+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2019. december 3. kedd, 17:12
Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Ez itt az Azonnali hét kérdése rovata, ahol minden héten felteszünk egy friss, aktuális kérdést mindenféle vicces és komoly válaszokkal!

 

Újra fellángolt a vita arról, hogy bevezessék-e az eurót Magyarországon a jó magyar forint helyére. A bombát a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György robbantotta a Financial Times-ban megjelent írásában: szerinte az euró kudarc, azt valahogy meg kell reformálni, hiszen az eurózóna a mostani állapotában törékeny és fenntarthatatlan, ezért azt többsebességessé kell tenni akár úgy is, hogy távozni lehessen belőle.

 

A jegybankelnöki diagnózissal egyébként számos közgazdász egyetért. Ami a hét kérdése szempontjából lényeges, hogy Madár István a Portfólión megjelent írásában mindebből azt olvasta ki, hogy a magyar gazdaságpolitika letett arról, a szocialista-szabaddemokrata kormányok által korábban gyakran hangoztatott célról, hogy hazánk az euróövezet tagja legyen a közeljövőben – még ha Varga Mihály pénzügyminiszter arról is beszél, hogy de, de, ígéretes kezdeményezés ez az euródolog.

 

Még Matolcsy írása előtt, szeptemberben a Párbeszéd nevű baloldali-zöld párt parlamenti frakciója benyújtott egy határozati javaslatot a parlamentnek azt sürgetve, hogy mivel a forint akkorát zuhant a román lejhez és a horvát kunához képest, hogy a régió legsebezhetőbb valutájává vált, Magyarország tegyen határozott lépéseket az euró minél korábbi bevezetésének érdekében. Ezt a javaslatot végül decemberben visszavonta a párt.

 

Ezt az LMP, amelyik szintén zöld párt – igaz, balos és jobbos politikusokkal –, külön közleményben üdvözölte: „A túl nagy gazdasági és szociális különbségek, valamint az euró-tagországok eltérő gazdasági ciklusai miatt az euró nem segíti elő a periféria integrációját, és gazdasági stabilitást sem jelent automatikusan.”

 

„Aki Európa-párti, az nem lehet euróellenes!” – ezzel a felütéssel csatlakozott a vitához Berg Dániel II. kerületi momentumos alpolgármester, aki egyben az európai liberális és progresszív pártokat tömörítő ALDE-pártcsalád alelnöke is. Mint írja, le kéne számolni az euróellenes „schifferi kurzussal„ és „matolcsynomicsszal”, mert bár valóban rászorul pár reformra az euróövezet, mégis: az ahhoz való csatlakozás gazdasági stabilitást és növekedést, valamint nagyobb biztonságot, több és jobb lehetőséget jelent a világpiacon, ezért nem ragadhatunk meg a múltban. „És valljuk be: azért, mert aki az eurót ellenzi, az akarva-akaratlanul, de a történelem rossz oldalán áll” – így Berg Dániel, aki még a 338 forintos euróárfolyam rémképét is felhozza érvként az euró mielőbbi bevezetése mellett (az elmúlt tíz évben 336,86 volt a maximum, igaz, az pont idén november 28-án).

 

Az LMP részéről a zöldpárt országgyűlési képviselője, Ungár Péter (aki az Azonnali többségi tulajdonosa is) erre úgy reagált, hogy Berg egysíkú és leegyszerűsít, majd hozzátette: „Az a konstrukció, amiben [az euró] létezik, nem egy kőzet, ami kialakult, hanem egy politikai intézmény. Lehessen anélkül kritizálni, hogy kizárnak minket a történelem jó oldalán tevékenykedő élcsapatból.”

 

Szóval mit mondasz, kell-e nekünk euró?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás