+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. október 13. kedd, 07:10
Miközben Donald Trump a Vatikánt is be akarja vonni a Kína-ellenes politikájába, Ferenc pápa még arra sem volt hajlandó, hogy fogadja szeptember végén a Rómában tartózkodó amerikai külügyminisztert. Eközben a pápai állam a kommunista Kínával fennálló megállapodásának megújítására készül.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szeptember végén látogatást tett Rómában – elsősorban nem az olasz, hanem a vatikáni politikát akarta meggyőzni, pontosabban: megnyerni Washington Kína-ellenes terveihez.

 

Noha a Vatikán nem ismeri el hivatalosan a mai napig sem a pekingi kommunista vezetést, azaz a Kínai Népköztársaságot Kína legitim képviselőjének – hanem a Kínai Köztársaságot, azaz Tajvant tartja annak –, a Vatikán 2018 szeptemberében történelmi megállapodást kötött Pekinggel. A Vatikán hangsúlyozta: nem diplomáciai, hanem csak egyházi célokat szolgálna az egyezség, azaz a Vatikán ezután se ismerte el Pekinget Kína képviselőjének. Viszont

 

engedékenyebb hangot ütött meg a Peking-barát katolikusokkal szemben,

 

akiket korábban nem ismert el. Kínában a rezsimhű katolikusoknak az állam saját egyházat tart fenn.

 

A kínai egyházszakadás

 

Ahogy azt Salát Gergely Kína-szakértő az Azonnalinak elmondta, 1958 óta szentelnek fel püspöpöket a pápa jóváhagyása nélkül – innen számítható a kínai egyház kettészakadása, bár a „hazafias" katolikusokat a Vatikán sosem átkozta ki. A szakértő szerint sok különbség nincs a „földalatti” és a „hazafias” kínai katolikusok szokásai között,  ráadásul a közösségek gyakran összemosódnak, van átjárás közöttük. Egy ideig ugyan fennállt az a különbség, hogy a kínai államhoz hű katolikusok latinul miséztek, mivel nem ismerték el a II. vatikáni zsinatot, de ma már mindenki kínaiul misézik.

 

Kínában nagyjából 12 millió katolikus él a becslések szerint. Ezeknek egyik fele a „hazafias”, másik fele a „földalatti” egyházhoz tartozik – mondja Salát. Bár anyagilag a kínai állam egyik egyházat sem támogatja, a patrióták jogi elismerésben és védelemben is részesülnek. Noha furcsának tűnhet, hogy egy kommunista állam bárhogyan is véd egy egyházat, ennek van gyakorlati haszna a kormányzat számára. Salát szerint Peking a népfrontpolitika jegyében a 1970-es évek vége óta igyekszik minden – vele nem ellenséges – társadalmi csoport, szervezet, erő véleményét, akaratát becsatornázni, ezzel egyrészt feedbacket kapnak arról, hogy mi folyik a  társadalomban, másrészt kontrollálni, terelgetni, adott esetben mozgósítani tudják ezeket a csoportokat.

 

Ennek a bevonásnak szép példája, hogy a népfrontpolitika jegyében Fu Tieshan pekingi püspök, a KKHSZ és a kínai püspöki konferencia elnöke 2003-tól 2007-es haláláig az Országos Népi Gyűlés, vagyis a kínai parlament egyik alelnöke volt, magyarázza Salát. Mint mondta, az ilyen gesztusokkal azt igyekeznek elérni, hogy az adott közösségek, szervezetek lojálisak maradjanak a rendszerhez.

 

A Vatikán nyitott a közeledésre

 

A 2018-as év fordulópontot jelentett, mert több ún. „patrióta” – azaz kommunistabarát – katolikus püspök egyházból való kizárását feloldották, valamint maga a Vatikán alapított olyan új püspökségeket, amelyeket már Peking is jóváhagyott. 

 

Mike Pompeo azt szerette volna elérni, hogy a Vatikán mondja fel ezt a kétéves egyezséget. Azonban kérésével a pápáig sem jutott el, mert az nem fogadta őt. Ezért a pápai állam „külügyminiszterével”, Pietro Parolin kardinálissal tárgyalt végül. Miközben Pompeo azt remélte, hogy „a Vatikán segít nekünk legyőzni a kommunistákat”, Richard Gallagher, vatikáni államtitkár arra figyelmeztetett, hogy a pápai állam nem hagyja magát „instrumentalizálni” az amerikai elnökválasztási kampányban.

 

Az Il Sole 24 Ore olasz napilap azonba arra hívta fel a figyelmet, hogy a pápa

 

nem törölte Pompeoval a találkozását – hanem eleve nem is terveztek ilyet,

 

ugyanis a katolikus egyházfő kampányidőszakban nem találkozik politikusokkal. De mindegy is, hogy kivel találkozott Pompeo szeptember végén Rómában, a katolikus egyházat nem tudta meggyőzni, hogy álljon Washington mellé Kína ellenében.

 

Idén október 22-én jár le a két éve kötött megállapodás a Vatikán és a kommunista Kína között. Ezt mindkét fél meg akarja hosszabbítani, azaz a további lassú közeledés politikáját támogatják. A megállapodás értelmében

 

a Vatikán a kommunistabarát püspököknek ad elsőbbséget a „földalatti”, Peking által el nem ismert katolikus egyház püspökeivel szemben.

 

Ennek értelmében kedden lemondott tisztségeiről az a Vincenzo Guo Xijin segédpüspök, aki a Peking által el nem ismert katolikus egyházhoz tartozik, hogy helyet adjon a rezsimhű Vincent Zhan Silunak. Guo Xijin elmondta, hogy nem akar a Vatikán és a Peking közötti közeledés akadálya lenni, ezért lépett vissza.

 

A megállapodás kritikusai azt emelik ki, hogy Ferenc pápa jelenleg teljességgel ejti ezzel azt a „földalatti” katolikus egyházat, amely eddig a rezsimhű „patrióta katolikusokkal” szemben a tényleges katolicizmust képviselte Kínában. Joseph Zen, egykori hongkongi püspök viszont egyenesen azt vetette a Vatikán szemére, hogy

 

„a megállapodás megöli az egyházat Kínában”.

 

Ferenc pápa köre azzal próbálja meg megnyugtatni az egyházon belüli antikommunista kritikus hangokat, hogy közölték: XVI. Benedek pápa is egyetértene a Pekinghez való közeledéshez.

 

NYITÓKÉP: Ferenc pápát kínai hívek is üdvözlik még 2016-ban / Phelim Kine, Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás