+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid & Bakó Bea
2021. február 16. kedd, 19:30
Tesztelni szeretné Donáth Anna a jogállamisági mechanizmust, ezért fordult a Klubrádió ügyével az Európai Bizottsághoz. Pedig a rádió frekvenciavesztésének nincs köze az EU pénzügyi érdekeihez, márpedig a jogállamisági mechanizmust csak ilyen ügyekben lehet használni. Donáth viszont azt mondja az Azonnalinak: szerinte nem sértené a jogállamiságot, ha a céljától eltérően alkalmaznák és értelmeznék az új EU-s jogszabályt.

Kezdeményezni fogja Donáth Anna momentumos EP-képviselő a tavaly év végén elfogadott jogállamisági mechanizmus életbe léptetését a Klubrádió frekvenciájának elvétele miatt, írta ki a Facebookra. Azt maga is leírja ugyanakkor a posztjában, hogy a mechanizmus szövegezése szerint az EU-s pénzekkel való visszaélésre terjed ki.

 

Ahogy az Azonnali is írta a mechanizmus elfogadásakor az elemzésében, az nem alkalmas szimbolikus politikai ügyek miatti büntetésre, csak olyan jogállamiság-sértéseket lehet vele szankcionálni, amelyek

 

„kellően közvetlen módon sértik vagy súlyosan veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit vagy az EU hatékony és eredményes pénzgazdálkodását”,

 

ahogy ez szerepel a rendelet szövegében.

 

A magyar kormány pont azt akarta elkerülni, hogy ideológiai okokra hivatkozva is működésbe lehessen léptetni a mechanizmust. Az EU-s pénzekhez való közvetlen kötés volt a tagállamoknak és intézményeknek is elfogadható kompromisszum.

 

Ettől elég távol esik a Klubrádió ügye, amelynek a szerződését a Médiatanács sorozatos szabálytalanságokra hivatkozva nem hosszabbította meg. Akkor hogyan lehetne életbe léptetni emiatt a jogállamisági mechanizmust?

 

Felhívtuk Donáth Annát, hogy tisztázzuk a kérdést. A momentumos EP-képviselő azt mondja, beadványt írt az Európai Bizottságnak arról, hogy tisztázzák egyfelől azt, hogy hol tartanak a hozzájuk már korábban a magyar médiahelyzettel kapcsolatosan beadott kötelezettségszegési eljárás iránti kérelmek.

 

Például 2016-ban Jávor Benedek, a Párbeszéd akkori EP-képviselője a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen nyújtott be beadványt az Európai Bizottsághoz, amely szerint a túlfinanszírozott állami média nem felel meg az EU-s követelményeknek, illetve később érkezett a Bizottsághoz az állami reklámköltésekkel kapcsolatos panasz is. Ezekben az ügyekben nem foglalt még állást a Bizottság, de egyébként nem is kell neki, ugyanis a Bizottság hivatalból indít kötelezettségszegési eljárásokat és nem köteles elszámolni azzal, hogy miért nem indít ilyet, még ha valaki javasolta is neki.

 

Másfelől arra is felhívta Donáth a Bizottság figyelmét, hogy „a magyar médiaszabadságot szétverő propagandagépezetet” EU-s forrásokból építették, utalván a többszáz médiumot tömörítő kormányzati médiaholding KESMA-ra is.

 

A Klubrádió esetének viszont jogilag és pénzügyileg sincs köze a KESMA-hoz. Ezen közbevetésünkre Donáth azt mondja:

 

„a jogállamisági mechanizmusról akkor derül ki, hogy mire jó, ha a gyakorlatban elkezdjük tesztelni.”

 

Ha azt a választ kapja a Bizottságtól, hogy arra nem vonatkozik a jogállamisági mechanizmus, akkor mondja meg a Bizottság, milyen fellépést látnak indokoltnak. Donáth bármilyen eszközt bevetne, hogy a Bizottság lépjen a magyar médiahelyzet ügyében.

 

„A mi feladatunk az, hogy megvédjük a jogállamiságot és a médiaszabadságot Magyarországot minden létező eszközzel” – mondja Donáth, ezért fel kell hívni a Bizottság figyelmét, hogy mulasztást követ el, ha csak tologatja az aktákat az asztalon, miközben már rég lépnie kellett volna.

 

De ha a mechanizmus nem a Klubrádió esetére van megalkotva, akkor annak használata a konkrét esetre épp a jogállamisággal menne szembe, nem?

 

– merül fel a logikus kérdés. A momentumos EP-képviselő szerint nem ez a helyzet, mert az Európai Parlament régóta harcol azért, hogy a mechanizmus hatálya kiterjedjen az olyan, jogállamiságot romboló intézkedésekre is, mint a médiaszabadság felszámolása.

 

Hiába van meg a konkrét jogszabály, még rengeteg értelmezési kérdés nyitva maradt, mondja a mechanizmusról Donáth. A rendeletben egy felsorolás írja le, milyen esetek megsértése után lehet pénzbüntetéssel sújtani a bűnös tagországokat. Ennek a felsorolásnak az utolsó pontja tágan is értelmezhető: „a tagállami hatóságok egyéb olyan helyzete vagy viselkedése, ami releváns az EU hatékony és eredményes pénzgazdálkodása vagy az EU pénzügyi érdekei szempontjából”. 

 

Ezért kell kiderüljön, hogy ezt hogy értelmezik a gyakorlatban, mondja, és hogy 

 

„min kell tovább dolgoznia az Európai Parlamentnek, hogy a mechanizmus a valódi hivatását” töltse be.

 

Donáth következtetése kapcsán érdemes emlékeztetni, hogy maga az Európai Parlament szavazás nélkül rábólintott a jogállamisági mechanizmus azon, végleges verziójára, amely nem csak a fent említett felsorolást és a pénzügyekhez való kellően közvetlenül kötődő jogsértés követelményét tartalmazza, de egyúttal ki is hagyja a közvetlenül választott Európai Parlamentet a tagállamok elleni pénzügyi szankciókról való döntésből. Azokról a végleges rendeletszöveg értelmében a Bizottság javaslata alapján a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa dönt, vagyis az EP maga nyugodott bele, hogy a jogállamisági mechanizmus konkrét alkalmazása terén neki nem osztottak lapot. 

 

NYITÓKÉP: Mathieu Cugnot / Európai Parlament, 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás