleggel a lázadók tizenhárom szicíliai bányászt őrizetbe vettek.

 

A LABINI KÖZTÁRSASÁG LÁZADÓ BÁNYÁSZAI A VÖRÖS ZÁSZLÓVAL 1921. ÁPRILISÁBAN. FOTÓ: TOMMY GY / FB

 

Több, mint egy hónapig eltartott a lázadás. Március végén az olasz állam – ekkoriban még nem a fasiszták voltak hatalmon Rómában – a tenger felől próbálta meg támadni az isztriai lázadókat, elvégre Labin (Albona) a tengerparton fekszik. A bányászok nem adták meg magukat városuk eleste után sem, hanem a mögöttes hegyvidékbe menekültek, Štrmac környékén barrikádozták el magukat, és rendezkedtek be partizánharcra.

 

1921. április 8-án azonban az olasz szárazföldi erők is megérkeztek, és a tenger felől támadó haditengerészettel közösen leverték a lázadást

 

és valamennyi (közel 60) bányászt letartóztatták. A harcokban már Pipan is jelen volt, azaz ő is fogságba került – ő az egész lázadásért vállalta a felelősséget, és kérte: a bányászokat ne ítéljék el.

 

Végül 52 bányász ellen zajlott Pólában a per 1921-ben – de végül mindet felmentették. Többek között arra hivatkozva, hogy meg lettek tévesztve kommunista agitátorok által. Pipan 1922 után, a fasiszta hatalomátvétel miatt az Egyesült Államokba távozott, ahol a chicagói szakszervezeti mozgalom egyik ismert alakja lett

 

A labini (albonai) köztársaság emléke azonban megmaradt az olasz és a délszláv baloldalon is. Noha 1921-ben még nem voltak hatalmon a fasiszták Olaszországban, főleg az észak-adriai régióban erősen jelen voltak, elvégre Isztriát és Triesztet meg akarták „tisztítani” a délszlávoktól. 1920-ben olasz fasiszták például felgyújtották Triesztben a szlovén kisebbség kulturális és politikai székházát a belvárosban. Azaz

 

ezen a vidéken már a fasiszta hatalomátvétel előtt is erős volt a fasiszta befolyás,

 

azaz a különféle ellenálló mozgalmak nem is annyira az olasz állam, hanem a fasiszták ellen irányultak.

 

AZ IDEI MEGEMLÉKEZÉSEN A MUNKÁSFRONT ISZTRIAI SZERVEZETE KILÓGATTA AZ EGYKORI LABINI KÖZTÁRSASÁG ZÁSZLAJÁT. FOTÓ: RADNIČKA FRONTA / FB

 

Az idei százéves évfordulóra a horvát közszolgálati tévé egy dokumentumfilmmel készült, amiben az egykori lázadók ma is helyben élő leszármazottai nyilatkoznak. A bányászköztársaságra különösen Jugoszláviában emlékeztek mindig meg – de az akkori történelemszemlélet

 

nem csupán antifasiszta, de olaszellenes lázadást is belelátott, holott nemcsak a bányászok egyrésze, de a vezetőjük is olasz volt.

 

A százéves évfordulót megünnepelte Zoran Milanović szocdem államelnök is. A politikus Labinban elmondott beszédében felidézte, hogy nagyapja is egy ideig bányász volt, majd Tito partizánjaként vett részt Trieszt felszabadításában 1945-ben. A politikus a labini köztársaság kapcsán kiemelte, hogy összehasonlítva például a magyar tanácsköztársaság résztvevőit ért retorziókkal, a labini bányászokat nem ítélték el. Milanović azt mondta, hogy a 20. századot két szélsőség, a nácizmus-fasizmus és a kommunizmus határozta meg,

 

„míg a nácizmus a gyűlölet szélsősége, addig a kommunizmus a reményé volt”. Szerinte ha egy tisztességes embernek csak e kettő közül lehet választania, akkor még most is inkább a remény szélsőségét, azaz a kommunizmust választja.

 

Valter Glavičić, Labin polgármestere azt hangsúlyozta beszédében, hogy „büszkének kell lenni arra, hogy itt, a kelet-isztriai partoknál a bányászaink egykoron, 1921-ben felismerték az antifasizmust mint egyetemes értéket”.

 

AZ IDEI MEGEMLÉKEZÉSEN KIVILÁGÍTOTTÁK A MA MÁR NEM MŰKÖDŐ LABINI BÁNYÁT. FOTÓ: BALKAN INSIGHT / FB

 

Az idei évforulóra a kommunista Munkásfront is megemlékezett: a titóista párt isztriai aktivistái

 

kilógatták a vörös zászlókat Labin (Albona) városában.

 

A Munkásfrontot az a Katarina Peović vezeti, aki kiszakadt a radikális baloldali pártokat tömörítő Možemo-koalícióból, mert nem találta őket eléggé kommunistának és jugoszlavistának. A politikusnő Fiumében pályázik májussal a polgármesteri tisztségre.

 

NYITÓKÉP: Idei megemlékezés Labinban / Radnička Fronta Istra, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás