+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fehér Zoltán
2020. november 29. vasárnap, 09:20
Az új amerikai külügyminiszter-jelölt több szálon is kötődik Magyarországhoz. Ez azonban nem jó hír Orbánnak, mert jobban fog a Biden-adminisztráció figyelni Budapestre és a szövetségi kötelezettségek betartására. Orbánék enyhülését mutathatja, hogy nem egy politikai kinevezettet, hanem egy igazi karrierdiplomát küldenek új nagykövetnek Washingtonba.

Ez itt a Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból, azaz Fehér Zoltán, a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársának rovata.

 

Miközben az amerikai elnökválasztás kapcsán a magyar közvéleményt is hetek óta foglalkoztatják az amerikai belpolitika egészen apró részletei,

 

a hamarosan bekövetkező hatalomátadásnak van számos magyar vonatkozása is.

 

Bár a Trump-kampány az elnökválasztással kapcsolatos egyes szabálytalanságok miatt indított majdnem összes perét elvesztette, annak ellenére nem tágítanak a saját, csalást kiáltó narratívájuktól, hogy most már az amerikai társadalom nagy része és a világ többi országának kormányai számára is nyilvánvalóvá vált: 2021. január 20-án Joe Bident fogják az Amerikai Egyesült Államok elnöki hivatalába beiktatni.

 

A hivatalba lépésére készülő Biden elnök elsőként külpolitikai csapatát nevezte meg, amellyel jelezni kívánták a világ számára is, hogy

 

az új amerikai adminisztráció ismét aktív résztvevője és alakítója kíván lenni a világpolitikának,

 

és nem tervezi folytatni elődje azon erőfeszítéseit, amelyek révén az elmúlt négy évben Amerika fokozatosan visszavonult a nemzetközi rendszerben betöltött vezető szerepéből.

 

Bár az amerikai kormányzat külpolitikájában a nemrég nyilvánosságra hozott tervek szerint sem fog kiemelt szerepet betölteni a Magyarországhoz fűződő viszony alakítása, a Biden-adminisztráció tagjai így is számos szálon kötődnek hazánkhoz. A magyar-amerikai kapcsolatok szereposztásában ráadásul nemcsak az új amerikai elnökkel és külügyminiszterrel kell számolnunk, de Magyarországot is új nagykövet képviseli Washingtonban.

 

Joe Bidennek szenátori időszakában széles körben ismert volt barátsága és szoros kollegiális együttműködése a magyar származású Tom Lantos néhai kongresszusi képviselővel,

 

aki egyben az amerikai törvényhozás egyetlen holokauszttúlélő tagja volt. A Demokrata Párt két külpolitikai nagyágyúja olyannyira jó viszonyban volt egymással, hogy Biden második házasságának megkötését követően Lantos tanácsára a Balaton partjára vitte nászútra új hitvesét, a leendő First Ladyt, Jill Bident.

 

Az azóta nyilvánosságra került dokumentumokból azonban kiderül: Bidenék magyarországi látogatása korántsem csak nászút volt, az amerikai politikus a Szenátus külügyi bizottsága európai ügyekkel foglalkozó albizottságának vezetőjeként hivatalos látogatásra utazott hazánkba, ennek során pedig igyekezett feltérképezni a kommunista Magyarországon az 1956-os forradalom óta bekövetkezett változásokat. Talán az sem véletlen, hogy a látogatás néhány hónappal azelőtt történt, hogy a Carter-adminisztráció döntött a Szent Korona Magyarországnak történő visszaszolgáltatásáról. A Szent Korona és a koronaékszerek „hazaérkezésére” végül 1978. január 6-án került sor.

 

Az új külügyminiszter magyar kapcsolódásai

 

Biden néhány napja bemutatta jövendő külügyminiszterét Antony Blinken személyében.

 

Az új amerikai adminisztráció külügyi posztjának várományosa közel húsz éve dolgozik Biden közelében. Blinken alapképzésre a Harvard Egyetemre járt, a Columbia Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd ügyvédként dolgozott New Yorkban és Párizsban. Fontos posztokat töltött be Bill Clinton elnöksége alatt a Nemzetbiztonsági Tanácsban: 1994-1998 között a stratégiai tervezést és az elnök külpolitikai beszédeinek írását koordinálta, majd 1999 és 2001 között az európai és kanadai ügyeket irányította.

 

Biden mellé 2002-ben került, amikor a Szenátus Külügyi Bizottsága apparátusának vezetője lett, amely posztot 2008-ig töltötte be (Biden 2001 és 2003 és 2007 és 2009 között a bizottság elnöke, de a köztes időszakban is a bizottság befolyásos tagja volt). Obama elnök első ciklusában Biden alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott, majd Obama újraválasztása után külügyminiszter-helyettes lett.

 

Az Obama-adminisztrációt követően a privát szektorban dolgozott, egyik alapítója volt a WestExec politikai stratégiával foglalkozó cégnek, illetve partner a Pine Island Capital Partners magántőke-befektetési társaságban. Biden 2020-as elnökválasztási kampányában aktív szerepet vállalt, külpolitikai tanácsadóként segítette azt.

 

Tony Blinken is számos ponton kötődik Magyarországhoz. Édesanyja, Judith Frehm a századfordulón Amerikába kivándorolt magyar zsidó család leszármazottja, aki már New Yorkban született.

 

Tony Blinken szülei válása után édesanyjával maradt, aki 1971-ben hozzáment Samuel Pisar lengyel-zsidó származású ügyvédhez, aki az auschwitzi és dachaui koncentrációs táborokat túlélve szintén az Egyesült Államokba vándorolt ki, majd később az ENSZ-nek, Kennedy elnöknek és több francia államfőnek is adott tanácsokat. Az ő révén költözött a kis Tony 9 évesen édesanyjával Párizsba, ahol Judith (immár) Pisar a Párizsi Amerikai Központ igazgatója volt 17 évig, sőt úgy emlegették, mint „Amerika kulturális cárnője Európában”. Párizsban töltött éveinek köszönhető, hogy Blinken ismerten frankofón beállítottságú, a francia kultúra nagy tisztelője és kiválóan beszél is franciául.

 

A külügyminiszter-várományosnak édesapja révén is erős a kötődése Magyarországhoz.

 

Donald Blinken sikeres befektetési bankár volt, aki második házasságát Vera Evans-szal kötötte, aki Budapesten született szintén zsidó családban. Vera családjával együtt túlélte a holokausztot, de amikor 1948-ban édesapja elhunyt, édesanyja úgy döntött: el kell hagyniuk a sztálinizálódó Magyarországot. Házasságot kötött egy olasz állampolgárral, majd az ő révén lányával Olaszországba szökött, hogy onnan az Egyesült Államokba utazzanak és menekültstátuszért folyamodjanak.

 

Vera így iskoláit már New York államban végezte, művészettörténetből diplomázott. Miután férjhez ment Donald Blinkenhez, magyar kulturális gyökerei nagy hatást tettek a befektetési bankárra, aki a magyarok nagy csodálója lett. Blinken a demokrata Bill Clinton elnökválasztási kampányát jelentős adományokkal segítette, majd Clinton győzelmét követően az Egyesült Államok budapesti nagyköveteként szolgált (1994-1998 között).

 

Donald és Vera Blinken budapesti külszolgálatukat követően is fontos szereplői maradtak az amerikai-magyar kapcsolatoknak.

 

Orbán bebiztosította magát a várható kritikák kapcsán?

 

Azon amerikai-magyar kapcsolatoknak, amelyek az elmúlt néhány év fellendülése után nehéz időszaknak néznek elébe. Ahogy 2016-ban tusnádfürdői beszédében, Orbán Viktor miniszterelnök idén is nyilvánvalóvá tette: az amerikai elnökválasztáson Donald Trumpnak drukkol. A Trump-adminisztráció a kezdeti hezitálás után valóban szorosabbra fűzte a kapcsolatokat Budapesttel, amely folyamatnak a csúcsa a magyar miniszterelnök meghívása volt a Fehér Házba 2019. május 13-án. A 2019-es hivatalos magyar miniszterelnöki látogatás jelentőségét már csak azért sem lehet lebecsülni, mert ilyenre ezt megelőzően csak 14 (!) évvel korábban került sor: Gyurcsány Ferenc 2005 októberében utazott Washingtonba George W. Bush elnök meghívására.

 

Orbán washingtoni vizitjét követően a két vezető és kormányaik kapcsolata láthatóan még szívélyesebbé és barátibbá vált, amit Trump és Orbán relatíve gyakori telefonbeszélgetései, magyar részről jelentős amerikai fegyverzetvásárlás, továbbá a Trump-adminisztráció budapesti nagykövetének, David Cornsteinnek a magyar kormány iránti látványos szimpátiája is kifejeztek.

 

A miniszterelnök Trump melletti kiállásához képest több lépéssel továbbment külügyminisztere: miután Biden októberben Magyarországot Lengyelországgal, Fehéroroszországgal és „totalitárius rezsimekkel” egy lapon említve bírálta, Szijjártó Péter éles hangú videóüzenetben utasította vissza szavait és a demokrata elnökaspiráns korrupciógyanús ügyeit hánytorgatta fel. Dobozi István elemző szerint ezzel a lépéssel „a magyar külpolitika az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb, nem kikényszerített hibáját követte el most”.

 

Egy másik interpretáció szerint azonban

 

Orbánék kiállása Trump mellett és Bidennel szemben valójában egyfajta racionális biztosításféle:

 

ha Trump nyert volna, ennek pozitív hozadéka lehetett volna, amennyiben viszont Biden nyer, a demokrata kormányzattól mindenképpen várható, az Orbán-kormány felé a demokrácia és a jogállamiság deficitje miatt intézendő kritikákra lehet azt mondani: a bírálatok annak szólnak, hogy ők Trumpnak – és Biden ellen – drukkoltak, ez csak kicsinyes bosszú a kiállásukért. Bármi is volt a magyar kommunikáció mögötti megfontolás, nem túlzás azt mondani, hogy mindezek után az Orbán-kormány meglehetősen nehéz helyzetből indul, ha az új amerikai adminisztrációval korrekt kapcsolatokat kíván kiépíteni.

 

Majdnem tíz év után ismét egy karrierdiplomata lesz a magyar nagykövet Washingtonban

 

A magyar kormány nehéznek induló dolgát a diplomáciai kapcsolatépítésben megkönnyítheti

 

az új washingtoni magyar nagykövet, Takács Szabolcs, aki ezen a héten foglalta el állomáshelyét. Takács kinevezése több szempontból is váltást jelent.

 

Talán a diplomácia komoly világa is megenged annyi könnyedséget, hogy először is megjegyezzem, hogy Takács 2002 óta az első washingtoni magyar nagykövet, akinek a vezetékneve nem S-sel (vagy Sz-szel) kezdődik. Számos viccnek adta alapját diplomáciai körökben, hogy úgy tűnt: washingtoni magyar nagykövet az elmúlt közel 20 évben csak az „lehetett”, akinek a neve S-sel vagy Sz-szel kezdődött, de sokáig az is kritériumként szolgálhatott, hogy a névnek valamely földrajzi megnevezésen kellett alapulnia, így i-vel vagy y-nal kellett végződnie. Legalábbis erre engedett következtetni a washingtoni magyar nagykövetek listája, amely így alakult: Simonyi, Somogyi, Szombati, Szapáry, Szemerkényi, Szabó.

 

Komolyra fordítva a szót, valóban fontos változás, hogy

 

Takács Szabolcs jó ideje (pontosabban Szombati Béla 2009-2011 közötti nagyköveti időszaka óta) az első karrierdiplomata a washingtoni nagyköveti székben.

 

Az Orbán-kormány eddig mindig politikai kinevezetteket küldött az amerikai fővárosba. Takács a Külügyminisztériumba 2002-ben került, s azóta impresszív karriert futott be. A minisztériumban, azon belül is az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályon töltött tanulóévek után első külszolgálata a Közel-Keletre vitte, ahol Katarban, a dohai magyar nagykövetség helyettes vezetőjeként képviselte hazánkat 2005 és 2009 között.

 

Pályája következő állomásai ismét a Külügyminisztériumban találták: 2009-től az Európán kívüli térségekért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős helyettes államtitkár, Várkonyi László hivatalát vezette, majd 2010-ben utódjának, Hóvári Jánosnak, (új nevén) a globális ügyekért felelős helyettes államtitkárnak lett a hivatalvezetője. Ugyanebben az esztendőben visszatért az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályra, ahol a következő két évben főosztályvezető-helyettesként, majd főosztályvezetőként dolgozott.

 

Takács 2012-től már a globális ügyek helyettes államtitkára, majd 2013-tól a Külügyminisztérium egyik kulcspozícióját, az ún. politikai igazgatói posztot töltötte be. A politikai igazgató minden EU-ország külügyminisztériumában az a vezető, aki az EU közös kül- és biztonságpolitikájának koordinációjáért felel. Takács így a biztonságpolitikai területet is irányította, hozzá tartozott a NATO-val és az Egyesült Államokkal foglalkozó részlegek felügyelete is.

 

A külügyek irányításának struktúrája a 2014-es választások utáni kormányalakítást követően változott meg gyökeresen: az EU-ügyek koordinációja kérésére átkerült Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökséget irányító miniszterhez, aki Takácsot kérte fel az EU Ügyek Államtitkárságának irányítására. Takács itt gyakorlatilag egy teljesen új államtitkárságot épített fel és vezetett négy évig. Varga Judit 2018-as kinevezésével két EU-val foglalkozó államtitkár is lett a Miniszterelnökségen. Ez a kettősség Varga igazságügyi miniszteri kinevezésével oldódott fel: ezt követően Takács a 2020-as dubaji világkiállítás magyar megjelenéséért, majd a brexit Magyarországot érintő aspektusaiért felelős miniszteri biztosként dolgozott. A magyar diplomáciában töltött másfél évtizedes személyes tapasztalatom alapján mondhatom:

 

Takács Szabolcs generációjának egyik legfelkészültebb diplomatája, aki pályája során behatóan foglalkozott a nemzetközi kapcsolatok minden szegmensével.

 

Bár nyilvánvalóan élvezi a budapesti politikai vezetés bizalmát, ismerői szerint karrierje során mindvégig elsősorban feladatainak szakmai megközelítését helyezte előtérbe, a gyakran konfrontatív magyar politikai irányvonal lojális képviselete közben is az együttműködés, a megoldások keresése vezette. Angolul kiválóan beszél, számos diplomája közül ezt angolszakos diplomája is alátámasztja, de emellett tud franciául és horvátul is.

 

Takács meglehetős népszerűségnek örvend mind a magyar kormányzat tisztviselői, mind külföldi diplomaták körében, amit megnyerő személyiségének, joviális karakterének, közvetlen kommunikációs stílusának és – a már említett – problémamegoldó habitusának köszönhet. Mindezek a kvalitások különösen jól jönnek majd Washingtonban, ahol közel kétszáz nagykövetség igyekszik az amerikai kormányzat és a Kongresszus döntéshozóihoz közel kerülni, s ahol

 

a magyar nagykövetet az új demokrata adminisztráció nem várja majd tárt karokkal.

 

Takács washingtoni munkáját eddigi karrierjének még egy fontos aspektusa segítheti: helyettes államtitkári és EU-államtitkári posztjaival párhuzamosan éveken át képviselte a magyar kormányt a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségben (IHRA), egy időben a szervezet elnöki posztját is betöltötte, és a Miniszterelnökségen ő koordinálta a holokausztemlékezettel összefüggő feladatokat, illetve a zsidó szervezetekkel való kapcsolattartást. Az amerikai zsidóság egyik legbefolyásosabb szervezete így gratulált az új nagykövetnek: „Takács úr az Amerikai Zsidó Bizottság jó barátja és sokat tett a holokausztemlékezet ügyéért Magyarországon.” Ez a tapasztalat és kapcsolati háló jelentős

 

előnyt biztosít majd az új nagykövet  számára az amerikai zsidó szervezetekkel, valamint az Amerikában élő zsidó származású magyarokkal való kapcsolattartás során,

 

aminek fontossága a magyar-amerikai viszonyban nem lebecsülendő.

 

Bidenék figyelni fognak Budapestre, de nem elidegeníteni, hanem visszaszerezni szeretnék majd

 

Az új magyar nagykövetnek mindezek ellenére nem lesz könnyű dolga Washingtonban. Az Orbán-kormány – ahogy korábban kifejtettem – kifejezetten Bidenékkel szemben pozicionálta magát az elnökválasztási kampány során, s ez alapján – Biden és Blinken magyar kötődései ellenére –

 

az új amerikai adminisztráció és a magyar kabinet között a kapcsolatok meglehetősen fagyosan indulhatnak majd.

 

Az új nagykövet és stábjának munkája mellett ezt a hűvös légkört enyhítheti azonban, hogy a Biden-adminisztráció számára prioritás lesz a Trump által megtépázott szövetségesi kapcsolatok helyreállítása. Ez különösen annak a fényében fontos, hogy Washington várható új külpolitikájában kiemelt szerepet kap majd az Oroszországgal és Kínával szembeni fellépés, amelyet a szövetségesekkel közösen kívánnak megvalósítani. Így a magyar kormánynak szóló, a demokráciát és a jogállamiságot érintő nyilvános kritikák mellett

 

a Biden-adminisztráció minden bizonnyal arra törekszik majd a színfalak mögött, hogy Budapestet – számos más „elkóborolt” szövetséges mellett – újra visszaterelje a közös akolba.

 

A magyar-amerikai kapcsolatok alakulása tehát számos érdekes fejleményt tartogat magában a következő években. A mézeshetek azonban elmaradnak.

 

Fehér Zoltán a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársa. Olvass még tőle az Azonnalin! Hozzászólnál, vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás