+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. augusztus 17. hétfő, 11:14
A kormány szerint a Google-nak is fizetnie kéne az ausztrál médiumok híreiért, a techóriás szerint viszont így az ausztrál emberek adatai kerülhetnek illetéktelen kezekbe.

Ahogy arról az Azonnalin is írtunk, az ausztrál kormány arra akarja rávenni a nagy közösségi médiumokat, első körben a Facebookot és a Google-t, hogy azok fizessenek az ausztrál médiumoknak azokért a hírekért, amiket kiraknak a felületeikre – így hozva helyzetbe és korrekten megfizetve az eredeti tartalmat előállító, helyi médiavállalkozásokat.

 

Mit tartalmaz a leendő szabályozás, és egyáltalán miért van rá szükség?

 

A bevezetni kívánt szabályozás összefügg egyúttal a megváltozó médiafogyasztási szokásokkal is: az olvasók egy része megelégszik azzal, hogy például a közösségi platformon látja egy hír címét és a lead első néhány sorát, magára a cikkre azonban már nem kattint rá, mert a lényegi információkat szerinte már megkapta.

 

Így az adott médium kattintást, közönséget és nem mellesleg bevételt is veszít, hiszen például a cikk oldalán egyébként megjelenő hirdetésekből sem jön be pénz,

 

arról nem is beszélve, hogy ha a jó minőségű cikkekre nem kattintanak az emberek, az olvasóközönséget is nehéz növelni.

 

A törvénytervezet szerint – amit augusztus 28-án nyújthatnak be hivatalosan is a parlament elé tárgyalásra, addig nyílt vitát folytatnak róla – a két techóriásnak külön-külön meg kell állapodnia az ausztrál médiacégekkel a nekik fizetendő árban. Amennyiben a Facebook és a Google nem tartja magát az új szabályokhoz, úgy vagy az éves forgalmuk tíz százalékának megfelelő összegre, vagy tízmillió ausztrál dollárra (több, mint kétmilliárd forintra) is büntethetők lennének.

 

A tisztességes versenyt és kereskedelmet előmozdító ausztrál kormányzati szerv, az Ausztrál Verseny- és Fogyasztói Bizottság (ACCC) elnöke, Rod Sims azt sem tartja kizártnak, hogy a gyakorlatuk a médiapiacot leuraló technológiai óriásokkal szemben példa legyen a jövőben más országok számára is.

 

Jöhet az ausztrál médiumok véleménydiktatúrája?

 

Erre érkezett válasz az ausztrál Google vezérigazgatójától, Melanie Silvától, aki a politika legféltettebb kincsén, a választón keresztül próbál hatni a kormányra. A Melanie Silva által írt nyílt levél így formálisan az ausztrál emberekhez szól, elmagyarázva nekik, hogy a mindennapokban mit jelentene számukra a kormányzati akarat.

 

Mint Silva írja, az ausztrálok mindennapi keresési szokásai kerülnének veszélybe az új gyakorlattal, hiszen az arra kényszerítené őket, hogy a regisztrált felhasználók egy apró szeletét, a médiavállalkozásokat részesítsék előnyben, mindenki más kárára. A Google szerint ugyanis ezek a helyi médiumok fel tudnák használni a törvényt arra, hogy mesterségesen megnöveljék a keresési találataikat (például a techóriástól bejövő plusz forrásból tudnák finanszírozni a hatékonyabb hirdetéseket – a szerk.), így

 

többé a Google nem tudná garantálni, hogy az ausztráliai fogyasztók a számukra legrelevánsabb tartalmakkal találkozzanak először.

 

Melanie Silva hozzátette, ők egyébként nyitottak arra, hogy fizessenek a médiavállalkozásoknak (állítása szerint az ausztrál médiumoknak már amúgy is dollármilliókat fizetnek, és még milliárd kattintást is hoznak nekik évente), de a partneri kapcsolat helyett szerinte az ausztrál kormány tervezete arra bátorítja a médiumokat, hogy nagymértékű és észszerűtlen követelésekkel álljanak elő. (Hiszen ebben a felállásban a médiavállalkozásoknál van az előny, ők követelhetnek akár irreálisan sok pénzt a techóriásoktól, akik még ezt is inkább megfizethetik, mint az elmaradó megállapodás utáni büntetést – a szerk.)

 

A felhasználók adatait is félti a Google

 

A visszaélésszerű működés azonban Melanie Silva szerint abban is megjelenhet, hogy a törvénytervezet szerint a helyi sajtótermékek olyan információk átadását is kérhetik a techóriástól, amelyeket az adott médium felhasználóiról gyűjtöttek – így segítve azt, hogy a sajtó hatékonyabban érhesse el őket.

 

A Google szerint nincs garancia arra, hogy ezek a felhasználói adatok biztonságban lesznek a médiumoknál, ahogy azt sem tudni, hogy azokat hogyan használhatják fel.

 

„Ez a törvény nemcsak a Google és a YouTube működésére hatna a médiavállalkozásokkal kapcsolatosan – hatással lenne minden ausztráliai felhasználóra, szóval akartuk erről értesíteni önöket” – zárja a gondolatmenetet Silva.

 

A megfogalmazódott kritikákkal kapcsolatban a Reuters megkereste az Ausztrál Verseny- és Fogyasztói Bizottságot, az azonban egyelőre nem kívánt reagálni.

 

NYITÓKÉP: Stock Catalog / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás