Mégis bejuthattak a szerb királyságpártiak a parlamentbe

Szerző: Illés Gergő
2020.07.02. 08:40

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt, nem csoda, hogy most nagyon büszkék magukra.

Mégis bejuthattak a szerb királyságpártiak a parlamentbe

Királyságpárti tagja is lesz az új szerb parlamentnek, miután szerdán szabálytalanságok miatt 234 helyen ismételték meg az eredetileg június 21-én tartott választásokat, így 203 ezer ember volt jogosult ismét az urnák elé vonulni – írja a Danas szerb napilap. Júniusban a királyságpártiak épp csak elmaradtak a 3 százalékos bejutási küszöbtől, azonban a néhány helyen megismételt szavazásnak köszönhetően most úgy tűnik, mégis megugorják azt.

Alkotmányos Szerb Királyságot akarnak

A Szerb Királyság Megújhodási Mozgalom (POKS) kis királyságpárti formáció azt állítja: a szavazatok 75 százalékának feldolgozása után végül átugrották a háromszázalékos parlamenti bejutási küszöböt és 3,06 százalékos szavazataránnyal, nyolc képviselői helyet szerezve végül beülhetnek a belgrádi parlamentbe.

„Nagy nap a mai. A monarchisták 75 éve először bekerültek a szerb parlamentbe. Csupán három év leforgása alatt a negyedik legnagyobb politikai erővé nőttük ki magunkat Szerbiában, ez pedig nagy siker. (...)

A parlament első ülésétől kezdve elkezdődik a harc a szuverén, alkotmányos és parlamentáris Szerb Királyság megújhodásáért”

– ünnepelt a pártelnök Žika Gojković szerdán kiadott közleményében.

A monarchisták számára nagy ugrás ez élet és halál között: a június 21-i választásokon nem ugrották meg a bejutási küszöböt, és 97,23 százalékos feldolgozottságnál 2,63 százalékot szereztek, ezzel ők voltak a legközelebb az ellenzéki pártok közük a bejutáshoz. Ha pedig hihetünk a párt közleményének, és valóban bekerültek a parlamentbe a királyságpártiak, akkor ezentúl állami támogatásban részesülhetnek.

Vučić ismét tarolt

Egyébként a megismételt szavazáson is Aleksandar Vučić Szerb Progresszív Pártja (SNS) szerezte a szavazatok abszolút többségét, a választást megismétlő 234 szavazókör közül 221 körzet feldolgozása után a Vučić-párt ügyvezető elnöke bejelentette,

a pártja 60,2 százalékot ért el.

Darko Glišić szerint 11 százalékot szerzett a baloldali (de az elnök pártjának koalíciós partnereként tevékenykedő) Szerb Szocialista Párt (SPS), a parlamentbe pedig egyedüli tényleges ellenzékiként bejutott Aleksandar Šapić vízilabdás Szerb Hazafias Szövetsége (SPAS) „kicsit kevesebb” szavazatot szerzett, mint a júniusi voksoláskor. Persze ettől a SPAS még marad a parlamentben.

Az Azonnali részletesen is beszámolt a nemrég tartott szerb parlamenti választásról, amelyet a tényleges ellenzék nagy része bojkottált az egyenlőtlen médiaviszonyok és Vučić tisztességtelen kampánymódszerei miatt. Hogy miért volt szükség a bojkottra, arról itt beszélt az Azonnalinak a bojkottpárti szövetség vezetője, arról pedig, hogy ki kicsoda a szerb politikában, itt és itt olvashatsz bővebben.

Monarchisták, de Vučić rendben van

A bojkott végül abban a tekintetben mindenképp hatásos volt, hogy ezzel a választásokon 1999 óta nem csupán a legalacsonyabb részvételt mérték, hanem Vučić progresszívjein és a vele már eddig is koalíciózó szocialistákon, valamint a kisebbségi listákon – akikre a bejutási küszöb nem vonatkozik – csak a már fentebb is említett Šapić-párt jutott be a parlamentbe. Mindezt annak ellenére, hogy Vučić azért, hogy kihúzza a bojkott méregfogát, még a parlamenti bejutási küszöböt is levitte 5-ről 3 százalékra, de azt a három párton kívül senkinek nem sikerült eddig megugrania.

A monarchisták bejutásával viszont egy negyedik versenyző is sikerrel járt, igaz, nagy ellenzékiséget tőlük sem kell várni. A Gojković-féle monarchisták ugyanis 2017-ben még a Szerb Megújhodási Mozgalomból kilépve alapítottak új pártot, de

akkor Gojković mindenkit megnyugtatott: ettől függetlenül továbbra is támogatja Aleksandar Vučićot.

Így a királyságpártiak nyolc képviselőjének bejutása valószínűleg a már bejutott parlamenti pártok mandátumszámait csökkenti – igaz, minimális mértékben. Ennek részletei – és például az, hogy a magyar VMSZ érintett-e – majd akkor derülnek ki, ha a végeredmény hivatalossá válik.

BORÍTÓKÉP: POKS / Facebook

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek