+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. június 22. hétfő, 17:56
Igazolva látja magát a választást bojkottáló szerbiai ellenzék, miután Vučić elnök pártja 62 százalékot kapott, ellenzéki párt pedig csak egy jutott be a parlamentbe. De mit fognak csinálni ezután? Andrej Mitić, a jobboldali Dveri külügyi felelőse mondja el az Azonnalinak.

A vasárnapi szerbiai parlamenti választáson 62 százalékot ért el Vučić elnök pártja, a kormányzó Szerb Haladó Párt és egyetlen ellenzéki pártot leszámítva csak az ő szövetségesei jutottak be a parlamentbe még úgy is, hogy a választás előtt nem sokkal 3 százalékra vitték le az 5 százalékos bejutási küszöböt.

 

Az ellenzék jelentős része bojkottálta a választást, ami a részvételi arányokon is látszik: a hivatalos adatok szerint 47,7 százalék ment el szavazni, pedig a korábbi években 55-60 százalék körüli volt a részvétel. 

 

De sikeres volt-e a bojkott, és mit fog csinálni a parlamenten kívül rekedt ellenzék ezután?

 

Erről kérdeztük Andrej Mitićet, aki a választást bojkottáló szövetségben résztvevő jobboldali Dveri pártban politizál külpolitikai felelősként.

 

Jön a polgári engedetlenség, új, fair választást akarnak kikényszeríteni

 

„Sikerült a bojkott, igazolva látjuk magunkat, hogy ezt kell csinálni a jövőben, hiszen a választás igazolta, hogy Szerbiában hanyatlik a demokrácia” – mondta Mitić azon kérdésünkre, hogy hogyan értékelik az eredményt. Mit mondta: a parlament „nem reprezentatív, nincs benne ellenzék, ez csak egy kvázi-parlament”, aminek az eredménye egy alkotmányos-politikai válság lesz.

 

„Ennek a parlamentnek semmilyen döntését nem fogjuk elismerni”

 

– jelentette ki. Azon kérdésünkre, hogy akkor a parlament által hozott törvényeket sem fogják-e betartani, úgy válaszolt: pontosan, polgári engedetlenség jön, és tüntetéseket is szerveznek. Kérdésünkre elmondta, hogy ezt a Szövetség Szerbiáért nevű meglehetősen színes, a választást bojkottáló ellenzéki szövetség többi tagjával koordinálva teszik.

 

És hogy mi mindennek a célja? Azt akarják elérni, hogy vegye át egy technokrata kormány az irányítást egy átmeneti ideig, nagyjából fél évig, és utána tartsanak egy fair választást egyenlő feltételekkel.

 

TAMARA KERKOVIČ DVERI-ALELNÖK ÉS ANDREJ MITIČ, A PÁRT KÜLÜGYI SZAKPOLITIKUSA A DVERI SZÉKHÁZÁBAN AZ AZONNALINAK A VÁLASZTÁS ELŐTT ADOTT INTERJÚJUK UTÁN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Sikerült-e meghatni az EU-t a bojkottal?

 

A bojkott egyik célja az volt, hogy a külföld, az EU figyelmét felhívják a szerb demokrácia problémáira. Azonban a választás másnapján, hétfőn Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke már szívélyes Twitter-bejegyzésben gratulált Vučićnak, és azt írta: „ez az eredmény bizonyítéka az állampolgárok bizalmának és az ön hatékonyságának”.

 

Mikor Tusk gratulációjáról kérdeztük, Andrej Mitić azt mondta: látták Tusk bejegyzését, ahogy a magyar bővítési biztos, Várhelyi Olivér gratulációját is, miszerint várja, hogy együtt dolgozhassanak az új kormánnyal az EU-val kapcsolatos reformokon. Ugyanakkor látták az európai szociáldemokraták közleményét is, akik azt szeretnék, ha nem nyitna az EU új csatlakozási fejezeteket Szerbiával addig, amíg a demokráciával kapcsolatos legfőbb problémákat nem oldják meg.

 

Tehát az EU-ban is több hang van ezzel kapcsolatban,

 

nagy felelősség van most az EU-n

 

– összegezte Mitić.

 

A 47 százalékos részvételt sem hiszik el

 

Megkérdeztük a politikustól azt is, hogy egyébként reálisnak látja-e a 47,7 százalékos részvételt – amely bár az eddigi szerbiai átlagoktól jóval elmarad, más európai országokhoz viszonyítva nem feltétlenül számít kiugróan alacsonynak.

 

Mitić szerint a hivatalosan közölt részvételi adatok is hamisak.

 

„Délután 2-3 óra körül látták, hogy sikerül a bojkott, és elkezdtek trükközni, zsarolni az embereket, hogy menjenek szavazni” – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy eszerint tényleg elmentek ennyien, csak nem biztos, hogy jószántukból, azt mondta: részben azért meg is hamisították az adatokat szerinte. Arra a kérdésre, hogy mit saccol valós részvételi adatnak, 35-40 százalékot mondott.

 

NYITÓKÉP: Bojkottra felhívó plakátok egy belgrádi buszmegállóban. Fotó: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás