+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. július 2. csütörtök, 08:40
A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt, nem csoda, hogy most nagyon büszkék magukra.

Királyságpárti tagja is lesz az új szerb parlamentnek, miután szerdán szabálytalanságok miatt 234 helyen ismételték meg az eredetileg június 21-én tartott választásokat, így 203 ezer ember volt jogosult ismét az urnák elé vonulni – írja a Danas szerb napilap. Júniusban a királyságpártiak épp csak elmaradtak a 3 százalékos bejutási küszöbtől, azonban a néhány helyen megismételt szavazásnak köszönhetően most úgy tűnik, mégis megugorják azt.

 

Alkotmányos Szerb Királyságot akarnak

 

A Szerb Királyság Megújhodási Mozgalom (POKS) kis királyságpárti formáció azt állítja: a szavazatok 75 százalékának feldolgozása után végül átugrották a háromszázalékos parlamenti bejutási küszöböt és 3,06 százalékos szavazataránnyal, nyolc képviselői helyet szerezve végül beülhetnek a belgrádi parlamentbe.

 

„Nagy nap a mai. A monarchisták 75 éve először bekerültek a szerb parlamentbe. Csupán három év leforgása alatt a negyedik legnagyobb politikai erővé nőttük ki magunkat Szerbiában, ez pedig nagy siker. (...)

 

A parlament első ülésétől kezdve elkezdődik a harc a szuverén, alkotmányos és parlamentáris Szerb Királyság megújhodásáért”

 

– ünnepelt a pártelnök Žika Gojković szerdán kiadott közleményében.

 

A monarchisták számára nagy ugrás ez élet és halál között: a június 21-i választásokon nem ugrották meg a bejutási küszöböt, és 97,23 százalékos feldolgozottságnál 2,63 százalékot szereztek, ezzel ők voltak a legközelebb az ellenzéki pártok közük a bejutáshoz. Ha pedig hihetünk a párt közleményének, és valóban bekerültek a parlamentbe a királyságpártiak, akkor ezentúl állami támogatásban részesülhetnek.

 

Vučić ismét tarolt

 

Egyébként a megismételt szavazáson is Aleksandar Vučić Szerb Progresszív Pártja (SNS) szerezte a szavazatok abszolút többségét, a választást megismétlő 234 szavazókör közül 221 körzet feldolgozása után a Vučić-párt ügyvezető elnöke bejelentette,

 

a pártja 60,2 százalékot ért el.

 

Darko Glišić szerint 11 százalékot szerzett a baloldali (de az elnök pártjának koalíciós partnereként tevékenykedő) Szerb Szocialista Párt (SPS), a parlamentbe pedig egyedüli tényleges ellenzékiként bejutott Aleksandar Šapić vízilabdás Szerb Hazafias Szövetsége (SPAS) „kicsit kevesebb” szavazatot szerzett, mint a júniusi voksoláskor. Persze ettől a SPAS még marad a parlamentben.

 

Az Azonnali részletesen is beszámolt a nemrég tartott szerb parlamenti választásról, amelyet a tényleges ellenzék nagy része bojkottált az egyenlőtlen médiaviszonyok és Vučić tisztességtelen kampánymódszerei miatt. Hogy miért volt szükség a bojkottra, arról itt beszélt az Azonnalinak a bojkottpárti szövetség vezetője, arról pedig, hogy ki kicsoda a szerb politikában, itt és itt olvashatsz bővebben.

 

Monarchisták, de Vučić rendben van

 

A bojkott végül abban a tekintetben mindenképp hatásos volt, hogy ezzel a választásokon 1999 óta nem csupán a legalacsonyabb részvételt mérték, hanem Vučić progresszívjein és a vele már eddig is koalíciózó szocialistákon, valamint a kisebbségi listákon – akikre a bejutási küszöb nem vonatkozik – csak a már fentebb is említett Šapić-párt jutott be a parlamentbe. Mindezt annak ellenére, hogy Vučić azért, hogy kihúzza a bojkott méregfogát, még a parlamenti bejutási küszöböt is levitte 5-ről 3 százalékra, de azt a három párton kívül senkinek nem sikerült eddig megugrania.

 

A monarchisták bejutásával viszont egy negyedik versenyző is sikerrel járt, igaz, nagy ellenzékiséget tőlük sem kell várni. A Gojković-féle monarchisták ugyanis 2017-ben még a Szerb Megújhodási Mozgalomból kilépve alapítottak új pártot, de

 

akkor Gojković mindenkit megnyugtatott: ettől függetlenül továbbra is támogatja Aleksandar Vučićot.

 

Így a királyságpártiak nyolc képviselőjének bejutása valószínűleg a már bejutott parlamenti pártok mandátumszámait csökkenti – igaz, minimális mértékben. Ennek részletei – és például az, hogy a magyar VMSZ érintett-e – majd akkor derülnek ki, ha a végeredmény hivatalossá válik.

 

BORÍTÓKÉP: POKS / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás