+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. október 9. péntek, 10:10
Amikor egy szakértő politikai akaratra próbál valamifajta tudományos magyarázatot adni, az óriási probléma. A tudomány ugyanis a miértekre keresi a választ, nem pedig a válaszhoz fogalmazza meg a kérdést. Így Müller Cecília és az operatív törzs már csak egy politikai kommunikációs elem.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Hiába a sikerpropaganda, hogy mennyire felkészültünk a járvány második hullámára, és milyen jó haditervet készítettek Orbánék: valószínűleg ők egy teljesen más csatára készítettek haditervet. Az már eleve problémás, ha egy járványt katonai analógiába és értelmezésbe helyezünk, de most nem erről szeretnék értekezni.

 

Ugyanis az jóval nagyobb probléma, hogy olybá tűnik:

 

Magyarország egyszerűen feladta a vírus elleni harcot, és a járványügyi szempontok helyett a politikai szempontok kerültek előtérbe,

 

mivel másképpen nem lehet magyarázni azt, amit „járványkezelés” néven az operatív törzs végez.

 

A járványügyi érdeket felülírta a politikai érdek

 

Nem tudom, hogy ki ajánlotta a kormánynak a koronavírus-tesztekre vonatkozó hatósági árak bevezetését, de az biztos, hogy nem szakpolitikai szempontokat vizsgált a kérdés során, ugyanis már a Bevezetés a közgazdaságtanba című kurzus első óráján szóba kerül a Marshall-függvény, azaz, hogy a kereslet és a kínálat egymáshoz viszonyított aránya határozza meg a piaci árat. Ebből következik, hogy ha mesterségesen előírunk egy nyomott árat, akkor az befolyásolja a piacot. Azaz várható volt, hogy

 

a hatósági árak bevezetése miatt sok cégnek nem fogja megérni a tesztelés,

 

és nemcsak azért, mert így ebből nem lesz profitjuk, hanem mert sok esetben még ráfizetéses is lenne nekik. Azonban ami a legszomorúbb, hogy ezzel bizonyára tisztában voltak a döntéshozók is, viszont egyszerűen nem ez a szempont érdekelte őket a döntés során.

 

Pedig ezt meg lehetett volna úgy is oldani, hogy mindenki jól járt volna. Például ha a tesztre vágyó állampolgároknak csak egy bizonyos összeget kellett volna fizetniük a tesztért, míg az állam a fennmaradó összeget kipótolta volna a laboroknak, de az nem hangzana olyan jól, hogy be lehessen mondani az M4-en az „egyperces hírekben” egy BL-meccs szünetében, meg rákölteni százezreket, hogy reklámozni lehessen a Facebookon.

 

A járványügyi érdeket felülírta a politikai érdek, ugyanis a járványügyi érdeket az szolgálta volna, ha bővítjük a tesztkapacitásunkat – akár magánlaborok bevonásával –, mivel ha több tesztet végzünk el, azzal reálisabb képünk lenne a járvány terjedéséről és alakulásáról, de ehelyett bevezették a hatósági árakat, ami szakpolitikailag megmagyarázhatatlan, viszont egy jól hangzó terv, amit a társadalom pozitívan értékel. És egy kényelmes megoldás is, hiszen a kormánynak egy tollvonáson kívül semmilyen befektetett energiájába nem került az egész, és még költenie se kellett rá.

 

De a politikai érdek elsőbbrendűsége nemcsak a teszteknél figyelhető meg, hanem eleve a védekezési „stratégián” is: maga Orbán Viktor jelentette be, hogy Magyarország nem állhat le, mivel ő ezt olvasta ki a konzultációkból.

 

Azaz Orbán Viktor maga jelentette ki, hogy a járványügyi szakértők helyett a választókra hallgat.

 

Ez a politikában teljesen normális, hiszen a politikai logika a szavazatmaximalizálás elvét követi, és nyilván sokan támogatják is a miniszterelnököt ebben a döntésében, hiszen sokkal jobb érzés elmenni egy focimeccsre, mint otthon ülni egyedül. Viszont azt megkérdezném a kedves olvasótól, hogy ha valamilyen orvosi ellátásra lenne szüksége, akkor kitől fogadna el szívesebben tanácsot? 10 véletlenszerűen kiválasztott idegentől vagy a háziorvosától?

 

Az Orbán-kormány eddig nem volt tudományellenes, de most a tudomány ellen dolgozik

 

Én jobban bízom a szakértőkben, mint a politikusokban, legyen az bármilyen szakpolitikai kérdés. Elvégre a szakértő nem azt nézi, hogy amit tesz, azzal pozitív vagy negatív véleményt fog-e kiváltani a közvéleményből, hanem a saját tudása és világnézete szerint kiválasztja a lehetőségek közül a legopcionálisabbat. Amíg a csukott ajtók mögött tárgyalnak a meghozandó döntésről, ott még a szakpolitikai érdekek kerülnek előtérbe, azonban amikor a nyilvános kommunikációról van szó, ott már a politikai érdek jelenik meg, hiszen valahogy meg kell magyarázni, miért így döntöttek.

 

És amikor a szakértő politikai akaratra próbál valamilyen tudományos magyarázatot adni, az óriási probléma. 

 

A tudomány ugyanis a miértekre keresi a választ, nem pedig a válaszhoz fogalmazza meg a kérdést.

 

Így azzal, hogy Müller Cecília Orbán politikai akaratára elmondta, hogy „vírus változó természete miatt” most így kell védekezni, azzal megszűnt szakembernek lenni, és egy politikai termékké vált, hiszen a tudományos szerepéből kilépve csak egy politikai üzenetet fogalmazott meg.

 

És míg az adatokból úgy néz ki, mintha a járvány terjedése stagnálna, és reciprocitási értéke valahol 1 és 2 között lenne, valójában semmit nem tudunk, mégis mi történik a járvánnyal Magyarországon: ugyanis nagyon keveset tesztelünk, és úgy kapjuk meg a szokásos 700-850 közötti esetszámot naponta, hogy október óta már a napi 10-12 ezer tesztet sem érjük el olykor, hanem csak 5-7 ezret. A tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga bőven öt százalék felett van már második hónapja – a WHO szerint 5 százalékos pozitivitási ráta alatt követhető a járvány terjedése egy országban –, szóval hivatalosan is kijelenthetjük, hogy

 

a magyar kormány immáron nem járványügyileg kívánja kezelni a koronavírust, hanem politikailag nem akar rosszul kijönni belőle.

 

Aztán a „stagnál csak a vírus, nincs itt semmi baj” jeligére az emberek ugyanúgy viselkednek, mintha nem lenne épp egy világjárvány, a politikának pedig emiatt nem kell beavatkoznia sem, maximum előveszi az igormatoviči taktikát és elmagyarázza, hogy miért az az állampolgár a hibás, aki nem tartja be a szabályokat, amiket amúgy a politikusok sem, így mosva le magukról a járványügyi és politikai felelősséget egyszerre.

 

Az emberkísérlet nem a Puskás Arénában megrendezett Szuperkupa-döntő volt, hanem a magyar „járványkezelés”: és ez már szeptember óta folyik.

 

Ez nem a svéd modell, hanem annak csak egy rosszul importált politikai változata.

 

Ezt a cikket és mást is már korábban megkapták a postaládájukba azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére. Iratkozz fel te is! Ha Karóczkai Balázstól olvasnál még, ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nécik balkáni hadjáratát.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

Eredetileg Görögország uralkodója lett volna belőle, a politikai helyzet miatt végül, mint az angol királynő hitvese lett világszerte ismert.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás