+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. március 25. szerda, 10:35
Egy, a Nature-ben megjelent cikk cáfolja azokat az összeesküvés-elméleteket, miszerint emberi munka eredménye lenne a COVID-19 kialakulása. Elolvastuk, és lefordítottuk emberi nyelvre, miről van szó!

A Nature-ben brit, amerikai és ausztrál kutatók hasonlították össze a koronavírus alfa és béta változatainak genomját. Ez a két változat található meg a denevérekben, ahogyan az idei járványt okozó COVID-19-nek is minden bizonnyal egy denevérből tobzoskára ugró víruspéldánya fertőzött meg először embert.

 

A tudósok végkövetkeztetése szerint valószínűtlen, hogy laboratóriumi körülmények közt fejlesztették volna ki a koronavírust.

 

Több bizonyítékot is találtak, ami kizárja a szándékos manipulációt

 

Legfőbb érvük, hogy a koronavírus nagyon hatékony módszerrel kötődik és jut be az emberi sejtbe. Ehhez valószínűleg az ACE2 nevű enzimet használja, receptor-mediált endocitózissal: így „szippant” be egy sejt hormonokat, fehérjéket, és néha vírusokat is – viszont ez világosan különbözik a 2002-es SARS járványt okozó vírus technikájától. Ebből kifolyólag a COVID-19 hatékony kötődése az ACE2 nevű enzimhez azt bizonyítja, hogy emberi, vagy emberihez nagyon hasonló sejtek megfertőzése (amikben szintén megtalálható ez az ACE2 nevű enzim) közben alakult ki a COVID-19, a természetes kiválasztódás révén.

 

A tanulmányt publikáló kutatók szerint ez erős bizonyíték arra nézve, hogy a sejtet nem szándékos manipulációval fejlesztették ki. A másik erős érv a kutatók szerint, hogy szándékos manipuláció esetén az elkövetők az ún. fordított genetika módszereit alkalmazták volna (ennek lényege, hogy megvizsgálják, melyik DNS-rész melyik tulajdonságért felel), amihez már létező bétakoronavírusok szolgáltatták volna a kiindulási alapot. A koronavírus genetikája viszont cáfolja, hogy egy létező vírus „gerincére” húzták volna fel a COVID-19-et.

 

Terjedés közben fejlődött hatékonyabbá a vírus?

 

Bár nem valószínű, de nem zárható ki teljesen, hogy a koronavírus állatokban fejlődött ki teljesen, majd váltott emberre – eddig egyetlen állati koronavírust sem találtak, ami a COVID-19 őse lehetne, de mivel nagyon sokféle koronavírust még nem fedeztünk fel, ezért matematikai esélye még van ennek az eshetőségnek.

 

Az viszont már elképzelhető, hogy egy állatról emberre átterjedt vírus tünetmentesen vándorolt a hordozók között, és időközben a természetes szelekció miatt fejlődött ki egy olyan változata, ami hatékonyan betegíti meg az embert

 

(az enyhe tüneteket mutató gazda több gazdának adja át a fertőzést, mint a súlyos beteg).

 

A tudósok által a kifejlődés körülményeire felállított elméletek között az emberi tevékenységhez legközelebb eső verzió az, hogy egy közepesen védett biológiai laborból véletlenül, gondatlanságból került ki az emberi fertőzésre mutálódott vírus. Ennek a valószínűségét csupán arra alapozzák, hogy a 2004-ben a SARS1 okozott kisebb járványt a nagy járvány lecsengése után 2004-ben. Ez most már csak azért is valószínűtlen, mert ezt a vírust nem ismerték, és nem tárolták egyetlen laborban sem a járvány előtt. 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter videón jelentette be, hogy vasárnap reggeltől vége a Németországgal szemben bevezetett korlátozásoknak.

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás