+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. október 9. péntek, 10:10
Amikor egy szakértő politikai akaratra próbál valamifajta tudományos magyarázatot adni, az óriási probléma. A tudomány ugyanis a miértekre keresi a választ, nem pedig a válaszhoz fogalmazza meg a kérdést. Így Müller Cecília és az operatív törzs már csak egy politikai kommunikációs elem.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Hiába a sikerpropaganda, hogy mennyire felkészültünk a járvány második hullámára, és milyen jó haditervet készítettek Orbánék: valószínűleg ők egy teljesen más csatára készítettek haditervet. Az már eleve problémás, ha egy járványt katonai analógiába és értelmezésbe helyezünk, de most nem erről szeretnék értekezni.

 

Ugyanis az jóval nagyobb probléma, hogy olybá tűnik:

 

Magyarország egyszerűen feladta a vírus elleni harcot, és a járványügyi szempontok helyett a politikai szempontok kerültek előtérbe,

 

mivel másképpen nem lehet magyarázni azt, amit „járványkezelés” néven az operatív törzs végez.

 

A járványügyi érdeket felülírta a politikai érdek

 

Nem tudom, hogy ki ajánlotta a kormánynak a koronavírus-tesztekre vonatkozó hatósági árak bevezetését, de az biztos, hogy nem szakpolitikai szempontokat vizsgált a kérdés során, ugyanis már a Bevezetés a közgazdaságtanba című kurzus első óráján szóba kerül a Marshall-függvény, azaz, hogy a kereslet és a kínálat egymáshoz viszonyított aránya határozza meg a piaci árat. Ebből következik, hogy ha mesterségesen előírunk egy nyomott árat, akkor az befolyásolja a piacot. Azaz várható volt, hogy

 

a hatósági árak bevezetése miatt sok cégnek nem fogja megérni a tesztelés,

 

és nemcsak azért, mert így ebből nem lesz profitjuk, hanem mert sok esetben még ráfizetéses is lenne nekik. Azonban ami a legszomorúbb, hogy ezzel bizonyára tisztában voltak a döntéshozók is, viszont egyszerűen nem ez a szempont érdekelte őket a döntés során.

 

Pedig ezt meg lehetett volna úgy is oldani, hogy mindenki jól járt volna. Például ha a tesztre vágyó állampolgároknak csak egy bizonyos összeget kellett volna fizetniük a tesztért, míg az állam a fennmaradó összeget kipótolta volna a laboroknak, de az nem hangzana olyan jól, hogy be lehessen mondani az M4-en az „egyperces hírekben” egy BL-meccs szünetében, meg rákölteni százezreket, hogy reklámozni lehessen a Facebookon.

 

A járványügyi érdeket felülírta a politikai érdek, ugyanis a járványügyi érdeket az szolgálta volna, ha bővítjük a tesztkapacitásunkat – akár magánlaborok bevonásával –, mivel ha több tesztet végzünk el, azzal reálisabb képünk lenne a járvány terjedéséről és alakulásáról, de ehelyett bevezették a hatósági árakat, ami szakpolitikailag megmagyarázhatatlan, viszont egy jól hangzó terv, amit a társadalom pozitívan értékel. És egy kényelmes megoldás is, hiszen a kormánynak egy tollvonáson kívül semmilyen befektetett energiájába nem került az egész, és még költenie se kellett rá.

 

De a politikai érdek elsőbbrendűsége nemcsak a teszteknél figyelhető meg, hanem eleve a védekezési „stratégián” is: maga Orbán Viktor jelentette be, hogy Magyarország nem állhat le, mivel ő ezt olvasta ki a konzultációkból.

 

Azaz Orbán Viktor maga jelentette ki, hogy a járványügyi szakértők helyett a választókra hallgat.

 

Ez a politikában teljesen normális, hiszen a politikai logika a szavazatmaximalizálás elvét követi, és nyilván sokan támogatják is a miniszterelnököt ebben a döntésében, hiszen sokkal jobb érzés elmenni egy focimeccsre, mint otthon ülni egyedül. Viszont azt megkérdezném a kedves olvasótól, hogy ha valamilyen orvosi ellátásra lenne szüksége, akkor kitől fogadna el szívesebben tanácsot? 10 véletlenszerűen kiválasztott idegentől vagy a háziorvosától?

 

Az Orbán-kormány eddig nem volt tudományellenes, de most a tudomány ellen dolgozik

 

Én jobban bízom a szakértőkben, mint a politikusokban, legyen az bármilyen szakpolitikai kérdés. Elvégre a szakértő nem azt nézi, hogy amit tesz, azzal pozitív vagy negatív véleményt fog-e kiváltani a közvéleményből, hanem a saját tudása és világnézete szerint kiválasztja a lehetőségek közül a legopcionálisabbat. Amíg a csukott ajtók mögött tárgyalnak a meghozandó döntésről, ott még a szakpolitikai érdekek kerülnek előtérbe, azonban amikor a nyilvános kommunikációról van szó, ott már a politikai érdek jelenik meg, hiszen valahogy meg kell magyarázni, miért így döntöttek.

 

És amikor a szakértő politikai akaratra próbál valamilyen tudományos magyarázatot adni, az óriási probléma. 

 

A tudomány ugyanis a miértekre keresi a választ, nem pedig a válaszhoz fogalmazza meg a kérdést.

 

Így azzal, hogy Müller Cecília Orbán politikai akaratára elmondta, hogy „vírus változó természete miatt” most így kell védekezni, azzal megszűnt szakembernek lenni, és egy politikai termékké vált, hiszen a tudományos szerepéből kilépve csak egy politikai üzenetet fogalmazott meg.

 

És míg az adatokból úgy néz ki, mintha a járvány terjedése stagnálna, és reciprocitási értéke valahol 1 és 2 között lenne, valójában semmit nem tudunk, mégis mi történik a járvánnyal Magyarországon: ugyanis nagyon keveset tesztelünk, és úgy kapjuk meg a szokásos 700-850 közötti esetszámot naponta, hogy október óta már a napi 10-12 ezer tesztet sem érjük el olykor, hanem csak 5-7 ezret. A tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga bőven öt százalék felett van már második hónapja – a WHO szerint 5 százalékos pozitivitási ráta alatt követhető a járvány terjedése egy országban –, szóval hivatalosan is kijelenthetjük, hogy

 

a magyar kormány immáron nem járványügyileg kívánja kezelni a koronavírust, hanem politikailag nem akar rosszul kijönni belőle.

 

Aztán a „stagnál csak a vírus, nincs itt semmi baj” jeligére az emberek ugyanúgy viselkednek, mintha nem lenne épp egy világjárvány, a politikának pedig emiatt nem kell beavatkoznia sem, maximum előveszi az igormatoviči taktikát és elmagyarázza, hogy miért az az állampolgár a hibás, aki nem tartja be a szabályokat, amiket amúgy a politikusok sem, így mosva le magukról a járványügyi és politikai felelősséget egyszerre.

 

Az emberkísérlet nem a Puskás Arénában megrendezett Szuperkupa-döntő volt, hanem a magyar „járványkezelés”: és ez már szeptember óta folyik.

 

Ez nem a svéd modell, hanem annak csak egy rosszul importált politikai változata.

 

Ezt a cikket és mást is már korábban megkapták a postaládájukba azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére. Iratkozz fel te is! Ha Karóczkai Balázstól olvasnál még, ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás