Semmi pénzért nem vállalnék még egy parlamenti választást! Pálffy Ilona NVI-elnök az Azonnalinak

2019.05.31. 07:45

Kap-e idén az EP-választás lebonyolításáért egymilliós jutalmat? Miért csak az utolsó pillanatban adtak az önkormányzati dolgozóknak hozzáférést a rendszerhez, amit vész esetén kellett volna használniuk? Mégis hogyan szivároghattak ki idő előtt a választási eredmények a kormánypárti Magyar Nemzethez? Lesz-e valaha Magyarországon elektronikus szavazás? Miért mond le mindenképp az önkormányzati választás után? Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke válaszolt az Azonnalinak.

Semmi pénzért nem vállalnék még egy parlamenti választást! Pálffy Ilona NVI-elnök az Azonnalinak

Jelenleg is folyik a levélszavazatok kézi számlálása. Ön személyesen hány szavazatot számlált meg eddig?

Ez előtt az interjú előtt egy óra alatt mintegy százat.

A szavazatot tartalmazó belső borítékokat egyenként kell késsel felbontani, magát a választópolgárok által összehajtogatott szavazólapot ki kell simogatni, mert azt beszkenneljük, hogy aztán a szavazat adatként rögzüljön a Nemzeti Választási Rendszer nevű informatikai rendszerben. Utána ezeket a beszkennelt szavazatokat össze kell számlálnunk kézzel, hogy a szkennelt adatok összehasonlíthatóak legyenek a kézi számlálás eredményével. Ez a folyamat vége, így lesz véglegesen beszámított szavazat.

Összesen hány ember végzi a szavazatok kézi számlálását?

Most körülbelül nyolcvan fő, akik közül hatvan az NVI munkatársa, illetve felvettünk ezért húsz külsős embert is. Jelen pillanatban húszezer levélszavazatot kell megszámolnunk.

Ezek a választás után beérkezett szavazatok, amiket a külképviseleteken, illetve a belföldi választási irodákon adtak le. A többit vasárnap éjjel már összeszámoltuk, azok szerepelnek most az összesített eredményben.

És akkor összességében hány szavazatot számlálnak meg kézzel?

Nagyjából 63 ezret. A levélszavazatok esetében annyival bonyolultabb a folyamat, hogy a szavazólaphoz mellékelt nyilatkozatot is rögzítenünk kell elektronikusan, össze kell vetnünk az adott személy által beírt adatokat a levélszavazók regisztrációs névjegyzékével. Ha az adatok stimmelnek, és alá is írta a nyilatkozatot az illető, akkor érvényes a szavazat.

Ez elég körülményes munka: egy ember egy műszak alatt körülbelül 800 nyilatkozat ellenőrzését tudja elvégezni.

Ez az ellenőrzés megtörtént a választás előtti héten. Most már konkrétan a szavazatot tartalmazó belső borítékokat nyitjuk ki, és rögzítjük magát a szavazatot. Tehát a levélszavazatok számlálása két részben történik: először a szavazó személyazonosságát ellenőrizzük, utána számoljuk magát a szavazatot.

Ha 1-től 5-ig kéne értékelnie, hányast adna a Nemzeti Választási Irodának az idei EP-választás lebonyolítására?

Szerintem hibátlanul dolgoztunk.

Rengeteg feladatot kellett elvégeznünk, gyorsan meglettek az eredmények, rendben működött a valasztas.hu is. Fontos elmondani, hogy nekünk nem csak a választás napján van feladatunk: már idén január-februárban elkezdtük felkészíteni a helyi választási irodákat. Számos próbát tartottunk a névjegyzékvezetés, a kérelemkezelés területén.

A választás napján derül ki, hogy mennyire volt eredményes ez a felkészülés, felkészítés. Nagyon örülök annak, hogy most nem volt sorban állás még az olyan szavazókörökben sem, ahol sok volt az átjelentkező. Mi a probléma orvoslására kezdeményeztünk négy éve egy törvénymódosítást, amit tavaly sikerült is elérni. Ennek is köszönhető, hogy most sorban állás nélkül lehetett lebonyolítani a szavazást.

Hányszor kell elvégezni ezeket a próbákat, hogy minden jól menjen a választás napján?

Voltak külön részpróbák a névjegyzékek rögzítéséről, nyomtatásáról. De végzünk hasonló részpróbákat az igazgatás és a kérelemkezelés területén is. És volt ezen felül még két országos főpróba május 14-én és 16-án, amikor a napközbeni jelentésektől az eredmény megállapításáig mindent modelleztünk erre kitalált adatokkal. A második főpróba már olyan jól ment, mint a vasárnapi választás.

A vészhelyzet esetén életbe lépő haváriatervről miért nem volt próba? Sok önkormányzati dolgozó ugyanis aggódott amiatt, hogy csak a választás előtti pénteken kaptak hozzáférést ahhoz a rendszerhez, amit használniuk kellett volna vészhelyzetben.

Erről én döntöttem így. Azért nem akartam, hogy előbb megkapják az önkormányzatok a hozzáférést, mert akkor az terjedt volna el, hogy előzetesen már a rendszer leállására készülünk.

Természetesen erre is megvolt a forgatókönyvünk, de az előbbi miatt nem akartuk előzetesen tesztelni a vészhelyzet esetén használandó rendszert. A haváriaterv tényleg csak a legvégső esetben lép érvénybe, nem az első hibáknál. Ha egy helyi választási iroda rendszere leáll, abban a pillanatban egy másik választási irodába vagy okmányirodába kell menni a munkát folytatni. Ha ezen a vészrögzítő helyen is probléma van, még mindig lehet menni a helyi kormányhivatalba. Nagyon sok mindennek kellett volna egyszerre történnie ahhoz, hogy a vészrögzítőhely és a kormányhivatal rendszere is leálljon. Ekkor lépett volna életbe a haváriaterv, amikor egy Excel-táblázatba kellett volna beírni az adatokat és továbbítani a megfelelő szervekhez. Aki egy jegyzőkönyvet ki tud tölteni, az ezt is meg tudta volna csinálni.

Akkor nem látja okát, hogy ellentétben a tavalyi országgyűlési választással, idén ne vegye fel az egymillió forintos tiszteletdíját?

Azóta már nincsen tiszteletdíjam, mellékesen megjegyzem, hogy tavaly azt az összeget nem vettem fel. A munkatársaimnak adok jutalmat, nekem viszont nincs, aki ennek mértékét megállapítsa. Ezért került be annak idején a rendeletbe, hogy legalább jogszabály szintjén jelenjen meg a tiszteletdíj.

Miután tavaly ezt mindenki irigyelte tőlem, így mondtam, hogy köszönöm szépen, nem kérem, ez nem ér meg ennyit, és az erről szóló mostani rendeletből ki is került ez a juttatás.

Azért felmerül a kérdés: a Magyar Nemzet lesz az új valasztas.hu? Merthogy a Magyar Nemzet honlapján jelentek meg először eredmények, ráadásul viszonylag pontosak.

Mindig elmondjuk, hogy egy adott időpontig az NVI nem közölhet adatokat. A pártok delegáltjaira, akik ugyanúgy megkapják a jegyzőkönyveket, viszont ez nem vonatkozik.

Feltehetően ezek a delegáltak egyből továbbították az eredményeket a Fidesz központjába, ahol összesítették az eredményeket.

Ennyire jól összesítettek a delegáltak?

Mindig is ez volt a gyakorlat.

És ez jól van így, ha egyszer meg van adva egy időpont, hogy addig nem lehet adatokat nyilvánosságra hozni?

Ez csak a választási szervekre vonatkozik. Brüsszelt is megkérdeztük ez ügyben, és azt a választ kaptuk, hogy az exit pollokra és a pártdelegáltakra a tilalom nem vonatkozik. A pártok annak adják oda a jegyzőkönyvi adatokat, akinek akarják, és úgy összesítik a szavazatokat, ahogyan akarják. Én egyébként azt hittem, már hamarabb is kint lesznek az eredmények, minthogy mi előállunk velük, és velünk már este 11-kor nem is fog senki foglalkozni.

Lehetne akár olyan elméleteket is gyártani, hogy leszólt valaki a kormányból az NVI-nek, hogy adják ki az eredményeket a Magyar Nemzetnek.

A kormány nekem nem felettesem, úgyhogy ha történne is ilyen, nyilván nem adnám ki.

Ez nem emiatt, hanem az előbb elmondott gyakorlat miatt történik. Három éve például a salgótarjáni időközi polgármester-választáskor 17 szavazókör eredményét is lehozta már a HVG, amikor érdeklődtek az MSZP-től, hogy amúgy mi van velünk, leállt-e a rendszerünk. És nem így volt, csak a jegyző nem kapott meg még addigra egy darab jegyzőkönyvet sem, a delegáltak pedig eljuttatták azokat a HVG-hez.

És ha már a HVG-t említettük: ők is közöltek részeredményeket a mostani választásról, nem csak a Magyar Nemzet. A választási szervekre vonatkozó tiltás lehet, hogy butaság, de ezt az Európai Unió akarja így, én erről nem tehetek. Másrészről a delegáltak is egyre gyorsabban fogják tudni továbbítani az információkat, mert fejlődik a technika.

A választási szervekre vonatkozó tiltást kéne eltörölni, vagy a tiltást kiterjeszteni a delegáltakra is?

Nem lehet megakadályozni, hogy a delegáltak továbbadják az eredményeket a pártoknak. Úgyhogy a választási szervekre nem kellene alkalmazni ezt a tilalmat.

Még az EP-választás előtt mondta azt a szocialista Ujhelyi István, hogy több jegyző szerint nem kapták meg időben a forrást a szavazatszámláló tagok napközbeni étkezésére. Valóban előfordult ilyen?

Április közepéig egységesen elutaltuk mindenhova a dologi és személyi kiadásokra szánt összeget. Ezt

egyedül a XV. kerület nem kapta meg, mert nem volt költségvetése a kerületnek, így nem tudtuk a költségvetés megfelelő sorába utalni a forrást.

Mi kerestük meg emiatt a helyi képviselőtestületet, hogy hozzanak egy átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet. Miután ezt elfogadta a testület, másnap a XV. kerületnek is utaltunk. Ez az összeg szavazókörönként átlagosan bruttó 8 ezer forint, országosan 82 millió forint. Nyilván lehetne több is, sok helyen az önkormányzatok is hozzátesznek még saját forrást, de a választás szempontjából ez így is hatalmas összeg. A zuglói szavazókörben, ahol szavaztam, az asztal tömve volt tortákkal, süteményekkel, mert szerintem a szavazóköri tagok maguk is hoztak ételt a közösbe.

Volt egy hír a szavazás napján, mely szerint hazaküldtek egy delegáltat, mert piros ingben jelent meg a szavazókörben, ami alkalmas lehet a szavazók befolyásolására. Ez helyi túlkapás volt, vagy valóban ennyire szigorúan veszik a befolyásolásra vonatkozó szabályozást?

Az szerepel a törvényben, hogy nem lehet pártra utaló színt, jelvényt viselnie a szavazókörben dolgozóknak. Éppenséggel nem feltétlenül kellene hazaküldeni, de ha van még egy szegfű is azon a pólón, akkor az már nyilvánvalóan utalhat egy pártra. Egyébként miután ez a delegált ruhát cserélt, visszaengedték.

Nem kellene bevezetni valamiféle dress code-ot, elkerülendő a félreértéseket?

Szerintem nincs rá szükség, a lényeg, hogy ne lehessen az öltözékből megállapítani, hogy melyik pártot akarja népszerűsíteni.

Érkezett idén olyan visszajelzés, hogy valaki megpróbált volna egy magyar és egy külföldi EP-listára is szavazni?

Nem. Viszont

25-30 jogorvoslati kérelem érkezett amiatt, mert valaki több ország névjegyzékében is szerepelt.

Mert mondjuk az ember kint élt, dolgozott, majd hazajött, de nem jelentkezett ki a külföldi névjegyzékből, így a magyar és a külföldi ország névjegyzékében is regisztrálták. Emiatt ezeket az embereket itthon – törvényszéki döntés alapján – törölni kellett a névjegyzékből, hogy ne fordulhasson elő kettős szavazás. Ebben nem feltétlen volt szándékosság, egyszerűen nem tudta ez a 25-30 fő, hogy külföldön ki kell jelentkezniük a névjegyzékből ahhoz, hogy itthon szavazhassanak.

Azzal is gyanúsítgattak minket, hogy a kárpátaljai magyarok duplán tudnak szavazni. Ha Ukrajnában valaki – magyarországi lakcím hiányában – a magyarországi névjegyzékbe regisztrált, akkor csak levélben tudta leadni a szavazatát. De ha átjelentkezett Magyarországra állandó bejelentett lakcímre, abban a pillanatban megszűnt a levélben szavazási lehetősége. Így ők sem tudtak duplán szavazni.

Az NVI azt írta az Azonnalinak, a kettős szavazást az tudná hatékonyan kizárni, amennyiben létezne egy EU-szintű névjegyzék. Kezdeményezi az NVI az illetékes magyar szerveknél, hogy tegyen lépést ennek kialakítása érdekében?

Ez Európa-szerte probléma, így európai szintű döntésre lenne szükség. További probléma az, hogy az egyes országok más és más időpontokban zárják a saját névjegyzéküket. Ausztriában ez már március-áprilisban megtörtént, és aki ezután akart bejelentkezni, hogy ott szavazna magyar EP-listára, már nem volt rá lehetősége. Ezzel szemben mi a választás előtti negyedik napig fogadjuk az átjelentkezőket.

Ahhoz, hogy a névjegyzékek zárását uniós szinten egységesítsük, évtizedek kellenének.

Van olyan tapasztalat, tanulság, ami alapján az őszi önkormányzati választásra módosítanának a rendszeren?

Az önkormányzati választásra más rendszert használunk. Az nagyjából már készen is van, a próbákat szeptemberben fogjuk elvégezni. A jövő héten tervezek egy megbeszélést tartani, ahol értékeljük a mostani választás tapasztalatait, és ezután fogjuk tudni azokat beépíteni az önkormányzati választási felkészülésbe, amit úgy három hét múlva szeretnénk elkezdeni. Június 10-ig készen kell lennie az önkormányzati választási rendszer fejlesztésének, főleg úgy, hogy annak a rendszernek a mostaninál sokkal bonyolultabb feladatokat kell tudnia kezelnie. Hiszen a település nagyságától függően különbözőek a szavazólapok, és akkor nem is beszéltünk még a nemzetiségi önkormányzati választásról, ami tovább bonyolítja a folyamatot.

Már tartottunk januárban és februárban egy előzetes képzést a választási irodák vezetőinek és jogi helyetteseinek. Ott jeleztem a helyi választási irodavezetőknek, hogy nem fordulhat elő újra az, ami a tavalyi országgyűlési választáson, hogy összekeverték a szavazólapokat, és olyanoknak adtak például pártlistás szavazólapot, aki nemzetiségi listára szavazott volna.

Az önkormányzati választáson a jegyzőkönyvvezetőknek lesz nagy szerepük: azt kértem, hogy nemzetiségi listákra szavazni akarók számától függően ne egy, hanem több jegyzőkönyvvezető is legyen jelen egy szavazókörben. Mert például Budapest XI. kerületében mind a 13 nemzetiség szavazni fog ősszel, 13 nemzetiségi névjegyzékkel kell majd dolgozni, így rettenetesen bonyolult és lassú lesz ott választani, főleg ha egy jegyzőkönyvvezetőnek kell mindent felügyelet alatt tartania.

Mekkora összegből fogják lebonyolítani az önkormányzati választást?

Valamivel többől, mint az EP-választást, mert több szavazólappal kell dolgozni. A szavazatszámláló bizottságok ugyanannyi forrást fognak kapni, mint most. Amúgy a kiadások több mint felét a személyi kiadások viszik el. Az EP-választási folyamat ugye még nem ért véget, így a költségek sem véglegesek, de reméljük, bele fogunk férni a 7,9 milliárdba. Az önkormányzati választás sem lesz több 8,6 milliárd forintnál.

Milyen más reformokra lenne még szükség a választási rendszerben?

Sokan felvetik az online szavazást, ami szerintem jó ideig még nem fog megvalósulni. Az éppen kormányra lépő magyar párt ezt sosem támogatja, ez így van a rendszerváltás óta.

Miért?

A bizalmatlanság miatt. Így is megkapjuk mindig, hogy csalunk. Képzeljék el, mi lenne, ha a szavazás nem papíralapon bonyolódna. Most szkenneljük az összes szavazóköri jegyzőkönyvet. Ezt a szkennelt változatot egy program összeveti a helyi választási irodákban rögzített adatokkal. Erre azért is szükség van, hogy elejét vegyük annak a gyanúsításnak, hogy nálunk már más adatokat rögzítenek, mint a helyben felvettek.

Ha nem lenne kétfajta jegyzőkönyv, ha nem lehetne összevetni azokat, és megszűnne a papíralapú jegyzőkönyv, akkor hogyan tudnánk bizonyítani, hogy nem történt csalás?

Ezeket egyébként odaadjuk egy CD-n minden pártnak, hogy aztán otthon úgy hasonlítgathassák őket össze, ahogy akarják. Sőt: a pártjuk delegáltjától is bekérheti a jegyzőkönyvet, amit összevethet a két adattal, és megnézheti, történt-e csalás.

Akkor ön ellenzi az online szavazást?

Amíg ez a nagyfokú bizalmatlanság mutatkozik velünk szemben, addig nem értenék egyet a bevezetésével. De még az EBESZ is csak papíralapú választást tud elképzelni.

Van olyan külföldi jó gyakorlat, amit érdemes lenne átvenni?

Csak az észteknél működik egyedül az online szavazás. Az EU is foglalkozott többször a kérdéssel, és végül mindig elvetették az ötletet. Nekem nagyon tetszik a svájci megoldás is, amikor kódokat generálnak a választóknak amolyan azonosítóként, és azokat küldik ki SMS-ben a választóknak a szavazásra, de nálunk még ez sem tetszene a pártoknak.

Amúgy a mi rendszerünk szuperül működik. Kevés olyan ország van, ahol még a választás estéjén megvan a végleges eredmény. Inkább másnap, vagy akár csak egy hét múlva. Ebben a tekintetben nem igazán tudnánk átvenni más országok gyakorlatát. Amikor jönnek ide választási megfigyelők, ők is rácsodálkoznak, hogy milyen jól működik a magyar rendszer.

Az országgyűlési választások kapcsán visszatérő kritika, hogy a külföldön dolgozó, éppen nem Magyarországon tartózkodó magyarok – a határon túli magyarokkal ellentétben – nem szavazhatnak levélben, csak a külképviseleteken adhatják le a voksukat, amiért sokszor rengeteget kell utazni. Támogatná, hogy kiterjesszék rájuk is a levélben szavazás lehetőségét?

Minden választás előtt meghívjuk a Budapestre delegált nagyköveteket és előadást tartunk nekik a választási tudnivalókról.

Közülük többen is azt mondták, náluk kifejezetten elleneznék az otthonuktól távollevők levélszavazását. Ugyanis ez nagymértékben elősegíthetné a szavazatvásárlást.

Ha valaki azt mondja, hogy ő külföldön fog tartózkodni a szavazás napján, és ezért előzetesen megkapja a levélcsomagot, akkor visszaélhet ezzel, mert nem lehet ellenőrizni, hogy tényleg kint van-e akkor vagy valójában itthon van és itt is szavaz. Vagyis a levélszavazatát odaadhatná egy olyan pártnak, aki párezer forintot ígér cserébe.

Mi két éve tettünk egy olyan javaslatot, hogy csak azoknak a személyeknek küldjük ki postán a szavazócsomagot, akinek van érvényes külföldi lakcíme. Ugyanúgy, mint a kettős állampolgároknál. Akinek pedig nincs külföldi lakcíme, az továbbra is csak a külképviseleteken szavazhatna. Ezzel szerintem jelentősen vissza lehetne szorítani a szavazatvásárlás veszélyét, de erre egyelőre nem vevő a politika.

Korábban azt nyilatkozta Gulyás Mártonnak, hogy a 2022-es országgyűlési választások lebonyolítására már biztosan nem vállalkozik, mert elege volt a cirkuszokból. Az őszi önkormányzati választást azért még levezényli?

Mindenféleképpen, de a következő országgyűlési választást már semmiképpen. Ez azért egy hatalmas felelősséggel járó, idegfeszítő munka.

Az önkormányzati választás után akkor lemond?

2022 májusáig szól a hivatalom, szóval mindenképpen a lemondás az egyetlen út.

És ha arra kérnék, hogy töltse ki a ciklusát?

Akkor sem vállalnám semmi pénzért.

Lát valakit, aki jó utódja lenne?

Ezzel még nem foglalkoztam. Nyilván valaki olyan kellene, aki ismeri a választást.

Ha találna kompetens utódot, lenne annak súlya, ha ön azt a személyt javasolná?

Nem hiszem.

Nem hallgatnak önre?

Miért hallgatnának? Meg lehet nézni, hány módosítást javasoltam.

Például volt egy javaslatom a kopaszbotrányt megelőzően, a népszavazásokkal kapcsolatban. 2015 augusztusában megírtam az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy baj lesz, és le is írtuk, hogy milyen módosításokra lenne szükség. Többek közt azt javasoltuk, hogy a népszavazási kérdést az a beadványozó „foglalja”, aki hitelesített népszavazási kérdéséhez hamarabb összegyűjti a szükséges számú támogató aláírást. Novemberben azt a választ kaptam vissza, hogy nem aktuális, hogy a törvényhez hozzányúljanak. Mikor kitört a botrány, szerencsére miniszterelnök úr másnap bejelentette, hogy módosítani kell a törvényt, és azóta béke van.

A 2014-es országgyűlési választás után jeleztem, hogy gond van az átjelentkezéssel, nagy sorok lesznek, de akkor is azt mondták, hogy ez most nem aktuális. Abban a pillanatban, hogy a tavalyi parlamenti választáson kitört emiatt a botrány, egyből minket kiáltottak ki hibásnak, holott ott volt már mióta a problémát orvosló törvénytervezet a döntéshozók asztalán. A botrány után meg egyből módosították a törvényt.

Önnek alapvetően csak ilyen formális befolyása van a döntéshozásra, hogy törvénytervezeteket javasol, vagy mondjuk le tud ülni a kompetens emberekkel informálisan is elmagyarázni nekik, hogy min és miért kéne változtatni?

Erre van a választási beszámoló, amit minden nagy országos választás után elkészítünk és beszámolunk róla a politikusoknak. Országgyűlési választás esetén a parlament plenáris ülésén, az önkormányzati és az európai parlamenti választás után pedig a parlament igazságügyi bizottságában tartunk beszámolót. Ha nagy bajt érzékelünk, akkor közvetlenül megkeressük az Igazságügyi Minisztériumot is. Ott általában államtitkári, helyettes államtitkári szinten tudunk hatni, akik meg a főnökeikkel tudnak egyeztetni, hogy foglalkozzanak az általunk felvetett problémával.

Mihez fog kezdeni a lemondása után?

Nézze, én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy tudjak unokázni, és még sosem unatkoztam otthon sem.

De ha szükség van rá, én nagyon szívesen segítenék a majdani utódomnak tanácsadóként még egy pár hónapig.

FOTÓK: Petróczi Rafael / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől
Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek