Mi igaz a koronavírussal kapcsolatos álhírekből?

2020.09.16. 07:00

Magyarországon is egyre több álhír jelenik meg a koronavírussal kapcsolatban. Ezek sok esetben tartalmaznak ugyan némi valóságalapot, de a tényeket többnyire tudománytalanul vagy helytelenül interpretálják. Összegyűjtöttük a leggyakoribb hamis állításokat, hogy megmutassuk, mi a valóság!

Mi igaz a koronavírussal kapcsolatos álhírekből?

Annak ellenére, hogy már Magyarországon is több, mint hat hónapja megjelent a koronavírus, a mai napig sokan gondolják úgy, hogy maga a járvány és annak a kezelése is csak egy hazugság, és igazából különböző ismeretlen, a háttérhatalom részét képező embereknek áll érdekében, hogy a járvány valódiságát elhitessék velünk.

Miközben a világon már több mint 27 millió ember fertőződött meg a vírussal (ez nem egyenlő a megbetegedések számával – a szerk.), és már 908 ezer emberi életet követelt a járvány, sokan még most is úgy gondolják, hogy az egész vírus a képzelet szüleménye, és valójában csak a média – összefogva gazdasági szereplőkkel, politikusokkal és gyógyszeripari cégekkel – próbálja elhitetni az emberekkel a koronavírus-járvány valódiságát, miközben valójában minden olyan, mint régen, és világjárvány egyáltalán nem is létezik.

Az utóbbi időben Magyarországon is egyre több, a nyugati országokban már régóta terjedő összeesküvés-elmélet és álhír jelenik meg. Hogy ez a koronavírus-járvány második hullámának köszönhető, vagy magyar sajátosságok miatt jelenik meg a fake news, még nem tudjuk megállapítani. Most utánajártunk azoknak az itthon is terjedő összeesküvés-elméleteknek és állításoknak, amiket a koronavírus-szkeptikusok terjesztenek, és megnéztük, hogy milyen valóságalapja van ezeknek.

Nemcsak világjárvány, hanem információs járvány is van

Az American Journal of Tropical Medicine and Hyginie nevű szakfolyóiratban még augusztus 10-én jelent meg egy tanulmány, ami a koronavírussal kapcsolatos álhírekkel foglalkozott. A kutatók megállapították, hogy a világjárvány mellett

információs járvány is megjelent, ugyanis nagyon sok féligazságon vagy teljesen légből kapott információn alapuló történet kering

a közösségi és olykor a hagyományos médiában is.

A tanulmány készítői összesen 2 311 álhírt találtak, amiket három különböző csoportra bontottak:

+ pletykák, amik nem biztos forrásból származó kijelentéseket tartalmaztak (például hogy a fehérítő vagy az alkohol fogyasztása immunitást ad),

+ stigmák, ahova olyan történetek tartoznak, ahol koronavírus-fertőzöttel vagy annak tartott személyekkel szemben mások agresszívan léptek fel (például ázsiaiakat több ilyen támadás ért),

+ összeesküvés-elméletek, amik leginkább a koronavírus eredetével és a vírust „elindítók" rosszindulatú céljaival foglalkoztak (például hogy az 5G-adótornyok terjesztik a vírust).

Az álhírek valós száma azonban jóval több lehet: az adatgyűjtés 2020. április 5-ig tartott, eddig az időpontig pedig 87 különböző országban és összesen 25 különböző nyelven találtak hamis információkat terjesztő állításokat.

A különböző állításokat téma szerint az alábbi módon csoportosították:

A kutatás arra jutott, hogy az állítások 82 százaléka hamis volt: a több. mint 2300 állítás közül mindössze 204 darab, azaz 9 százalék volt pontos, 8 százalék volt félrevezető, és mindössze 9 esetben, azaz az állítások 1 százalékról nem tudták megállapítani, hogy az valós, vagy sem.

A tanulmány szerint az összeesküvés-elméletek szinte 100 százaléka hamis, ahogyan a pletykák több, mint 90 százaléka is, viszont a különböző stigmák nagy része igaznak bizonyult: például az erőszakról szóló történetek 100 százalékban.

A tanulmányban példaként egy olyan történetet említenek, amikor Ukrajnában megtámadták a Vuhanból kimenekített ukrán állampolgárokat, mégpedig azért, hogy ne terjesszék a vírust. Az Azonnali podcastjében két kínai is beszámolt korábban arról, hogy már a vírus magyarországi elterjedése előtt inzultálták őket itthon.

Emberi kéz műve lenne a vírus?

Nagyon sok és változatos elmélet született arról, hogy hogyan is alakulhatott ki a SARS-CoV-2 névre keresztelt vírus által terjesztett Covid-19 betegséget okozó világjárvány. A legtöbb esetben ezeknek a történeteknek az alapját az a konteó adja, hogy a vírust mesterségesen állították elő, hogy aztán azt különböző gazdasági vagy politikai érdekek miatt terjesszék.

Az egyik ilyen elmélet – amit többek között Matteo Salvini bukott olasz belügyminiszter is terjeszt – hogy a vírust kínai tudósok állították elő, mivel a vírus első esetét pont abban a kínai városban, Vuhanban azonosították, ahol egy vírusokat kutató laboratórium is működik.

Arról, hogy a mesterségesen készített vírussal milyen céljaik voltak, több elmélet is született: sokan úgy gondolják, hogy a vírust itt fejlesztették ki, és csak véletlenül jutott ki a szabadba – ami Duda Ernő, virológusprofesszor szerint elképzelhetetlen, mivel nagyon felelőtlennek kell ahhoz lenni, hogy egy ilyen laborból kiszökhessen egy vírus –,

míg mások szerint eleve biofegyvernek szánták, és Kína a jelenlegi világrend megdöntése érdekében akarta felhasználni a koronavírust.

Megjelentek azok a nézetek is, melyek szerint maga az Egyesült Államok kívánta elterjeszteni a geopolitikai ellenfeleinél, azaz Kínában és Iránban, azonban a terv visszaütött rájuk. De néhányan már egy titkos, háttérhatalmi összeesküvést képzelnek el a járvány mögött, hiszen biztos a gazdasági és politikai elit találta ki azt, hogy megtizedelje a világ lakosságát.

Ezek az elméletek mind tévesnek bizonyultak: több tanulmány foglalkozott már azzal, hogy kíderítse, a vírust valóban előállíthatták-e mesterségesen vagy sem. Az elsők között volt a több évszázados múlttal rendelkező Nature brit természettudományos szakfolyóirat is, ahol egy  tanulmányban

arra jutottak a tudósok, hogy valószínűtlen, hogy laboratóriumi körülmények között fejlesztették volna ki a koronavírust,

mivel több bizonyítékot is találtak, ami kizárja a vírus mesterséges manipulációját (erről bővebben itt írtunk). A tudományos konszenzus így az, hogy a vírus magától alakult át, és vált fertőzővé emberek között is, és mindössze néhány, a tudományos társadalomhoz képest elhanyagolható számú személy állítja, hogy valójában egy mesterséges vírusról beszélünk.

Bill Gates és az 5G terjeszti a koronavírust

Sokan gondolják úgy, hogy a vírus mögött technológiai megoldások rejlenek: eleve mesterséges körülmények között alakították ki, hogy aztán technológiai megoldásokkal terjesszék azt. Az Egyesült Királyságban ezért már több 5G-s torony esett áldozatul az összeesküvés hívőknek – a brit kormány kénytelen volt kiadni egy közleményt is a témában –, mivel statisztikailag bizonyítható korreláció van a koronavírusban fertőzött személyek és az 5G tornyok elhelyezkedéseivel kapcsolatosan.

Azonban sokan azt már nem vették figyelembe ezen elmélet kapcsán, hogy a vírus olyan helyeken is terjed, ahol egyáltalán nincsenek 5G-tornyok, illetve, hogy

nem az 5G-tornyok okoznak jobban átfertőződött városokat, hanem egyszerűen mindkét jelenség a nagyobb népsűrűséggel rendelkező területekre jellemző.

Ez nem azt bizonyítja, hogy 5G = koronavírus, hanem azt, hogy ahogy egy könnyen fertőző betegség is jobban terjed egy sűrűbben lakott területen, ahogy 5G-tornyokat is oda éri meg telepíteni, ahol jóval több felhasználót érnek el. 

Bill Gates úgy került a képletbe, hogy még 2015-ben beszélt arról egy előadáson, hogy szerinte a következő 5-10 éven belül a legnagyobb kihívást a különböző vírusok és egyéb kórokozók terjedése fogja jelenteni az emberiség számára, nem pedig a fegyveres konfliktusok, mivel a vírusoknak a kialakulása és terjedése összefüggenek a globális termelési viszonyokkal, a környezetszennyezéssel és a klímaváltozással.

Gates persze nem a koronavírust eljövetelét jövendölte meg, hanem azt, hogy

a természetes környezetünk rombolásával olyan vírusok is felüthetik a fejüket, amikről korábban még nem is hallottunk.

Például a denevérek sok olyan vírust terjesztenek, amiket még nem is ismerünk teljesen, és rajtuk kívül más vadon élő állatok is hordoznak az emberre jelenleg még nem veszélyes betegségeket. Gates egyébként a Spiegelnek adott interjújában is reagált a nevetséges vádakra, a német hetilap újságíróinak elmondta, hogy senkinek nem ültet be mikrochipeket, és nem ő kreálta a koronavírust.

A maszk nem védene semmitől?

Magyarországon talán a legelterjettebb elmélet, hogy a maszk valójában árt, mivel a maszkban felgyülemlő szén-dioxid visszakerül a tüdőbe, ami így roncsolja azt, ráadásul valódi védelmet egyáltalán nem nyújt.

Azonban ennél ez egy jóval összetettebb kérdés. Az tény, hogy egy közönséges maszk önmagában nem véd teljesen semmitől, a koronavírustól sem. A vírust ugyanúgy el lehet kapni akkor is, ha az ember maszkot hord. A maszk lényege nem az, hogy százszázalékos védelmet nyújtson, hanem hogy a járvány terjedését fékezzük vele.

Az amerikai Vox készített egy tanulságos videót, amiben megmutatták, hogyan is működik egy egyszerű sebészi maszk, és miért fontos a viselete. Ahogy a videón is látszik:

ha az arcunkat eltakarjuk valamivel, akkor az aeroszolcseppek, amik beszélgetés vagy tüsszentés közben hagyják el a szánkat, rövidebb távolságra jutnak el, mintha nem hordanánk maszkot.

Az önmagában helytálló megállapítás, hogy a koronavírustól a maszk nem véd száz százalékban  – jelenleg hatékony vakcina hiányában csak a társadalmi távolságtartás jelent százszázalékos védelmet –, hiszen ha valakitől másfél méter távolságon belül vagyunk, és úgy tüsszent ránk, látszik, hogy belélegezhetjük a szervezetéből távozó aeroszolcseppeket. Maszk nélkül azonban az aeroszolcseppek akár 6-8 méter távolságra is eljuthatnak, és mindezt sokkal nagyobb sebességgel, mintha maszkot viselnénk.

Sokáig abban se volt egyetértés, hogy csak a betegeknek kell-e maszkot hordani vagy az egészséges embereknek is javasolt a maszk viselete. A bizonytalanságot részben a készlethiány okozta, mivel a koronavírus-járvány pandémiává alakulása miatt megnőtt a kereslet a maszkok iránt, de a kínálat ezt nem tudta azonnal követni.

A maszk hordása azért ajánlott, és sok helyen kötelező egészséges embereknek is, mert senki nem tudhatja biztosan, hogy ő elkapta -e már a vírust.

Tény, hogy a SARS-CoV-2 vírusnak sok tünetmentes hordozója van. Attól, hogy valakinek a szervezetében megjelenik a vírus, még nem biztos, hogy kialakul a Covid-19 betegség, azonban ettől függetlenül még ő is tudja terjeszteni azt.

Ezenkívül az is tény, hogy a tünetek átlagosan 5-6 nap után jelentkeznek az egyénen – legkirívóbb esetben akár 14 napig is lehet tünetmentes a fertőzött –, viszont addig ugyanúgy meg tud fertőzni másokat a vírussal.

Mások szerint a maszk azért nem véd, mivel a vírus mérete jóval kisebb, mint az a mérték, amit a maszk meg tud szűrni.

Azonban a vírus nem önmagában száll a levegőben, hanem a már említett aeroszolcseppeken jut el egy másik szervezetbe,

és a maszkok ezeket már képesek megszűrni, így magasabb biztonságot nyújtanak a maszk viselőjének is, mintha egyáltalán nem takarná el az arcát.

Röviden: a maszk nem véd teljesen, azonban így is sokat segít, hogyha azt az emberek helyesen – azaz nemcsak a szájat, hanem az orrot is takarva – hordják.

A maszk többet árt, mint használ

A maszkviseléssel kapcsolatos másik elterjedt álhír, hogy az ember megfullad tőle, mivel nem jut elegendő oxigén a tüdejébe, illetve ha egy bizonyos széndioxid-mennyiségnél többnek van kitéve az ember, attól akár hypercapnia is kialakulhat – azaz széndioxid-többlet jelentkezik a vérben, ami akár halálhoz is vezethet.

Ez a valóságban csak akkor történhetne meg, ha valaki egy teljesen légmentesen záró maszkot vagy anyagot viselne, például ha egy nejlonzacskót tenne az arca elé.

Ha valaki egy szén-dioxidmérőt helyez a sebészi maszkja alá, azzal tulajdonképpen csak azt méri meg, hogy milyen a kilélegzett levegő minősége, amiben nyilván több a szén-dioxid, mint az oxigén. Azonban ez teljesen irreleváns abban a kérdésben, hogy akkor meg lehet-e fulladni egy közönséges maszktól, ugyanis ami fontos, az a vérünkben található oxigénszint: ha ez esik le hatalmas mértékben, akkor alakulhat ki a fent említett hypercapnia, ami következtében az ember akár el is ájulhat, vagy súlyosabb esetekben akár meg is halhat.

Egy közönséges maszk azonban bőven átereszt annyi levegőt, hogy ne csökkenjen drasztikus mértékben a vér oxigénszintje.

A teljesen légzáró N-95-ös maszkoknál azonban már felmerülhet kérdés, hogy ott az egész napos viselés vagy például sport esetén okozhat-e gondokat, viszont ezeket a maszkokat az orvosok mellett általában csak bányászok vagy ipari munkások hordják, akik már hozzászoktak a viseléséhez. De az ilyen típusú maszkok is csak azoknak jelenthetnek problémát, akiknek már eleve van valamilyen tüdőbetegsége, és csak abban az esetben, ha a maszkot túl sokáig hordja valaki megszakítás nélkül.

Az Amerikai Tüdőszövetség – ahol elsősorban tüdőbetegségek kutatásával foglalkoznak – álláspontja szerint

nincs semmilyen tudományos bizonyíték arra, hogy a maszk viselése gyengítené az immunrendszert.

Nyilván sokaknak kellemetlen a maszk hordása, mivel nem szoktak hozzá, de ha a sebészi maszkok ilyen nagy veszélyt jelentenének, akkor miért operálnának több órán keresztül ilyen maszkokban a sebészek?

A tesztelés nem old meg semmit

Maga a magyar kormány is azt nyilatkozta, hogy a tesztelés önmagában nem segít a vírus elleni védekezésben, de a közmédia is leadott egy riportot arról, hogy a tömeges tesztelés hatékonysága fake news – mindezt persze akkor, amikor népességarányosan Magyarországon végezték el az Európai Unióban a legkevesebb tesztet.

Rétvári Bence államtitkár is azt állítja, hogy nem a tesztek védenek meg bennünket, hanem a higiénés szabályok és a járványügyi intézkedések betartása, és ez önmagában igaz is.

Azonban a tesztnek nem az egyént kell megvédenie, hanem a társadalmat, mivel ha kiszűrik a fertőző egyéneket, és elszeparálják őket a társadalom többi tagjától, akkor nem tudnak megfertőzni másokat.

A tesztelés kapcsán gyakran felmerülő álhír, hogy teljesen pontatlanok a rendelkezésre álló tesztek, és össze-vissza mutatnak pozitív vagy negatív eredményt. Azonban itt meg kell különböztetni a PCR- és az ún. szerológiai gyorsteszteket.

A PCR-tesztnél az orr és garat váladékában keresik meg, hogy jelen van-e a koronavírus RNS-e, míg a szerológiai tesztnél a vérből keresik a fertőzés után a szervezet által termelt ellenanyagot (IgM és IgG). Míg előbbi a vírus jelenlétét tudja kimutatni, addig az utóbbi a szervezet által termelt ellenanyagot keresi.

A szerológiai gyorstesztek kapcsán többről is kiderült, hogy sokszor pontatlanok, mivel nem mindenkinek a szervezete termel elegendő ellenanyagot a vírus kimutatásához. A legtöbbször használt PCR-tesztek azonban jóval pontosabbak.

Ideális esetben a PCR-tesztek 100 százalékban tudják kimutatni a pozitív eseteket, és 96 százalékban a negatív eseteket – azaz előfordulhatnak ún. fals pozitívak, amikor valakit úgy mutatnak pozitívnak, hogy valójában nem az –, viszont ezeknek a száma elenyésző. A legnagyobb probléma a PCR-tesztekkel az, hogy nem mindig ideálisak a körülmények a mintavételnél, például nem elegendő mintát vesznek le, vagy nem dugják elég mélyre a garatban a mintát levevő eszközt.

Az összeesküvés-elméletek és az álhírek szerint a PCR-teszteknél túl sok a fals pozitív mérés, de a valóság ennek pont az ellenkezője:

a nem ideális mintalevétel miatt több a fals negatív, azaz amikor egy olyan ember tesztje mutat negatív eredményt, aki valójában megfertőződött a koronavírussal.

Több teszt = több fertőzött? Nem olyan egyszerű!

Szintén általánosan elterjedt nézet, hogy valójában azért nőnek az esetszámok, mert többet tesztelünk. Ez részben igaz is, hiszen ha több teszt készül, akkor már csak matematikailag is több fertőzöttet fognak találni, azonban a kettő között nincs egyenes arányosság, nemcsak azért nőhet a fertőzöttek száma, mert többet tesztelünk, hanem alapjáraton is nőhet vagy csökkenhet a fertőzések száma.

Ezért ahhoz, hogy reálisabban lássuk a járvány terjedését,

azt kell megvizsgálni, hogy az adott napon elkészített tesztekből hány esetben lett pozitív az eredmény, és ez miként változott az idő során.

Ebből az adatból két dolgot lehet megállapítani: az egyik, hogy mennyire hatékony a tesztelés egy országban – pontosabban fogalmazva azt, hogy valóban a megfelelő embereket tesztelik-e le az országban. Másrészről pedig azt is meg tudjuk vizsgálni, hogy mennyire terjed a vírus.

Ha a tesztek pozitivitási rátája (azaz, hogy a naponta elvégzett tesztek hány százaléka mutat ki új pozitív esetet) 5 százalék alatt marad két héten keresztül, akkor a WHO szerint kordában tartja a járványt az adott ország.

Az alábbi két ábrán két különböző dolgot mutatunk be: az egyik azt mutatja, hogy a napi új esetek és a naponta elvégzett tesztek mennyisége hogyan alakult Magyarországon, míg a másik a kettőből számított pozitivitási rátát mutatja.

Ha a több teszt = több fertőzött állítás igaz lenne, akkor a pozitivitási rátának se szabadna növekednie, mivel az állítás szerint ugyan több az esetszám, viszont arányaiban nem változott a fertőzöttek aránya, csupán több esetre derült fény a szélesebb körű tesztelés következtében.

Viszont ha megnézzük a pozitivitási rátát, azt látjuk, hogy

nemcsak amiatt van több fertőzött, mert többet tesztelünk, hanem a tesztek pozitivitási rátája is nő, ami azt jelenti, hogy maga a fertőzés is terjed.

Talán egy kicsit könnyebben értelmezhetőbb, ha azt vizsgáljuk meg, hogy hány darab tesztet kell elvégezni egy új pozitív eset megtalálásához: ha a fertőzés különösebben nem terjedne, az azt jelentené, hogy több teszt kellene egy újabb pozitív eset megtalálásához, azonban Magyarország esetében ez nem így történik.

Ahogy az ábrán is látszik, a legrosszabb helyzetben eddig április közepén voltunk: akkor 15,9 teszt kellett egy pozitív eset megtalálásához, míg a legjobban nyár közepén, amikor 874,5 tesztből csak egy mutatott ki új fertőzést.

Azonban szeptembertől ez a szám meredeken csökkenni kezdett: szeptember 11-én például már csak 19,9 teszt kellett egy pozitív eset megtalálásához, miközben augusztus végén, amikor még nem kezdtek el így növekedni az esetszámok, még 63,7 teszt kellett egy újabb pozitív esethez.

Azaz önmagában nem igaz, hogy csak azért van több fertőzött, mert többet is tesztelünk: a magyar járványhelyzet arányaiban is romlik.

Ezen sem Bill Gates, sem az 5G-adótornyok okolása nem segít, a Gődény-féle koronatagadó tüntetések pedig még sikerrel ronthatnak is rajta.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

GRAFIKONOK, ÁBRÁK: Karóczkai Balázs / Azonnali

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek