+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. június 22. hétfő, 17:56
Igazolva látja magát a választást bojkottáló szerbiai ellenzék, miután Vučić elnök pártja 62 százalékot kapott, ellenzéki párt pedig csak egy jutott be a parlamentbe. De mit fognak csinálni ezután? Andrej Mitić, a jobboldali Dveri külügyi felelőse mondja el az Azonnalinak.

A vasárnapi szerbiai parlamenti választáson 62 százalékot ért el Vučić elnök pártja, a kormányzó Szerb Haladó Párt és egyetlen ellenzéki pártot leszámítva csak az ő szövetségesei jutottak be a parlamentbe még úgy is, hogy a választás előtt nem sokkal 3 százalékra vitték le az 5 százalékos bejutási küszöböt.

 

Az ellenzék jelentős része bojkottálta a választást, ami a részvételi arányokon is látszik: a hivatalos adatok szerint 47,7 százalék ment el szavazni, pedig a korábbi években 55-60 százalék körüli volt a részvétel. 

 

De sikeres volt-e a bojkott, és mit fog csinálni a parlamenten kívül rekedt ellenzék ezután?

 

Erről kérdeztük Andrej Mitićet, aki a választást bojkottáló szövetségben résztvevő jobboldali Dveri pártban politizál külpolitikai felelősként.

 

Jön a polgári engedetlenség, új, fair választást akarnak kikényszeríteni

 

„Sikerült a bojkott, igazolva látjuk magunkat, hogy ezt kell csinálni a jövőben, hiszen a választás igazolta, hogy Szerbiában hanyatlik a demokrácia” – mondta Mitić azon kérdésünkre, hogy hogyan értékelik az eredményt. Mit mondta: a parlament „nem reprezentatív, nincs benne ellenzék, ez csak egy kvázi-parlament”, aminek az eredménye egy alkotmányos-politikai válság lesz.

 

„Ennek a parlamentnek semmilyen döntését nem fogjuk elismerni”

 

– jelentette ki. Azon kérdésünkre, hogy akkor a parlament által hozott törvényeket sem fogják-e betartani, úgy válaszolt: pontosan, polgári engedetlenség jön, és tüntetéseket is szerveznek. Kérdésünkre elmondta, hogy ezt a Szövetség Szerbiáért nevű meglehetősen színes, a választást bojkottáló ellenzéki szövetség többi tagjával koordinálva teszik.

 

És hogy mi mindennek a célja? Azt akarják elérni, hogy vegye át egy technokrata kormány az irányítást egy átmeneti ideig, nagyjából fél évig, és utána tartsanak egy fair választást egyenlő feltételekkel.

 

TAMARA KERKOVIČ DVERI-ALELNÖK ÉS ANDREJ MITIČ, A PÁRT KÜLÜGYI SZAKPOLITIKUSA A DVERI SZÉKHÁZÁBAN AZ AZONNALINAK A VÁLASZTÁS ELŐTT ADOTT INTERJÚJUK UTÁN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Sikerült-e meghatni az EU-t a bojkottal?

 

A bojkott egyik célja az volt, hogy a külföld, az EU figyelmét felhívják a szerb demokrácia problémáira. Azonban a választás másnapján, hétfőn Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke már szívélyes Twitter-bejegyzésben gratulált Vučićnak, és azt írta: „ez az eredmény bizonyítéka az állampolgárok bizalmának és az ön hatékonyságának”.

 

Mikor Tusk gratulációjáról kérdeztük, Andrej Mitić azt mondta: látták Tusk bejegyzését, ahogy a magyar bővítési biztos, Várhelyi Olivér gratulációját is, miszerint várja, hogy együtt dolgozhassanak az új kormánnyal az EU-val kapcsolatos reformokon. Ugyanakkor látták az európai szociáldemokraták közleményét is, akik azt szeretnék, ha nem nyitna az EU új csatlakozási fejezeteket Szerbiával addig, amíg a demokráciával kapcsolatos legfőbb problémákat nem oldják meg.

 

Tehát az EU-ban is több hang van ezzel kapcsolatban,

 

nagy felelősség van most az EU-n

 

– összegezte Mitić.

 

A 47 százalékos részvételt sem hiszik el

 

Megkérdeztük a politikustól azt is, hogy egyébként reálisnak látja-e a 47,7 százalékos részvételt – amely bár az eddigi szerbiai átlagoktól jóval elmarad, más európai országokhoz viszonyítva nem feltétlenül számít kiugróan alacsonynak.

 

Mitić szerint a hivatalosan közölt részvételi adatok is hamisak.

 

„Délután 2-3 óra körül látták, hogy sikerül a bojkott, és elkezdtek trükközni, zsarolni az embereket, hogy menjenek szavazni” – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy eszerint tényleg elmentek ennyien, csak nem biztos, hogy jószántukból, azt mondta: részben azért meg is hamisították az adatokat szerinte. Arra a kérdésre, hogy mit saccol valós részvételi adatnak, 35-40 százalékot mondott.

 

NYITÓKÉP: Bojkottra felhívó plakátok egy belgrádi buszmegállóban. Fotó: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Ha munkaeszközökről van szó, mindenkinek mások a preferenciái. Egy valami azonban mindenkiben közös: a tökéletes választásra való törekvés.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás