A Néppártban magyarázkodik a Fidesz a Klubrádió frekvenciájának elvétele miatt

Szerző: Karóczkai Balázs

2021.02.15. 08:52

A brüsszeli Fidesz szerint „álhírek és hamis értelmezések” terjednek a nemzetközi sajtóban a Klubrádió kapcsán, ezért levelet intéztek az Európai Néppárt EP-képviselőinek.

Nemcsak az Európai Bizottság kapott levelet a Klubrádió ügyében, hanem az Európai Néppárt EP-képviselői is. Azonban míg az első levél írói a magyar médiaszabadság helyzetéért aggódnak, és azt öt frakcióból (Renew Europe, S&D, Zöldek/EFA, Európai Néppárt és a baloldali GUE/NGL) 80 EP-képviselő – köztük a momentumos Cseh Katalin, Donáth Anna, a DK-s Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, Ara-Kovács Attila és a szocialista Ujhelyi István– is aláírta, addig a Néppárt EP-képviselői a Fidesz EP-delegációjától kaptak egy magyarázkodó levelet – tudósít a Politico.

A Politico által is megszerzett levélben – amit a Fidesz „tájékoztató jegyzetnek” nevezett – arról írnak a brüsszeli fideszesek,

hogy szerintük a nemzetközi médiában a Klubrádió ügyében „álhírek és hamis értelmezések” jelentek meg.

Azonban a Politicohoz is eljutott levélből több részletet nem közöltek.

Azonban itt még nem lett vége a levelezéseknek, mivel késő péntek délután az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának a főigazgatója, az olasz Roberto Viola is küldött egy levelet a magyar állandó uniós képviseletnek, amiben aggodalmát fejezte ki, mivel úgy véli: „erősen megkérdőjelezhető jogi okok miatt” vesztette el a Klubrádió a frekvenciáját.

Viola szerint kétséges, hogy „e használati jogok megújítását szabályozó magyar jogszabályok és annak a módja, ahogy a Médiatanács ezt végrehajtotta, tiszteletben tartja-e az uniós jogot és az arányosság elvét”

– zárta levelét Viola.

Viola aggódó levelére a magyar kormány delegáltjai csak annyit írtak, hogy válaszolni fognak a levélre, illetve a Médiatanács elnökének, Karas Monikának az angol nyelvű blogbejegyzésére hivatkoztak, amiben Karas azt írta, hogy jogászként ő is hisz a jogállamiságban, és a Klubrádió frekvenciáját nem politikai, hanem jogi okok miatt vették el – méghozzá a médiatörvény miatt.

Karas emellett elmondja azt is, hogy a magyar médiapiac sokszínű és változatos, hiszen „393 televízió, 156 földszínen fogható rádió, 78 internetes rádió, 6731 nyomtatott és 3540 internetes lap kínál tájékozódási lehetőséget”, azonban arról már nem ír, hogy ezen többezer médium milyen arányban köthető a Fideszhez, így az ember ezalapján azt is gondolhatná, hogy a magyar médiapiaci helyzet kiegyensúlyozott, miközben a Válasz Online gyűjtése azt mutatja: nem igazán.

Jobban odafigyel majd a Bizottság a médiaszabadság helyzetére a jogállamiság jelentésekben

A Politico hírlevele ezenkívül arra is kitér, hogy a magyarországi újságírók és ellenzéki politikusok csalódottak, azonban nemcsak az Orbán-kormány, hanem az Európai Bizottság miatt is,

ugyanis sokan úgy érzik, hogy a Bizottság csak retorikájában mozdítja elő a médiaszabadságot,

miközben a gyakorlatban elég keveset tesz ebben az ügyben.

Részben emiatt Didier Reynders, az igazságügyért felelős EU-s biztos azt nyilatkozta a Politicónak, hogy a 2021-es bizottsági jogállami jelentésekben talán nagyobb hangsúlyt kaphat a médiaszabadság, emellett azt is vizsgálják majd, hogy a Bizottság által megfogalmazott kritikákra voltak-e érdemi és pozitív változások az adott tagállamban. (Arról, hogy 2020-ban mit tartalmazott az Európai Bizottság Magyarországról szóló jogállamisági jelentése, Bakó Bea itt írt bővebben.)

A belga Reynders emellett elmondta, hogy a 2020-as jogállamisági jelentést sikernek tartja, mivel „lehetséges valódi párbeszédet folytatni a jogállamiságról a különböző szinteken”, emellett arról is beszélt a Politicónak, hogy már dolgoznak a 2021-es jelentésen, ami reményeik szerint júliusig elkészül.

A Klubrádió rádiósugárzása hétfő éjféltől szűnt meg, miután a Médiatanács nem hosszabbította meg a frekvenciahasználati engedélyét, majd pedig a 92.9-es frekvenciára kiírt pályázatát adminisztratív hibákra hivatkozva elutasította. A Klubrádió bíróság elé vitte az ügyet, azonban a bíróság elutasította a Klubrádió Médiatanáccsal szembeni keresetét, így a Klubrádió online rádióként folytatja tovább.

A Klubrádió ügyével korábban a közéleti podcastünkben, a Helyzetben is foglalkoztunk, ahol a Klubrádió főszerkesztője, Pataki Gábor a jövőbeni tervekről és az ügy hátteréről mesélt nekünk. A rádió vezérigazgatójával, Stock Richárddal pedig itt beszélgettünk.

NYITÓKÉP: A Klubrádió régi emblémája a régi frekvenciával. Forrás: Klubrádió / Facebook