+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 13. szombat, 19:25
Tizenharmadik havi nyugdíj, a demokrácia visszaállítása, klímavédelem és jobb egészségügy: többek között így váltaná le a lengyel ellenzék vezető ereje Kaczyńskiékat. Nem lesz könnyű dolguk.

Szombaton bemutatta programját az őszi lengyel parlamenti választásra a lengyel ellenzék vezető ereje, a Polgári Koalíció (KO) névre hallgató pártszövetség – írja a Rzeczpospolita lengyel lap. Grzegorz Schetyna, a szövetség vezetője arról beszél: a koalícióban résztvevő jobbközép Polgári Platformon (PO) és a liberális Nowoczesnán kívül másokat is vár a pártszövetségbe, de az egyben PO-elnök Schetyna leszögezte, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) iránt táplált ellenszenv nem elég a kormányváltáshoz.

 

Rögös az út a közös listához

 

Schetyna egyébként szeretné az összes olyan pártot becsábítani a KO-ba, akik az EP-választásra összefogva PiS-ellenes listát indítottak. Így részt vehetne többek között a szocialista SLD és a parasztpárt PSL is, ugyanakkor a velük való együttműködés nem lesz könnyű:

 

a PSL ugyanis nem szeretne a baloldallal közösködni. A parasztpárt ezért azt javasolja: két ellenzéki lista is legyen a PiS ellen, egy centrista és egy baloldali. 

 

Ezen felül még az sincs kizárva, hogy a végén Robert Biedroń balközép Wiosna pártja – mely eredetileg a kétosztatú lengyel politikában akart volna harmadik pólust képezni, így nem is indult az összellenzéki listán az EP-választásokon – végül a parlamenti választásra beáll a Polgári Koalícióba. A Wiosna elnökével egyébként pont ma készítettünk interjút, ezt itt tudjátok elolvasni.

 

A szombaton bemutatott program igazi ígéretözön, egyes elemei a különféle magyar ellenzéki programokból is ismerősen csenghetnek:

 

„Először is, szabadság és demokrácia” – kezdi Schetyna, aki szerint a lengyelek szabadságérzete eltörött, ezért a demokrácia reformjára van szükség. Ehhez rögtön egy átfogó demokrácia-visszaállító törvénycsomaggal kezdené a kormányzást a koalíció, mely a nemzeti-konzervatív PiS-kormány az ellenzék által alkotmányellenesnek vagy igazságtalannak vélt intézkedéseit vonná vissza. Ezen felül Schetyna szerint

 

egymillió érvényes aláírás fölött egy népszavazási kezdeményezést kötelező érvénnyel meg kell tartani,

 

de a KO bevezetné az internetes szavazást is. „Az önkormányzatiságra és a decentralizációra fókuszálunk” – jelentette ki.

 

A következő pont a bérhelyzetről szól, ahol a PO a 4500 zloty-nál (kb. 340 000 forintnál) kevesebb fizetést kapókat különböző bónuszokkal kompenzálnák, de kiemelt fókuszt helyeznek a bérnövelésekre is.

 

Az egészségügy helyzete a lengyel politikában is neuralgikus pont, Schetyna rögtön be is ígérte, hogy nem lesznek 21 napnál hosszabb várólisták, és a sürgősségi ellátásra sem kell majd egy óránál többet várni. 

 

Ezt követően Schetyna bedobta az itthonról is olyan jól ismert ígérgetős jolly jokert: a 13. havi nyugdíjat, melynek megtartása mellett tett hitet.

 

Széntelen kormányzás

 

Bezöldült a lengyel ellenzék: klímavédelmi csomag is szerepel az ígéretek között. Épp pár hete váltott ki nagy felhördülést, mikor az Európai Tanácsban a magyarok, a csehek és az észtek a lengyelekkel karöltve nem szavazták meg, hogy 2050-re az Európai Unió teljesen klímasemlegessé váljon. Varsó vétója nem véletlen:

 

a lengyel áramtermelés négyötödét szénerőművekkel állítják elő,

 

a jelenlegi PiS-kormány pedig a 80 százalékos arányt csupán 60-ra csökkentené. Nem úgy Schetyna, aki ebben is előrelépést ígért: 2030-ra felszámolnák a szénfűtést a magánlakásokban és házakban, 2035-re a központi fűtési rendszerekben, 2040-re pedig a teljes energiaiparban is.

 

Az utolsó programpont az oktatásra vonatkozott, ahol a KO az önkormányzatok szerepét növelné az iskolarendszerben, melytől a vidéki és a városi fiatalság helyzetének kiegyenlítődését remélik.

 

Nehéz lesz nyerni

 

A PiS egyelőre még nem állt elő kormányprogrammal, a választást viszont 2019 novemberéig meg kell majd tartani. Mindenesetre a lengyel ellenzék így sincs könnyű helyzetben, ugyanis még a pártok közötti PiS-ellenes összefogással sem sikerült legyőzni a Kaczyński-féle kormánypártot a májusi EP-választásokon:

 

akkor a PiS a voksok 45,4 százalékát zsebelte be, míg az ötpárti ellenzéki koalíciónak csak 38,5 százalék jött össze.

 

Döntő tényező lehet, hogy Robert Biedroń pártja végül beáll-e a Polgári Koalícióba, ugyanis a Wiosna is összegyűjtött májusban 6 százalékot, akár Biedrońék is válhatnak tehát a mérleg nyelvévé.

 

BORÍTÓKÉP: Grzegorz Schetyna PO-elnök / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás