+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. október 13. kedd, 07:10
Miközben Donald Trump a Vatikánt is be akarja vonni a Kína-ellenes politikájába, Ferenc pápa még arra sem volt hajlandó, hogy fogadja szeptember végén a Rómában tartózkodó amerikai külügyminisztert. Eközben a pápai állam a kommunista Kínával fennálló megállapodásának megújítására készül.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szeptember végén látogatást tett Rómában – elsősorban nem az olasz, hanem a vatikáni politikát akarta meggyőzni, pontosabban: megnyerni Washington Kína-ellenes terveihez.

 

Noha a Vatikán nem ismeri el hivatalosan a mai napig sem a pekingi kommunista vezetést, azaz a Kínai Népköztársaságot Kína legitim képviselőjének – hanem a Kínai Köztársaságot, azaz Tajvant tartja annak –, a Vatikán 2018 szeptemberében történelmi megállapodást kötött Pekinggel. A Vatikán hangsúlyozta: nem diplomáciai, hanem csak egyházi célokat szolgálna az egyezség, azaz a Vatikán ezután se ismerte el Pekinget Kína képviselőjének. Viszont

 

engedékenyebb hangot ütött meg a Peking-barát katolikusokkal szemben,

 

akiket korábban nem ismert el. Kínában a rezsimhű katolikusoknak az állam saját egyházat tart fenn.

 

A kínai egyházszakadás

 

Ahogy azt Salát Gergely Kína-szakértő az Azonnalinak elmondta, 1958 óta szentelnek fel püspöpöket a pápa jóváhagyása nélkül – innen számítható a kínai egyház kettészakadása, bár a „hazafias" katolikusokat a Vatikán sosem átkozta ki. A szakértő szerint sok különbség nincs a „földalatti” és a „hazafias” kínai katolikusok szokásai között,  ráadásul a közösségek gyakran összemosódnak, van átjárás közöttük. Egy ideig ugyan fennállt az a különbség, hogy a kínai államhoz hű katolikusok latinul miséztek, mivel nem ismerték el a II. vatikáni zsinatot, de ma már mindenki kínaiul misézik.

 

Kínában nagyjából 12 millió katolikus él a becslések szerint. Ezeknek egyik fele a „hazafias”, másik fele a „földalatti” egyházhoz tartozik – mondja Salát. Bár anyagilag a kínai állam egyik egyházat sem támogatja, a patrióták jogi elismerésben és védelemben is részesülnek. Noha furcsának tűnhet, hogy egy kommunista állam bárhogyan is véd egy egyházat, ennek van gyakorlati haszna a kormányzat számára. Salát szerint Peking a népfrontpolitika jegyében a 1970-es évek vége óta igyekszik minden – vele nem ellenséges – társadalmi csoport, szervezet, erő véleményét, akaratát becsatornázni, ezzel egyrészt feedbacket kapnak arról, hogy mi folyik a  társadalomban, másrészt kontrollálni, terelgetni, adott esetben mozgósítani tudják ezeket a csoportokat.

 

Ennek a bevonásnak szép példája, hogy a népfrontpolitika jegyében Fu Tieshan pekingi püspök, a KKHSZ és a kínai püspöki konferencia elnöke 2003-tól 2007-es haláláig az Országos Népi Gyűlés, vagyis a kínai parlament egyik alelnöke volt, magyarázza Salát. Mint mondta, az ilyen gesztusokkal azt igyekeznek elérni, hogy az adott közösségek, szervezetek lojálisak maradjanak a rendszerhez.

 

A Vatikán nyitott a közeledésre

 

A 2018-as év fordulópontot jelentett, mert több ún. „patrióta” – azaz kommunistabarát – katolikus püspök egyházból való kizárását feloldották, valamint maga a Vatikán alapított olyan új püspökségeket, amelyeket már Peking is jóváhagyott. 

 

Mike Pompeo azt szerette volna elérni, hogy a Vatikán mondja fel ezt a kétéves egyezséget. Azonban kérésével a pápáig sem jutott el, mert az nem fogadta őt. Ezért a pápai állam „külügyminiszterével”, Pietro Parolin kardinálissal tárgyalt végül. Miközben Pompeo azt remélte, hogy „a Vatikán segít nekünk legyőzni a kommunistákat”, Richard Gallagher, vatikáni államtitkár arra figyelmeztetett, hogy a pápai állam nem hagyja magát „instrumentalizálni” az amerikai elnökválasztási kampányban.

 

Az Il Sole 24 Ore olasz napilap azonba arra hívta fel a figyelmet, hogy a pápa

 

nem törölte Pompeoval a találkozását – hanem eleve nem is terveztek ilyet,

 

ugyanis a katolikus egyházfő kampányidőszakban nem találkozik politikusokkal. De mindegy is, hogy kivel találkozott Pompeo szeptember végén Rómában, a katolikus egyházat nem tudta meggyőzni, hogy álljon Washington mellé Kína ellenében.

 

Idén október 22-én jár le a két éve kötött megállapodás a Vatikán és a kommunista Kína között. Ezt mindkét fél meg akarja hosszabbítani, azaz a további lassú közeledés politikáját támogatják. A megállapodás értelmében

 

a Vatikán a kommunistabarát püspököknek ad elsőbbséget a „földalatti”, Peking által el nem ismert katolikus egyház püspökeivel szemben.

 

Ennek értelmében kedden lemondott tisztségeiről az a Vincenzo Guo Xijin segédpüspök, aki a Peking által el nem ismert katolikus egyházhoz tartozik, hogy helyet adjon a rezsimhű Vincent Zhan Silunak. Guo Xijin elmondta, hogy nem akar a Vatikán és a Peking közötti közeledés akadálya lenni, ezért lépett vissza.

 

A megállapodás kritikusai azt emelik ki, hogy Ferenc pápa jelenleg teljességgel ejti ezzel azt a „földalatti” katolikus egyházat, amely eddig a rezsimhű „patrióta katolikusokkal” szemben a tényleges katolicizmust képviselte Kínában. Joseph Zen, egykori hongkongi püspök viszont egyenesen azt vetette a Vatikán szemére, hogy

 

„a megállapodás megöli az egyházat Kínában”.

 

Ferenc pápa köre azzal próbálja meg megnyugtatni az egyházon belüli antikommunista kritikus hangokat, hogy közölték: XVI. Benedek pápa is egyetértene a Pekinghez való közeledéshez.

 

NYITÓKÉP: Ferenc pápát kínai hívek is üdvözlik még 2016-ban / Phelim Kine, Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás