+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. március 25. szerda, 10:35
Egy, a Nature-ben megjelent cikk cáfolja azokat az összeesküvés-elméleteket, miszerint emberi munka eredménye lenne a COVID-19 kialakulása. Elolvastuk, és lefordítottuk emberi nyelvre, miről van szó!

A Nature-ben brit, amerikai és ausztrál kutatók hasonlították össze a koronavírus alfa és béta változatainak genomját. Ez a két változat található meg a denevérekben, ahogyan az idei járványt okozó COVID-19-nek is minden bizonnyal egy denevérből tobzoskára ugró víruspéldánya fertőzött meg először embert.

 

A tudósok végkövetkeztetése szerint valószínűtlen, hogy laboratóriumi körülmények közt fejlesztették volna ki a koronavírust.

 

Több bizonyítékot is találtak, ami kizárja a szándékos manipulációt

 

Legfőbb érvük, hogy a koronavírus nagyon hatékony módszerrel kötődik és jut be az emberi sejtbe. Ehhez valószínűleg az ACE2 nevű enzimet használja, receptor-mediált endocitózissal: így „szippant” be egy sejt hormonokat, fehérjéket, és néha vírusokat is – viszont ez világosan különbözik a 2002-es SARS járványt okozó vírus technikájától. Ebből kifolyólag a COVID-19 hatékony kötődése az ACE2 nevű enzimhez azt bizonyítja, hogy emberi, vagy emberihez nagyon hasonló sejtek megfertőzése (amikben szintén megtalálható ez az ACE2 nevű enzim) közben alakult ki a COVID-19, a természetes kiválasztódás révén.

 

A tanulmányt publikáló kutatók szerint ez erős bizonyíték arra nézve, hogy a sejtet nem szándékos manipulációval fejlesztették ki. A másik erős érv a kutatók szerint, hogy szándékos manipuláció esetén az elkövetők az ún. fordított genetika módszereit alkalmazták volna (ennek lényege, hogy megvizsgálják, melyik DNS-rész melyik tulajdonságért felel), amihez már létező bétakoronavírusok szolgáltatták volna a kiindulási alapot. A koronavírus genetikája viszont cáfolja, hogy egy létező vírus „gerincére” húzták volna fel a COVID-19-et.

 

Terjedés közben fejlődött hatékonyabbá a vírus?

 

Bár nem valószínű, de nem zárható ki teljesen, hogy a koronavírus állatokban fejlődött ki teljesen, majd váltott emberre – eddig egyetlen állati koronavírust sem találtak, ami a COVID-19 őse lehetne, de mivel nagyon sokféle koronavírust még nem fedeztünk fel, ezért matematikai esélye még van ennek az eshetőségnek.

 

Az viszont már elképzelhető, hogy egy állatról emberre átterjedt vírus tünetmentesen vándorolt a hordozók között, és időközben a természetes szelekció miatt fejlődött ki egy olyan változata, ami hatékonyan betegíti meg az embert

 

(az enyhe tüneteket mutató gazda több gazdának adja át a fertőzést, mint a súlyos beteg).

 

A tudósok által a kifejlődés körülményeire felállított elméletek között az emberi tevékenységhez legközelebb eső verzió az, hogy egy közepesen védett biológiai laborból véletlenül, gondatlanságból került ki az emberi fertőzésre mutálódott vírus. Ennek a valószínűségét csupán arra alapozzák, hogy a 2004-ben a SARS1 okozott kisebb járványt a nagy járvány lecsengése után 2004-ben. Ez most már csak azért is valószínűtlen, mert ezt a vírust nem ismerték, és nem tárolták egyetlen laborban sem a járvány előtt. 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás