+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 2. hétfő, 18:48
Egyikük azzal indokolta döntését, hogy nincs se ideje, se türelme kivárni, amíg a Nobel-díj odaítéléséért felelős Svéd Királyi Akadémia megreformálja magát.

Nem egyszerű manapság a Svéd Királyi Akadémia irodalmi Nobel-díj odaítéléséért felelős bizottságának tagja lenni: idén hatalmas botrányt kavart, hogy a díjat az az osztrák, de egyébként félig karintiai szlovén származású Peter Handke kapta, aki kiállt irodalmi munkásságában is a jugoszláv polgárháború kapcsán a miloševići Szerbia mellett, sőt, egy 2011-es interjújában még a srebrenicai népirtást is relativizálta.

 

Tavaly meg attól volt hangos a média, hogy a biztosság három tagja is lemondott bizottsági munkájáról, miközben „megbízatásuk” a gyakorlatban egész életre szólna.

 

A lemondások mögött egy francia szerző, Jean-Claude Arnault szexuális zaklatási botránya állt, akinek felesége pont Katarina Frostenson, a bizottság egyik tagja volt.

 

Ha ez nem lett volna elég, a házaspárt azzal is vádolták, hogy több alkalommal szivárogtatták ki barátoknak az aktuális díjazottak nevét, akik ezzel visszaélve, fogadásokon gyarapíthatták vagyonukat. Ez utóbbi botránynak köszönhető, hogy a 2018-as díj kihirdetését idénre halasztották, illetve az is, hogy a svéd király, XVI. Károly Gusztáv kezdeményezésére számos reformot indítottak el a bizottságon belül, hogy a korábban tapasztalt strukturális és technikai hibák ne ismétlődhessenek meg.

 

Például ma már szabadon lehet távozni a bizottságból, így nem állhat elő a tavalyihoz hasonló, lehetetlen helyzet, amikor annyi papíron még tagsággal rendelkező ember utasította vissza a bizottsági munkában való részvételt, hogy nem maradt elég aktív tag ahhoz, hogy új bizottsági tagokat válasszanak. De hasonló reform volt a bizottság kibővítése egy ötfős külsős bizottsági testülettel, ami az állandó bizottsági tagoknak nyújt segítséget az irodalmi Nobel-díjra érdemes művészek megtalálásában.

 

Ennek a külsős bizottságnak két tagja, Kristoffer Leandoer és Gun-Britt Sundström mondott le hétfőn. Közülük eddig csak Leandoer nyilatkozott távozásának okáról a Svenska Dagbladet nevű svéd lapnak, aki azt mondta,

 

se ideje, se türelme nincsen kivárni, hogy az Akadémia végrehajtsa önmagán a reformokat.

 

„Az Akadémia és én eltérően látjuk az időt, egy év túl hosszú idő az én életemben, és túl rövid az Akadémia életében” – magyarázta Leandoer. A svéd író ugyanakkor tagadta, hogy döntésének köze lett volna Peter Handke díjazásához.

 

Mats Malm, a Svéd Királyi Akadémia titkára megerősítette a két külsős bizottsági tag lemondását, és azt mondta: „Hálásak vagyunk a jelentős erőfeszítésért, amit tettek az év alatt, és jelenleg felülvizsgáljuk, hogy a 2020-as irodalmi Nobel-díj kapcsán hogyan szervezzük újra a Nobel-bizottság munkáját.”

 

NYITÓKÉP: Flickr.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás