+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. február 4. kedd, 12:30
Nagyon kevés az olyan 12-14 éves gyerek, aki tényleg teljes és befolyásolatlan belátási képességgel rendelkezik. Egy ennyi idős gyereket ugyanis teljesen hiába büntetnek, nem fogja fel, hogy mi történik vele.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Olvasom, hogy Maruzsa Zoltán államtitkár szerint meg kell védeni a pedagógusokat és e körben felmerült a büntethetőség korhatárának leszállítása 12 évre az eddigieknél szélesebb körben.

 

Egyetértek az államtitkár úrral, a pedagógusok biztonsága kimagaslóan fontos dolog, amelyért tenni kell. Azonban

 

a büntethetőség korhatárának leszállítása nem megfelelő eszköz. Összefoglalom, miért nem.

 

Mikortól büntethető valaki, és miért csak akkortól?

 

A modern büntetőjog abból indul ki, hogy a társadalom mindenki számára biztosítja a lehetőséget a bűntelen életre, vagyis a bűnöző azt választja, hogy nem él ezzel a lehetőséggel és ezért lesz ő büntetendő. Az ok, hogy miért választotta azt, hogy bűncselekményt követ el, két kivétellel (a jogos védelem és a végszükség) nem menti az elkövetőt. Enyhítő körülmény lehet, nyilván az éhségtől síró gyerekének kenyeret lopó anyát enyhébb büntetés fogja érni, mint a sorozatban autókat lopó tolvajbandát.



Ebből következik az is, hogy büntetni azt lehet, aki képes megtenni ezt a választást, döntést. Ezt a képességet hívja a büntetőjog tudománya belátási képességnek. Az elkövetőnek képesnek kell lennie arra, hogy felismerje: amit elkövet, az bűncselekmény. Nyilván nem Btk-paragrafust ismerve, hanem azt belátva, hogy a tette olyan alapértékekkel ellentétes, mint a magántulajdon védelme, mások testi és szexuális integritása, a társadalom tagjainak egymással szembeni szolidaritása és hasonlók.

 

Éppen ezért a Btk. nem engedi büntetni a kóros elmeállapotban levőket és a gyerekeket, mivel nekik hiányzik a belátási képességük.

 

Korhatár

 

A korhatár persze komoly kérdés, rengeteg megoldás van, de azt általánosan elvetik a modern büntetőjogok, hogy egyediesítsék a kérdést, ez ugyanis könnyen vezethetne oda, hogy ha akarják, akkor az ügyészségek-bíróságok egy 10 éves gyerekbe is belelátják a belátási képességet.

 

Ezért van egy kemény határvonal, amely a magyar (és a legtöbb európai) büntetőjogban a 14. év.

 

A 14-18. év közötti korosztályra vannak külön szabályok, ők a fiatalkorúak. Ezek a szabályok azért vannak, mert ez egy sajátos csoport. Fizikailag sokszor felnőttekkel egyenértékűek. Egy 16-17 éves fiú bőven tud már felnőtt méretű és erejű lenni, épp ezért már felelőssége is van azért, amit ezzel az erővel kezd. Ugyanakkor viszont egy 16-17 éves, bivalyerős fiatalemberből még simán elő tud bújni az anyuciért nyüszítő vagy az atyai pofontól rettegő kisfiú. Ő akkor most melyik? – áll a kérdés a vádlottal együtt a bíró előtt.

 

Mindkettő. Az „efkás” (FiatalKorú, F.K.) ügyekre a törvény betűje szerint külön, speciális szakértelemmel rendelkező bírót és ügyészt kell kijelölni. Ez sajnos nem mindig valósul meg, van úgy, hogy egyszerűen rajta ragad valakin a kijelölés. A bírónak nagyon körültekintően azt kell vizsgálnia, hogy a vádlott vajon milyen belátási képességgel rendelkezett, és vajon hajlította-e azt a belátási képességet valami olyasmi, ami a gyerek- és serdülőkorra jellemző.

 

Vajon hajtotta-e a 14-15 éves elkövetőt megfelelési kényszer? Gyermeki dac? Hirtelen megugró tesztoszteronszint?

 

Az elhanyagolt gyerekek törődésért kiáltó, feltűnést kelteni akaró agressziója? Bizonyítási vágy?

 

Aztán ott vannak azok a kérdések, hogy mennyire ludas az elkövető környezete a bűncselekmény elkövetésében. Milyen mintákat lát, mit várnak el tőle.

 

A büntetőjog korlátai

 

A bíró nagyon sokszor juthat el ahhoz a végkövetkeztetéshez, hogy a baj megfelelő kezelése nem büntetőjogi eszközökkel lehetséges. Gyermek- és ifjúságvédelmi eszközökkel kellene közbelépni, és a környezetet is kezelni. A büntetőjog, amint azt körülbelül a legelső büntetőjog előadáson elmondják,

 

ultima ratio, a társadalom legutolsó, kivételes eszköze akkor, ha már minden más csődöt mondott.

 

A bíróság nem tudja átvenni a gyámhatóság, a gyerekvédelem, a tanárok, a pszichológusok, a nevelési és családsegítő tanácsadók szerepét. A bíróság csak abban tud mérlegelni, hogy a bűnösnek mekkora pofont adjon. Azt, hogy a pofon után a bűnös a megfelelő útra visszatérjen, és ott is maradjon, nem tudja biztosítani, és nem is az ő feladata.

 

Annyit tud tenni, hogy egy fiatalkorú esetében gondosan mérlegelheti a belátási képességre ható körülményeket és adott esetben adhat kisebb pofont, mivel a nagy pofon egy kialakulatlan személyiségű emberre nagyon káros hatással lehet. Még visszafelé is elsülhet a dolog, hiszen például, ha valaki azért ment neki a tanárnak, mert bizonytalan a tudásában, és agresszióval akarja megmutatni, hogy ér annyit, mint a többi gyerek, akkor a büntetéssel visszaigazolást kaphat. Neki az a nagy győzelem, nem a járási szavalóverseny harmadik helye.

 

Mi a helyzet a 12 évesekkel?

 

A tizenkét évesek alapvetően gyerekkorúak, nem büntethetők. A Btk. azonban ismer kivételeket. Emberölés, testi sértés (igen a tanár elleni is, hogy a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot miért nem vették bele, az körülbelül azt mutatja, hogy a kodifikátorok mennyit látnak a való életből), terrorcselekmény (érezzük a gyerekterroristák jelentette fenyegetést, ugye), rablás, kifosztás elkövetőit lehet már betöltött 12 év után is büntetni. De csak akkor, ha rendelkeznek belátási képességgel.

 

A 12 év, főleg egy fiú elkövetőnél ugyanis olyan kor, hogy ennyi idősen még simán lehet, hogy köszönni se mer idegeneknek. Meg az is lehet, hogy valami rossz szerepminta (agresszív 16 éves báty, asszonyverő apa) az agyára ment és leginkább sürgősen egy jó gyerekpszichológusra szorulna. Nagyon kevés az olyan 12-14 éves gyerek, aki tényleg teljes és legalább a fiatalkorúak szintjén befolyásolatlan belátási képességgel rendelkezik. Van ilyen, de ez a kivétel, nem a főszabály.

 

Kilencven százalékban egy ennyi idős gyereket teljesen hiába büntetnek, nem fogja fel, hogy mi történik vele.

 

Nem nagyon tudja értelmezni, ezért vagy stigmának fogja fel, vagy pozitív megerősítésnek. Az ilyen büntetésnek egy olyan „mix” részének kellene lennie, ahol 10 százalék büntetés mellé jár 90 százalék szigorú vizsgálat a családnak, gyerekpszichológusi kezelés a gyereknek, erősítés az iskolának, folyamatos nevelési segítség az anyának.

 

Ez utóbbiak pénzbe kerülnek, nagyon sok pénzbe. Összességükben kiadnak egy rendes gyerek-, ifjúság-, és családvédelmi és oktatási rendszert. Olyan rendszert, amely a bűnözőt, és különösen a 18 éven aluli bűnözőt, mint rendszerhibát látja és megpróbál komplex megoldást adni.

 

A bíróság ennek a rendszernek nem része, ezektől teljesen külön van. A bíróság nem azért van, hogy oktatási és a gyerekvédelmi problémákat oldjon meg. A bíróság két dolgot tud: büntetni és felmenteni. Éppen ezért az, hogy több gyereket visznek bíróságra, a tantermi agresszióra semmilyen érdemi hatást nem fog gyakorolni. Ezt államtitkári szinten azért illene tudni, még akkor is, ha egy kampányhaknin nyilatkozik az ember.

 

Ésik Sándor írása hivatalos ügyvédi oldalán jelent meg. Olvass még tőle az Azonnalin!

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás