+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. június 22. hétfő, 17:56
Igazolva látja magát a választást bojkottáló szerbiai ellenzék, miután Vučić elnök pártja 62 százalékot kapott, ellenzéki párt pedig csak egy jutott be a parlamentbe. De mit fognak csinálni ezután? Andrej Mitić, a jobboldali Dveri külügyi felelőse mondja el az Azonnalinak.

A vasárnapi szerbiai parlamenti választáson 62 százalékot ért el Vučić elnök pártja, a kormányzó Szerb Haladó Párt és egyetlen ellenzéki pártot leszámítva csak az ő szövetségesei jutottak be a parlamentbe még úgy is, hogy a választás előtt nem sokkal 3 százalékra vitték le az 5 százalékos bejutási küszöböt.

 

Az ellenzék jelentős része bojkottálta a választást, ami a részvételi arányokon is látszik: a hivatalos adatok szerint 47,7 százalék ment el szavazni, pedig a korábbi években 55-60 százalék körüli volt a részvétel. 

 

De sikeres volt-e a bojkott, és mit fog csinálni a parlamenten kívül rekedt ellenzék ezután?

 

Erről kérdeztük Andrej Mitićet, aki a választást bojkottáló szövetségben résztvevő jobboldali Dveri pártban politizál külpolitikai felelősként.

 

Jön a polgári engedetlenség, új, fair választást akarnak kikényszeríteni

 

„Sikerült a bojkott, igazolva látjuk magunkat, hogy ezt kell csinálni a jövőben, hiszen a választás igazolta, hogy Szerbiában hanyatlik a demokrácia” – mondta Mitić azon kérdésünkre, hogy hogyan értékelik az eredményt. Mit mondta: a parlament „nem reprezentatív, nincs benne ellenzék, ez csak egy kvázi-parlament”, aminek az eredménye egy alkotmányos-politikai válság lesz.

 

„Ennek a parlamentnek semmilyen döntését nem fogjuk elismerni”

 

– jelentette ki. Azon kérdésünkre, hogy akkor a parlament által hozott törvényeket sem fogják-e betartani, úgy válaszolt: pontosan, polgári engedetlenség jön, és tüntetéseket is szerveznek. Kérdésünkre elmondta, hogy ezt a Szövetség Szerbiáért nevű meglehetősen színes, a választást bojkottáló ellenzéki szövetség többi tagjával koordinálva teszik.

 

És hogy mi mindennek a célja? Azt akarják elérni, hogy vegye át egy technokrata kormány az irányítást egy átmeneti ideig, nagyjából fél évig, és utána tartsanak egy fair választást egyenlő feltételekkel.

 

TAMARA KERKOVIČ DVERI-ALELNÖK ÉS ANDREJ MITIČ, A PÁRT KÜLÜGYI SZAKPOLITIKUSA A DVERI SZÉKHÁZÁBAN AZ AZONNALINAK A VÁLASZTÁS ELŐTT ADOTT INTERJÚJUK UTÁN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Sikerült-e meghatni az EU-t a bojkottal?

 

A bojkott egyik célja az volt, hogy a külföld, az EU figyelmét felhívják a szerb demokrácia problémáira. Azonban a választás másnapján, hétfőn Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke már szívélyes Twitter-bejegyzésben gratulált Vučićnak, és azt írta: „ez az eredmény bizonyítéka az állampolgárok bizalmának és az ön hatékonyságának”.

 

Mikor Tusk gratulációjáról kérdeztük, Andrej Mitić azt mondta: látták Tusk bejegyzését, ahogy a magyar bővítési biztos, Várhelyi Olivér gratulációját is, miszerint várja, hogy együtt dolgozhassanak az új kormánnyal az EU-val kapcsolatos reformokon. Ugyanakkor látták az európai szociáldemokraták közleményét is, akik azt szeretnék, ha nem nyitna az EU új csatlakozási fejezeteket Szerbiával addig, amíg a demokráciával kapcsolatos legfőbb problémákat nem oldják meg.

 

Tehát az EU-ban is több hang van ezzel kapcsolatban,

 

nagy felelősség van most az EU-n

 

– összegezte Mitić.

 

A 47 százalékos részvételt sem hiszik el

 

Megkérdeztük a politikustól azt is, hogy egyébként reálisnak látja-e a 47,7 százalékos részvételt – amely bár az eddigi szerbiai átlagoktól jóval elmarad, más európai országokhoz viszonyítva nem feltétlenül számít kiugróan alacsonynak.

 

Mitić szerint a hivatalosan közölt részvételi adatok is hamisak.

 

„Délután 2-3 óra körül látták, hogy sikerül a bojkott, és elkezdtek trükközni, zsarolni az embereket, hogy menjenek szavazni” – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy eszerint tényleg elmentek ennyien, csak nem biztos, hogy jószántukból, azt mondta: részben azért meg is hamisították az adatokat szerinte. Arra a kérdésre, hogy mit saccol valós részvételi adatnak, 35-40 százalékot mondott.

 

NYITÓKÉP: Bojkottra felhívó plakátok egy belgrádi buszmegállóban. Fotó: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás