+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. március 2. kedd, 19:45
Ismét sztrájkba kezdenek a makói Continental gyár dolgozói, a múlt heti 24 órás sztrájk után immáron határozatlan ideig. A munkavállalók elkeseredettek: szerintük a cég nem hajlandó visszaadni a kollektív szerződés tavalyi egyoldalú felmondásával a jutattásokat, míg az új kollektív szerződésről szóló tárgyalások hat hónap után zátonyra futottak. Így hát nem maradt más lehetőségük, mint a sztrájk, vélik.

Egy hónap alatt már negyedszer kezdenek sztrájkba a makói, a német Continental-csoporthoz tartozó Contitech dolgozói, miután a munkavállalókat képviselő Makói Gumiipari Szakszervezet és a cég vezetői továbbra sem tudtak megegyezni a lassan már egy éve zajló konfliktusban.

 

Miről van szó?

 

A munkavállalókat az zavarja, hogy még tavaly nyáron a cég egyoldalúan felbontotta a 23 éve hatályban lévő kollektív szerződést, ami miatt a munkavállalók olyan juttatásoktól estek el, mint hogy munkáltatói felmondás esetén két hónapnyi bérnek megfelelő összegű végkielégítésre lennének jogosultak.

 

A kollektív szerződés felmondásával egyidőben több száz alkalmazott távozott a cégtől, akiket Radics Gábor, a gyárban is működő Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnöke szerint részben közös megegyezéssel, részben pedig egészségügyi alkalmatlanság miatt bocsátottak el, de az Azonnalinak telefonban nyilatkozó Radics azt is elmondta, hogy olyan alkalmazottakat is kirúgtak, akik tavasszal nem voltak hajlandóak aláírni az új munkaszerződést, ami a járványhelyzet miatt csökkentette az ott dolgozók bérét.

 

Hat hónapnyi tárgyalás után betelt a pohár

 

A telephelyen működő két szakszervezet, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség alá tartozó Makói Gumiipari Szakszervezet (MGSZ), illetve a Continech Dolgozók Független Szakszervezete (CDFSZ) még nyáron ült egy asztalhoz a cégvezetéssel, hogy sikerüljön megállapodniuk az új kollektív szerződésről, majd a tárgyalásokhoz később becsatlakozott a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ), de ezek nem vezettek eredményre.

 

Radics szerint Európában példa nélküli a kollektív szerződés ilyen egyoldalú felmondása, amit a cégvezetés azzal indokolt, hogy a 23 éve hatályban lévő szerződés elavult.

 

A GSZSZ elnöke szerint azonban ez egy rossz érv, mivel minden évben módosították a kollektív szerződést, hiszen a bértábla mellett egyéb dolgokat is ebben módosítanak, így az nem lehet elavult, Szegeden például van egy üzem, ahol több mint 30 éves a kollektív szerződés: „Attól, hogy én együtt élek a feleségemmel 20-30 éve, attól még nem dobom ki, mert elavult. Ha valami nem tetszik a szerződésben, akkor átalakítjuk, módosítunk rajta. Ilyen nem létezik, hogy elavulna egy folyamatosan, minden évben aktualizált szerződés.”

 

Azonban a tárgyalások elakadtak, mivel Radics szerint a másik szakszervezet, a CDFSZ a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokat erodálta, „gyakorlatilag mindig aláígért a munkáltatóknak, miközben a munkavállalók felé azt kommunikálták, hogy ők megállapodtak (a cégvezetéssel – szerk.), és az MGSZ nem hajlandó ezt elfogadni”, miközben Radics szerint a CDFSZ eleve a munkáltatói érdekeket képviseli, és annak 2008-as megalakulása óta folyton próbálja ellehetetleníteni az MGSZ munkáját.

 

Még a tárgyalások megrekedése előtt két hónappal, október végén alakult sztrájkbizottság a gyárban, hogy ha a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokon nem sikerül biztosítani a korábbi kollektív szerződés tartalmi elemeit, akkor figyelemfelkeltő sztrájkba kezdjenek a munkások.

 

Azonban 2021-ben már többször is sztrájkoltak a munkavállalók: először 2 órás figyelmeztető sztrájkot folytattak február 18-án, amit február 20-án egy 8, majd az február 24-én egy 24 órás sztrájk követett. A sztrájkbizottság azt kérte, hogy a kollektív szerződés tartalmi elemeit állítsák vissza, és ha a Continental ennek a követelésnek eleget tesz, akkor visszaülnek a többi szakszervezettel együtt a tárgyalóasztalhoz, hogy ezeket kollektív szerződésben rögzítsék.

 

Ugyanakkor a Contitech szerint az MGSZ nem hajlandó egy tárgyalóasztalhoz ülni a gyárban működő másik két szakszervezettel, a CDFSZ-szel, illetve a az MTSZSZ-szel, és szerintük a Radics-féle MGSZ már azelőtt felállt a tárgyalóasztaltól, „mielőtt a cég megoszthatta volna a helyzet rendezésére vonatkozó konstruktív javaslatait”.

 

De ez Radics szerint nem is lehetséges, hiszen a sztrájkbizottság nem tárgyalhat a kollektív szerződésről, csak a sztrájkkövetelésekről, és amennyiben a szakszervezet leülne a tárgyalóasztalhoz, onnantól kezdve jogellenessé válna a sztrájk.

 

Heti 60 óra munka, csökkenő fizetés

 

A G7-nek több ott dolgozó is nyilatkozott még a február végi 24 órás sztrájk alatt, akik elmondták, hogy 300-400 fős leépítés, illetve a tavaszi leállás utáni újraindulás során megnövekedett rendelések miatt gyakoriak a túlórák:

 

sokan akár heti 6 napot is dolgoznak napi 12 órában, néhány munka pedig annyira megterhelő, hogy előbb-utóbb elfáradnak, mert egyszerűen képtelenek ilyen sokáig dolgozni az adott munkakörben rendes pihenés nélkül.

 

A munkaórák egyrészt azért növekedtek meg, mert a cég munkavállalóit, illetve a GSZSZ szerint az elbocsátott munkaerőt nem pótolták kellően, illetve a kollektív szerződés egyoldalú felmondása miatt egy 2020. áprilisi kormányrendelet lehetőséget ad arra a cégnek, hogy a 24 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztassa a munkavállalóit, így emiatt gyakoriak a szombati munkanapok is.

 

A sztrájkok miatt azonban most áll a termelés: ugyan a cég hivatalos közleménye szerint az 1700 dolgozóból mindössze 592-en sztrájkoltak a legutóbbi 24 órás sztrájk alatt, azonban Radics szerint ezek a számok is mesterkéltek. Ugyan a közvetített munkások – azaz, akik nem a Continentállal, hanem egy munkaközvetítővel állnak szerződésben – nagy része nem hagyta abba a munkát, azonban a szerződéses munkavállalók többsége igen: Radics szerint a 24 óra alatt a nap végére már a szerződéses munkavállalók 90 százaléka sztrájkolt, amivel a termelés több része is leállt.

 

Emellett a dolgozókat az is frusztrálja, hogy míg 2017-ben a szektori átlagbérhez (ez sajtóinformációk szerint havi nettó 240-320 ezer forint) képest 10 százalékkal többet vittek haza egy hónapban a dolgozók, Radics szerint ez 2020-ra már 8,4 százalékos hátránnyá alakult, miközben a vezetők fizetése 21,2 százalékkal nőtt.

 

„Amekkora versenyhátrányt szenvedtek el a munkavállalók, annyival lett magasabb a vezetők béremelése”

 

– véli a szakszervezeti elnök.

 

Nem tudják, hogy meddig sztrájkolnak, de már nem látnak más megoldást

 

Radics az Azonnali megkeresésére elmondta, hogy már a február 18-i kétórás munkabeszüntetéstől is azt remélték, hogy a Continental vezetői megértik, hogy egyoldalúan így nem bonthatják fel a kollektív szerződést, és a szakszervezetnél már korábban is azt hitték, hogy a munkáltató megérti, hogy „felesleges ez az erődemonstráció” a részükről, így Radics már nem mer jósolni, hogy egy 3-4 napos vagy akár egy hetes sztrájk után mi történhet.

 

„A követeléseink nem teljesíthetetlenek. Nem fizetésemelést kérünk, hanem azokat a juttatásokat szeretnénk megtartani, amiket a munkáltató elvett a kollektív szerződés egyoldalú felmondásával”

 

– véli Radics, aki hozzátette, hogy a cégcsoport se Magyarországon, se Európában nem viselkedett így a dolgozóival, ezért akarják azt elérni, hogy Makón is állítsák vissza a korábbi kollektív szerződés tartalmi elemeit.

 

Hogy a március 2-án megkezdett határozatlan idejű sztrájk mennyi ideig fog tartani, arról Radics nem akart részleteket elárulni, mivel akkor „a munkáltató tudna kalkulálni, hogy megtudja, mikorra véreztethet ki minket”. Ugyanakkor azt Radics elmondta, hogy nem életszerű, hogy a sztrájk akár hetekig is eltartson, annak ellenére, hogy a sztrájkhajlandóság elmondása szerint elég magas a munkavállalók között, és az Audi Hungária Független Szakszervezet 1 millió forintos támogatása mellett a Continental szegedi telephelye, illetve a veszprémi Kábelgyártó Alapszervezet is 500-500 ezer forinttal támogatják a sztrájkolókat. A sztrájk ideje alatt a szakszervezet tagjai sztrájksegélyre jogosultak, ugyanakkor többen is jelezték, hogy nem kérik, mert vannak még tartalékaik is. 

 

„A munkáltatónak meg kéne értenie, hogy ez sokkal nagyobb károkat okoz neki. Nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is”

 

– véli Radics, aki szerint ezután nehéz lesz a munkáltatónak munkásokat toboroznia, hiszen „ilyen helyre ki akar jönni dolgozni? Itt dolgozol húsz évig, azt mondják, hogy kapsz valamit, aztán végül mégse, mert hoznak újakat, minket meg kidobnak a szemétbe.”

 

Ugyanakkor Radics az Azonnalinak elmondta, hogy több munkavállaló is jelezte neki, hogy a cég „nyomást kezdett gyakorolni” rájuk, hogy lépjenek vissza a sztrájktól.

 

„Azzal fenyegetőznek, hogy ha sztrájkolnak, akkor miattuk kell túlórázni és viszik el a megrendeléseket. Valóban visznek el megrendeléseket Nagykárolyba, de azok előre betervezett áttelepítések voltak, mert annyira elkalkulálták a létszámot, hogy nem tudja ellátni azt a kapacitásigényt a gyárt, és torzítják ezt az információt.”

 

A Contitech közleménye szerint a munkavállalóknak az átmeneti időszakban is folyamatosan biztosítja a juttatásokat, belső szabályzatokban rögzítve az új kollektív szerződés megkötéséig. A jelenleg kialakult helyzet nem szolgálja a közös érdekeket, mivel üzleti károkat okoz és a makói gyár versenyképességét is rontja – tudatta a vállalkozás közleményében.

 

A cég az elmondása szerint továbbra is arra törekszik, hogy a munkavállalókkal együtt tudja a makói telephely versenyképességét javítani, és ezzel a gyár hosszútávú jövőjét biztosítani.

 

Ezért várják vissza a tárgyalóasztalhoz az MGSZ képviselőit, bízva abban, hogy az „MGSZ helyi képviselői is belátják, hogy a makói gyár versenyképessége, a technológiai átállás sikere, a dolgozók jövőjének megalapozása most zajlik, és ebben változásban mindenkinek részt kell vállalnia”.

 

Politikusok is megszólalnak az ügyben, de a sajtóval nem állnak szóba

 

Az ügyben megkerestük Makó januárban lemondott alpolgármesterét, a makói önkormányzat fideszes frakcióvezetőjét, Czirbus Gábort is, aki még a múlt heti 24 órás sztrájk előtt tartott sajtótájékoztatót, amiben azt kérte a Continentaltól, hogy becsülje meg a dolgozóit, egyúttal a támogatásáról biztosította a munkavállalókat, azonban a lapunkkal nem kívánt szóba állni. Ugyanakkor felajánlotta, hogy amit a Facebook-oldalára írt az ügyről, azt nyugodtan közölhetjük. Legutoljára február 24-én írt a közösségi oldalára az üggyel kapcsolatosan, amiben azt írta, hogy „lépni kell, a makói dolgozók megbecsülést érdemelnek”.

 

A körzet országgyűlési képviselőjét, a fideszes Lázár Jánost még múlt héten kerestük meg az ügyben, hogy támogatja-e a sztrájkoló munkavállalókat, próbál-e segíteni a konfliktus elsimításában, azonban a volt kancelláriaminisztertől eddig erre nem kaptunk választ, a makói választókerületi irodáján pedig arról tájékoztattak minket, hogy „majd a napokban” tud válaszolni Lázár a feltett kérdéseinkre.

 

Lázár végül március 2-án írt a közösségi oldalán az ügyről, amiben megismételte az egy évvel ezelőtti nyilatkozatát: „Olyan nincs, hogy egy multi csak kér és kap, de amikor tehetné, nem akar visszaadni valamit azoknak, akiknek a profitját és a támogatását köszönheti.” Lázár szerint az igazság a sztrájkoló munkavállalók oldalán van.

 

NYITÓKÉP: Lázár János / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás